A táplálék intolerancia és allergia diétás támogatása

Elsőként legyünk tisztában a kettő közötti különbséggel.

A táplálék intolerancia hátterében nincs immunreakció, a szervezetbe bevitt táplálék hiányos feldolgozása okozza a problémát. Ennek hátterében átmeneti vagy tartós emésztőszervi zavarok állnak, leggyakoribb valamilyen emésztőenzim hiánya, mint pl. a laktóz intolerancia esetében a laktáz enzim részleges vagy teljes hiánya, ami miatt az emésztetlen tejcukor okoz hasmenést. Hasonló problémákat okozhat az epe kiválasztását, elfolyását vagy a hasnyálmirigy működését befolyásoló egészségügyi probléma, vagy a súlyos vagy tartós endoparazitás fertőzés is, melyek szintén akadályozzák a bevitt táplálék összetevők megfelelő emésztését illetve felszívódását, ezáltal befolyásolják a bél motilitását, és így a bélsárürítés gyakoriságát és annak konzisztenciáját. Ezzel szemben a táplálék allergia hátterében mindig az immunrendszer túlérzékenységi reakciója áll. Nagyon fontos tudnunk, hogy ennek a reakciónak az alapfeltétele, hogy a kutya találkozzon az adott allergénnel, hiszen az allergia kialakulása során az első találkozáskor alakul ki az úgynevezett allergén prezentáció, vagyis az a folyamat, amikor az immunrendszer egy adott fehérjét idegenként jelöl meg, és ellene immunglobulint termel, melyet a szervezet eltárol a következő találkozásra. Vagyis a nem kívánt allergiás reakció csak az allergénnel való (valamelyik) következő találkozó alkalmával fog bekövetkezni, és addig fog fennállni, amíg az allergén jelen van.

Most nézzük, hogy a gyakorlatban számunkra ezeknek az információknak milyen jelentősége van.

Tekintettel arra, hogy a laikus szemlélő számára a kétfajta folyamat következményei egyformák, vagy részben egyformák, hiszen mindkettő járhat hasmenéssel, illetve bőrtünetekkel, illetve mindkettő társulhat környezeti allergiával (atopia) és/vagy bolhanyál-allergiával (FAD), a legnagyobb jelentőséggel annak eldöntése bír, hogy melyikkel állunk szemben. A legtöbb téves berögződés, hibás gyakorlat is ahhoz kapcsolódik, hogy tévesen ítéljük meg a tünetek eredetét. Hosszútávon az ennek következtében elmulasztott kezelés, hibásan megválasztott táplálék súlyosabb egészségügyi következményekkel is járhat: tartós emésztőszervi károsodás, a fejlődés elmaradása tápanyaghiány miatt, az immunrendszer hiányos működése, ennek következtében kevésbé vagy egyáltalán nem hatékony vakcinázás, tartós dysbacteriosis, extrém esetekben tartós, krónikus betegségek kialakulása.

Végül nézzünk néhány adatot, annak érdekében, hogy jobban átláthassuk a valós helyzetet.

Az állategészségügyi statisztikák szerint a bőrgyógyászati problémák hátterében mindösszesen a betegek 1%-ában áll a háttérben táplálék allergia, annak ellenére, hogy a táplálék allergia jellemzően inkább bőrtünetekkel jár. Az összes, szakszerűen bizonyítottan allergiás megbetegedés tekintetében pedig mintegy a betegek 10%-ának a tüneteit okozza táplálék eredetű fehérje. Emellett az egyéb allergiában szenvedő állatok esetében mintegy 30%-ban előfordul táplálék allergia is. A gyakorlatban ez egy átlag praxisban úgy néz ki, hogy a tulajdonosok által pl.csirke fehérjére allergiásnak kikiáltott 100 kutya közül legalább 70 állat tüneteit nem a csirke allergia, de még csak nem is allergia okozza. A maradék 30 állat esetében pedig nagyjából 3 tüneteit okozhatja táplálék eredetű allergén, ezen belül is jóval gyakoribb allergének okozzák a tünetek többségét, mégpedig a nemzetközi statisztika szerint a legnagyobb arányban a marhahús, ezt követik a tejtermékek, egyes gabonafélék, a tojás, és a baromfi hús csak ezután következik, a sor végén pedig a köztudatban hipoallergénként élő bárány fehérje és a szójafehérje kullog.

A cikket májusban folytatjuk!

Szerző: Dr. Márton Kinga

(Kutyabarát.hu)

Fotó: pexels.com