A kutyák minden kutyát kutyának néznek?
A többszáz regisztrált és a megszámlálhatatlan kevert fajta között joggal tesszük fel a kérdést: vajon kutyáink minden körülmények között kutyának nézik egy másik fajta egyedeit? Egyáltalán megkülönböztetik a többi állatfajtól a kutyákat? Erre keresték a választ a kutatók kilenc jótanuló négylábú segítségével.
A kutyák felismerik, ha emberekről valamint házi- és vadállatokról készült portrék között fajtársuk „arcképét” látják – annak fajtájától függetlenül -, és külön „kutya” kategóriába sorolják azokat? – Dr. Dominique Autier-Dérian és kollegái a Párizsi Egyetem Kísérleti és Összehasonlító Etológiai Laboratóriuma és a lyoni Nemzeti Állatorvosi Iskola közös kutatásának kereteiben elemezték az ebek ilyen irányú képességeit.
Most először vizsgálták kutatók azt a kérdést, hogy a kutyák képesek-e különbséget tenni fajok között, és a fajtársaikat – változataik széles skálája ellenére – egy kategóriaként kezelni.
Tény, hogy bizonyos állatfajok egyedei társasági életet is élnek egymással. Ennek létrejöttéhez elengedhetetlen, hogy a résztvevő példányok felismerjék a fajtársak és a bizonyos csoportokhoz tartozó egyedek közötti hasonlóságokat. Az eddigi kutatások arra az eredményre jutottak, hogy bizonyos fajok egyedei könnyebben felismerik egymást, de legalábbis jobban vonzódnak fajtársaikról készült képekhez, mint a más fajok egyedeinek képeihez.
Autier-Derian és társai a fenti jelenséget vizsgálták kutyákon. A kutatás érdekességei közé tartozik az a tény is, hogy a kutya mutatja a legnagyobb változatosságot kinézetüket tekintve minden állatfaj között, hiszen többszáz hivatalosan is bejegyzett fajta létezik – hogy a keverékből származó variációkat ne is említsük. A tudósok arra voltak kíváncsiak, hogy ez rendkívüli alaktani szórás jelent-e kihívást a kutyáknak, ha fajuk egyedeit más fajok képviselői között kell felismerniük, csupán vizuális információkra támaszkodva.
A kutatók kilenc házi kedvenc ebet ültettek két-két képernyő elé: míg az egyik képernyőn kutyaportré jelent meg, a másikon ezzel párhuzamosan egy másik állatfaj képviselőjének vagy egy embernek az arcképét mutatták. A kutyusokat a kísérlet előtt arra kondicionálták, hogy a felszólításra a két monitor egyikéhez odamenjenek, és ott mancsukat az erre a célra kialakított felületre helyezzék. Ha a fajtársait ábrázoló portrét választották, akkor jutalmat kaptak.
Fajtársak portréit (fajtatiszta és keverék ebek egyaránt) illetve 40 különböző állatfaj példányainak arcképeit (ideértve a házi- és vadállatokat éppúgy, mint az embereket, de kizárva rókákat és a farkasokat) látták. Az alanyoknak összesen több mint 144 képpár tagjai között kellett választaniuk. A kutatók azt figyelték, hogy a kilenc kísérleti eb meg tudja-e különböztetni a megjelenő kutyafajták bármelyikét a többi fajtól, illetve hogy fajtársaikat egyetlen kategóriaként kezelik-e, fajtától függetlenül.
Az eredmények azt sugallják, hogy a kutyák külön vizuális kategóriaként kezelik a kutyaportrékat, ugyanabba a csoportba sorolva a kinézetben egymástól távol álló ebeket, fajtáik minden különbsége ellenére. Mind a kilenc résztvevő kutyus képes volt ugyanabba a kategóriába sorolni az összes megjelenített kutyafotót.
A kutatók szerint a tény, hogy az ebek képesek saját fajukat vizuálisan felismerni, valamint hogy remek szaglószervi megkülönböztető készséggel rendelkeznek, garantálja azt, hogy a különböző fajták közötti szociális interakció és párosodás még mindig lehetséges. Noha az emberek a morfológiai variációk határáig vitték a kutyát, a faj biológiai egysége még mindig fennáll.
(Kutyabarát.hu)