Kirándulásra fel!
Az idei röpke nyár után talán úgy érezhetjük, hogy az ősz egy kissé gyorsan kopogtatott az ajtón. A reggelek hűvösre fordultak és már napközben sincs kánikula. A fények határozottan ősziek, a páratartalom pedig magasabb. Mindez biztos jele annak, hogy itt az ideje összepakolni a hátizsákot és hosszabb rövidebb kirándulásra indulni az ebekkel!
Hogy miért az ősz a kutyás kirándulásra legalkalmasabb évszak? Egyrészt azért, mert ilyenkor napról napra változik a természet, és ez rendkívül látványos színorgiával párosul. Az erdőkben sárgulni, barnulni, vörösleni kezdenek a lombok, ami a fák alatt sétálva éppúgy szemet gyönyörködtető, mint egy magaslatról letekintve.
Más részről a hőmérséklet is ideális a hosszabb sétákra, kirándulásra. Már nincs túl meleg, ezért az idősebb vagy rövidebb orrú négylábúak is biztonságosan indulhatnak útnak, nem kell tartani a felhevülés vagy a megerőltetés veszélyétől. Arra azért érdemes odafigyelni, hogy a nyári hónapokban ellustult tagokat fokozatosan szoktassuk a mozgáshoz.
A kirándulásra készüljünk fel, és először rövidebb távokat, könnyebb terepet válasszunk!
Fontos a fokozatosság és a jó kondi megszerzése, mert így elkerülhetőek a sérülések, ficamok, vagy a megerőltetésből fakadó problémák.
Nem csak a sétáról sétára, kirándulásról kirándulásra való fokozatosság fontos, hanem az egy túrán belüli is. A hűvösebb napokon indítsunk egy kis bemelegítéssel! Mi és a kutyáink is mozogjunk egy keveset, mielőtt a hátizsákkal útra kelnénk. A rövid átmozgatás felélénkíti a vérkeringést és bemelegíti az izmokat – ezzel szintén csökkenti a húzódások, sérülések veszélyét. Javasolt lassabb tempóban indulni, illetve a séta végén szintén lassítani, levezető gyakorlatokat végezni.
Hogy hogy néz ki a bemelegítés és egy kutya esetében? Egyszerű gyakorlatokról van szó, minimum 8-as ismétlésekkel. Például: ül – áll, ül – fekszik, áll – ül – fekszik. Ha kutyánk tud tolatni, fordulni, nyolcast írni, ezeket szintén 8-as ismétlésekkel, lassan végeztessük vele. Ha járatosak vagyunk a masszázsban, a végtagok nyújtása, átmasszírozása szintén jó lehet – a séta elején és végén is, de csak akkor, ha biztosak vagyunk a dolgunkban és rendelkezünk a megfelelő ismeretekkel.
Nagyjából 15 perc kell ahhoz, hogy az ízületi folyadék „elérje az üzemi hőmérsékletet”. Érdemes tehát 5-10 percet fordítani a bemelegítésre, majd 5-10 percet a lassabb sétára, mielőtt teljes sebességre kapcsolunk.
