Az elhunyt kutyáról neveztek el tavat Alaszkában

2018-ban a fiatal pár benyújtotta a kérelmét az illetékes hivatalokhoz, és aláírásgyűjtésbe is kezdtek, hogy a körülbelül 1,5 négyzetkilométer kiterjedésű tó a jövőben a Luna-tó nevet viselhesse. Az elbírálási folyamat hosszú, a gazdik közel egy éven át számos hivatalos meghallgatáson vettek részt, és csak remélhették, hogy mielőbb megnyugodhat a lelkük. Bár semmi sem enyhítheti szeretett kutyájuk elvesztésének fájdalmát, úgy érzik, hogy ezzel a gesztussal kifejezhetnék a Luna iránt érzett tiszteletüket.

Jóval azelőtt, hogy Kevin Knox és Maggie Gallin megismerték egymást, Knox örökbefogadta Lunát, aki vigasza volt az édesapja, majd a nevelőanyja elvesztése idején. Luna a nehéz időkben vigasza és támasza volt az egyedül élő férfinak, erős kötődés és szeretet alakult ki közöttük. Knox 2013-ban kutyasétáltatót keresett, és az állásra jelentkezve csöppent az életükbe Maggie. A gazdi és a szitter hamarosan találkozgatni kezdtek, majd kicsivel egy évvel az első találkozást követően összeházasodtak. Luna hozta össze őket.

2013-ban a család az erdőben kempingezett, amikor hatalmas zajra lettek figyelmesek. Knox szerint olyan volt, mintha egy utasszállító repülő szállt volna fel közvetlenül mellettük. Kevin rákiáltott Maggie-re és Lunára, hogy rohanjanak, és jó darabig a kutya is a sarkukban loholt, de mire biztonságba értek, Lunát nem találták sehol. Órákon keresztül kutattak a területen, majd speciális kutató-mentő csapatok is a helyszínre érkeztek, Lunát azonban sajnos nem találták meg.

Bár az Amerikai Egyesült Államokban nem bevett gyakorlat, hogy házi kedvencekről nevezzenek el földrajzi helyeket, a helyi hatóságok szimpatizáltak az ötlettel, és a petícióknak és meghallgatásoknak az elbírálása után, 5 évvel Luna halála után, 2019. március 9-én hivatalosan is felkerült a térképre a Luna Lake.

Szerző: Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: The Bark, Care2 petitions, ktoo.org; Indexkép: The Bark;