A kutyák és a vadászösztön
Mire figyeljünk, mielőtt kutyát választunk? Hogyan tesztelhető a kutya vadászösztöne?
A történelem során az egyes kutyafajtákat számos különböző feladatra tenyésztették ki. Voltak kutyák, akiknek feladata a nyáj, a jószág vagy a terület őrzése volt. Mások a nyáj terelésében segítették az embert. Egyesek az elit lábmelegítőiként töltöttek be fontos szerepet, míg másokat megettek. Egy viszonylag széles kör azonban a vadászat különböző formái és részfeladatai közben asszisztált az embernek. Értelemszerűen ez utóbbi csoportnál kívánatos volt a minél erősebb vadászösztön.
A mai városi vagy családi kutyák körében ez a tulajdonság azonban korántsem mindig könnyen kezelhető vagy előnyös. Ha például más kisállatok is élnek velünk, vagy éppen kisgyermekkel élünk, nem biztos, hogy az erős és fékezhetetlen vadászösztön jó barátunk.
Erről a témáról bővebben korábbi cikkünkben olvashatsz: Milyen kisállat jön ki jól a kutyákkal?
Ugyanez igaz, ha a parkban sétálva kutyánk más (kisebb) ebek vagy egyéb állatok nyomába ered.
Tény, hogy a vadászösztönt kordában lehet tartani, de ha ez csak fegyelmezéssel vagy folyamatos pórázon sétálással történik, az számunkra és a kutyánk számára is megterhelő lehet. Bizonyos sportok, foglalkozások, kifejezetten segíthetnek abban, hogy az erős vadászösztönnel bíró kutya biztonságos keretek között kiélhesse azt, ami hozzájárul a lelki egészségéhez vagy más kifejezéssel élve: a „viselkedésproblémák” csökkentéséhez.
Pár szóban a vadászösztönről
Félreértés ne essék, a vadászösztön nem holmi megvetendő dolog. Természetes tulajdonság, amely abból ered, hogy a kutya kutya, azaz ragadozó. Másrészről pedig a tudatos tenyésztés eredménye. A vadászösztön felelős azért, hogy a kutyánk labdabolond legyen, hogy boldogan szaladjon egy bot után vagy éppen hasítson a coursing pályán. A vadászkutyák többsége a tenyésztés és kiválasztás során azok közül került ki, akik értik és figyelik az embert, együttműködnek vele. Ezek rendkívül értékes tulajdonságok, és sokan éppen ezért választanak maguk mellé vadászkutyát.
Fontos azonban tudatosnak lenni ebben a kérdésben. Egy ilyen kutyával ugyanis bánni is tudni kell, és lehetőséget, teret kell neki adni az ösztöneinek a kiélésére. (Ez igaz nem csak a vadászkutyákra, természetesen.) Legjobb példa erre manapság a tacskó, azaz a dachshund, mely, bár rendkívül jól mutat a közösségi médiában és nagyon cuki is, azért mégiscsak borzok a kotorékból való kihajtására lett tenyésztve. Ne csodálkozzunk hát, ha ás a kertben vagy bátran és önfejűen viselkedik, esetleg megkergeti a macskát.
Mielőtt kutyát választanánk, ne csak a küllemét nézzük. Járjunk utána alaposan, hogy honnan származik a fajta, és ennek fényében mire számíthatunk. Ha pedig úgy érezzük, egy erős vadászösztönnel rendelkező kutya nem illik az életünkbe, semmi gond! Lehet bőven válogatni olyan kutyák közül, akikben ez az ösztön jóval alacsonyabb szinten van meg. Az alábbiakban pár fajtát mutatunk be, melyek – meglepő módon – között még vadászkutya is akad. Illetve, ha keverék kutyáért dobog a szívünk, segítünk, hogyan ellenőrizhetjük a vadászösztön szintjét.
Kutyafajták kevésbé erős vadászösztönnel
Természetesen nem szeretnénk általánosítani, hiszen minden kutya egyedi és külön egyéniség. Bizonyos fajták között azonban nagyobb eséllyel találhatunk alacsony vagy nullához közeli vadászösztönnel rendelkező ebeket. Lássuk:
Társasági kutyák:
- Cavalier King Charles spániel
- Máltai
- Papillon
- Mopsz
- Bichon frisé, Havanese
Munkakutyák:
- Boxer
- Pireneusi hegyikutya
- Vizsla
- Beagle
- Golden retriever
A társasági kutyák között talán nem meglepő a nem éppen kiforrott vadászati vágy, a munkakutyák, különösen a vadászkutyák között azonban talán magyarázatra szorul. A felsorolt kutyafajták közül egyiket sem a vad elejtésére vagy védelemre, támadásra tenyésztettek ki, éppen ezért a préda elkapása, kergetése nem szerepel a repertoárjukban. Ez az oka, hogy a golden retrieverek, a viszlák között sokan nem szeretnek labdázni.
Hogyan tesztelhetem a vadászösztön jelenlétét?
A vadászösztön tesztelése során a préda mozgására beinduló ösztönt vizsgáljuk. Ha ez magas szinten van, akkor a kutya azonnal mozdulni fog például az elgurított teniszlabda után.
Mivel többféle „préda” is szóba jöhet, érdemes labdával, plüssel és mondjuk egy madzagos játékkal készülni. Ezeket próbáljuk ki sorban. Először csak ksiebb távolságra gurítsuk a labdát, húzzuk el a kutya orra előtt a plüsst és a madzagos játékot. Ha vevő rá, akkor próbálkozhatunk nagyobb távolságokkal. Ne dicsérjük közben, csak figyeljünk.
A labdát gurítsuk és dobjuk is, illetve próbáljunk ki kisebb és nagyobb labdákat. Vannak kutyák, akik inkább a földön szaladó prédára specializálódtak (Rat terrier – patkány, Jack Russel terrier, fox terrier – rágcsálók, róka) míg mások például a madarakra mozdulnak. Előbbieket nem feltétlenül hozza lázba az eldobott labda, inkább a préda mozgására jobban emlékeztető földön gurulásra indulnak be.
Teszteljük tehát a lehetséges „prédaállatok” eltérő mozgasait imitációval. Különös tekintettel a családban már velünk élő egyéb állatokéra (macska, kistestű kutya, nyúl, stb.).
