Tudatosak, de tájékozatlanok a magyar gazdik
Az ivartalanítást tartják a legkevésbé fontosnak a hazai kutyatartók.
A védőoltást és az élősködők elleni védekezést tartják a legfontosabb egészségügyi intézkedésnek a magyar kutyások, miközben az ivartalanítást azok is elhanyagolhatónak vélik, akik felelős gazdának vallják magukat. A szúnyogok, kullancsok, bolhák ellen a legtöbben csak tavasszal és nyáron védekeznek, és az ellenük használt készítmények hatóanyagaival sincsenek sokan tisztában. A Bayer májusban kérdezett meg háromezer felelős gazdit, és az eredményekből az is jól látszik, hogy a szobakutyákról többet, és jobban is gondoskodnak, mint a kertben élő társaikról.
A nyár általában a szúnyogok elleni védekezésről szól az állattartóknál, az eddigi hideg időnek köszönhetően viszont valószínűleg még hosszú hetekig a kullancsoké lesz a főszerep. Azon túl, hogy kellemetlen a csípésük, a vérszívók rengeteg betegséget is terjesztenek, amelyek emberre és állatra is komoly veszélyt jelent. Az egyik gyógyszergyártó vállalat ezért májusban felmérést végzett a magyar kutyások körében, hogy kiderítse, mennyire óvják kedvencüket az élősködőktől.
A kutatásbók kiderül, hogy a gazdik körében legnépszerűbb egészségügyi intézkedés egyértelműen a védőoltás, a kitöltők 99 százaléka fontosnak tartja, és rendszeresen be is olttatja a kutyáját. A második helyen az élősködők elleni védekezés (98%), a harmadik helyen a rendszeres féreghajtás (95%) áll a gazdik fontossági sorrendjében, az ivartalanításnál viszont még a szőr és fogápolást is fontosabbnak tartották.
„A nőstény kutyák ivartalanítása fontos, hogy elkerülhessük a nem kívánt vemhességet, illetve a nem ivartalanított állatokban gyakran előforduló betegségeket (álvemhesség, méhgyulladás, emlődaganat, méhdaganat, petefészekciszta). Kan kutyák ivartalanításával elkerülhetjük a heredaganatok kialakulását, a prosztatabántalmakat, illetve végbéltájéki daganatok, gátsérv kialakulását is” – mondta el Olaszy Krisztián, a Rákosligeti Állatorvosi Rendelőintézet vezetője.
A felmérést végző szakértők szerint az ivartalanítás népszerűtlenségének anyagi okai is lehetnek. Kutyatartóként az általános egészségügyi intézkedések között az ivartalanítás a legköltségesebb beavatkozás, amivel nem minden gazdi számol az örökbefogadás előtt. A szakértők szerint a magyar kutyatartók gyakran nem engedhetik meg maguknak, hogy a kedvencüknek a megfelelő egészségügyi ellátást biztosítsák, ezért arra kérnek minden leendő gazdit, hogy az örökbefogadás előtt ennek anyagi következményeit is mérjék fel.
A kérdőívet kitöltő gazdik többsége nem csak fontosnak tartja, de védekezik is az élősködők ellen. A legtöbben cseppeket használnak, de csak 7 százalékkal kevesebben tablettát, a válaszadók közel egyharmada pedig speciális nyakörvvel tartja távol az élősködőket a kedvencétől. Azt viszont csak kevesen tudták megállapítani, hogy az általuk alkalmazott megoldás hogyan véd, és hogy a szerek ellenére miért találtak mégis kullancsot a kutyájukban.
„Az élősködők elleni védekezésben két, jól elkülöníthető kategóriát különböztethetünk meg: az egyik típus a véráramba kerül, a másik a zsírrétegben szívódik fel. Míg az első esetben a kullancsoknak, szúnyogoknak meg kell csípniük az állatot, a második esetben az élősködők már akkor elpusztulnak, amikor a kutya szőréhez érnek. Ezért nevezik az utóbbit repellens, vagyis táplálkozás ellenes hatásnak” – jegyezte meg Olaszy Krisztián. A csípés nélküli védekezést a megkérdezettek 91 százaléka – miután megtudta a különbséget – szimpatikusabbnak talált a nem repellens készítményekkel szemben.
A kérdőív eredménye arra is rámutatott, hogy a 8 leggyakoribb kutyákat érintő betegség közül melyekről hallottak már a gazdik. A legismertebb egyértelműen a veszettség és a szúnyogok által terjesztett szívférgesség, ezeket a megkérdezettek 99 százaléka ismerte. A szintén gyakori, de kevésbé ismert betegségekről, mint a fertőző májgyulladást, a kennelköhögést és a kullancsok terjesztette babéziózisról viszont csak a válaszadók fele hallott.
A kutatás érdekes eredményeket hozott azzal kapcsolatosan is, hogy mennyire tudatosak és felelősek a kertben és a lakásban tartott ebek gazdái. Az adatok egyértelműen rávilágítotak arra, hogy a benti kutyusokkal több aktív időt töltenek, sokkal gyakrabban viszik őket állatorvoshoz, és tulajdonosaik többsége minden fontos állategészségügyi intézkedést is megtesz az érdekükben. A szobakutyákkal a kérdőívet kitöltő gazdik 76 százaléka 3 vagy több órát tölt el játékkal, sétával, tanulással, a kertben kutyát tartó gazdiknak csak 37 százaléka vallotta ugyan ezt. Az arányok hasonlóan az ivartalanítást illetően is – míg a lakásban tartott kedvencek 71, a kertben élő ebek 45 százaléka van ivartalanítva a válaszok alapján.