A 10 legnagyobb kutyás mítosz leleplezése

Kutyabarát 2017. július 19.

Többezer éve mellettünk vannak, és úgy gondoljuk, kellőképpen megismertük legnagyszerűbb társainkat. Van azonban jónéhány tévhit, amit régóta igaznak vélünk róluk, most ezek közül leplezünk le párat.

1. A kutyák akkor esznek füvet, ha rossz a gyomruk

Egy 2008-as felmérés összesen 1,571 kutyát vizsgált meg, és azt találta, hogy 68%-uknak nincs különösebb oka a fű evésére. Ha egy kutya a fű evése előtt olyan jeleket mutatott, mintha valami nem lenne rendben vele, az a fű evése után még betegebbnek tűnt, ez a vizsgált kutyák 8%-ára volt igaz. A fűnek nincs tápértéke, és a kutyák nem tudják megemészteni. Akkor miért eszik? Valószínűleg az egyik ősi ösztönükre vezethető vissza. Bár sok elmélet létezik (az éhségtől kezdve addig, hogy egyszerűen csak szeretnek füvet enni) az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a fű egy természetes féreghajtóként működik: ahogy a rostjai keresztülhaladnak a bélrendszeren, segítenek „kiszellőztetni a rendszert”.

2. Néhány kutya szájzáras állkapoccsal és értelmezhetetlenül erős harapással rendelkezik

Elsősorban a bull típusú kutyák elleni támadások legendáiként alakultak ki az acélt is átharapó állkapcsok és szájzárak. A Georgia-i Egyetemen Dr. Lehr Brisbin bizonyította, hogy a bull típusúak semmi ilyennel nem rendelkeznek, sőt, állkapcsuk semmiben nem különbözik más kutyákétól. 2012-ben a National Geographic végzett egy felmérést a harapások erősségéről: pit bull – 235 font/négyzethüvelyk, német juhászkutya – 238, rottweiler – 328. Az emberek értéke 150-200 közé tehető. Ugyan a 3,700-as értékhez képest, amit a sósvízi krokodilnál mértek, minden élőlény harapása eltörpül, a pit bull harapása a kutyák között is eltúlzott.

3. A korábban viadaloztatott kutyák örökké veszélyesek maradnak

Számos viador kutyát rehabilitálnak és alkalmaznak terápiás kutyaként gyermekek, öregek, betegek mellett. Az egész világon elterjedt a harc az előítélet ellen, hogy bizonyítsák: a harcra edzett kutyák helyes tartással és neveléssel semmilyen veszélyt nem jelentenek az emberre, a viadalok világa nem agresszivitást nevelnek a kutyákba az emberrel szemben, hanem csupán rettegést.

4. A kutyák csak az alfát tisztelik

Évekkel ezelőtt a kiképzők előszeretettel alkalmazták a dominancia elvét az ember-kutya kapcsolatában, ahol az ember mint alfa jelent meg a rendszerben. De a domináns hierarchia nem sok kutyát tett boldoggá. Az ember szereti a farkasok viselkedése alapján megítélni a kutya viselkedését, de a farkasokat általában csupán kis csoportokban fogva tartott egyedeken keresztül ismerik. A vadonélő farkasok első számú közös feladata a vadászat és a túlélés, a mai, családban élő kutya már csak bizonyos ösztöneiben hasonlítható össze vele.

Az erőszakossá váló „nevelésről” bővebben is olvashatsz. A kutya szocális kapcsolatait ma már erősen befolyásolják az emberi tényezők, főleg a családon belüli partneri viszony. Kutyánk nem akkor működik együtt velünk szívesen, ha fél tőlünk, hanem mert tisztel bennünket, mint következetes és megbízható vezetőt.

5. Az idősebb kutyákban már nem alakul ki erős kötődés, nem taníthatók, nevelhetők

Sokan hiszik, hogy egy kölyökkutyával könnyebb dolguk lesz. A kutyák kortól függetlenül szociális lények, akik életük minden periódusában vágynak az egészséges kapcsolatokra. És ezek nem az „ülj” parancsot jelentik. Az idősebb kutyák ugyanúgy képesek felvenni egy család ritmusát, ha számukra kényelmes helyzetben érzik magukat.

6. Egy emberi év hét kutya évnek felel meg

Sokáig hittük ezt, de ennél jóval bonyolultabb kedvenceink élet ciklusa. Egy kölyökkutya első éve nagyjából egy 13 éves emberéhez hasonlítható. Ráadásul a kort erősen befolyásolja a test méret, az egészséges táplálás, és még számos tartási szokás. Egyszerűbb a szülinapi gyertyákkal is, ha kutyánk korát saját éveiben számoljuk. De ha kíváncsi vagy a ma használatos számításra, kattints ide.

7. A nedves orr egészséges kutyát jelent

Korábban végig vettük, milyen testjelek utalhatnak arra, hogy valami baj van. Alapvetően a kutya orra hideg és nedves, de az ellentéte nem mindig jelent rosszat, ahogy ez sem utal kivétel nélkül mindig egészséges állatra. Számos esetben előfordulhat, hogy egy egészséges kutya orra időlegesen kiszárad, például, ha a napon fekszik, vagy egyszerűen csak, ha alvás közben sokáig nem nyalja meg (orruk nedvesen tartásával egyébként szaglásukat is finomítják).

8. A kutyák és a macskák ősi ellenségek

A világon rengeteg háztartás van, ahol különösebb gond nélkül élnek együtt a két faj egyedei. A Tel Aviv-i Egyetem 200 ilyen háztartást vizsgált meg egy kutatás során, hogy megtudják, hogyan viszonyulnak egymáshoz az állatok. Mindössze 10%-uknál voltak kisebb konfliktusok. A testbeszédnek és a szociális kulcsok segítségével a kutyák és a macskák megtanulták értelmezni egymás jeleit, és képesek „egy nyelvet beszélni”. Akinek nem csak a legendát, de a legenda valós alapjait köszönhetjük, az nem más, mint az ember. Az ember az, aki a két faj közötti kapcsolatot értelmezés hiányában túl gyorsan akarja megerősíteni, ez pedig diszkomfort, bizonytalan, nyugtalan érzést kelt mindkét állatban.

9. Az ivartalanítás

Kövér lesz, bohóc marad, kicsi marad, túl nagyra nő, rossz irányba változik a személyisége: egy egész fejezetet szentelhetnénk neki, korábban már összegyűjtöttük az ezzel járó tévhiteket, ezeket ide kattintva megtaláljátok.

10. Biztosan ismerjük a háziasítás történetét

Talán a legnagyobb mítoszok egyike. Hol, hogyan, mikor – örök rejtély marad. Egy, az Oxford Egyetem genetikusai közül kikerülő csapat DNS mintát vett egy 4800 évvel ezelőtt élt kutya maradványaiból, akit egy ír szent területen temettek el. Mikor a kutatók elég mintát tudtak venni, egy olyan családfát sikerült a genetikai állomány alapján felrajzolniuk, ami közel 700 ma ismert kutyát is tartalmaz, de találtak egy nagy kettéágazást is, a keleti és nyugati típusú kutyák elválásával, amit valahova 6,400 és 14,000 évvel ezelőttre datálnak. A legidősebb megtalált fosszíliák még ennél is idősebbek. Így egyelőre az tűnik biztosnak, hogy nem egy helyen és nem egy időben zajlott a háziasítás folyamata, rengeteget vándoroltak az emberek, és kísérték őket a kutyák, ahol ott hagyták genetikai lenyomatukat. Mindenkinek vannak csontvázak a szekrényében, és mindenki ismeri azt a furcsa nagybácsit, akiről senki nem beszél. Egyszerűen csak mellettünk vannak, és ez a fontos.

Ezek is érdekelhetnek: