Kuvaszok a medvék és farkasok védelmében
A hazai nagyragadozók helyzete és a Kuvasz-Őr Program
Az elmúlt években egyre többet hallunk arról, hogy hazánk területén medvék és farkasok bukkannak fel. Régen, mielőtt a vadászat és az élőhelyük elvesztése miatt kihaltak volna, a mai Magyarország területének magasabban fekvő pontjain is éltek nagyragadozók.
Medvék és farkasok Magyarországon
Részben a vadvédelmi programoknak, részben pedig a tudatos visszatelepítésnek köszönhető, hogy egyre többször halljuk, hogy medvét vagy farkast láttak az erdőben. Az idei évben különösen megnőtt a medveriasztások száma. Tavasszal ugyanis a szárazság miatt nem volt elegendő élelem az medvéknek, ezért nagyobb területeket kezdtek el bejárni. Ennek köszönhető, hogy a Szlovákia dél-keleti részén élő mackók egy része a Bükkben és a Börzsönyben bukkant fel.
A szakértők szerint mindössze két-három medvéről lehet szó, akik ideig-óráig tartózkodnak csak a magyar határon belül, jelenleg nincs szaporodó medveállomány hazánkban. A farkasok esetében azonban más a helyzet. Többek között Aggtelek és Füzér mellett is figyeltek meg nagyobb falkákat, de a Börzsönyben is lencsevégre kaptak már szürke farkast a kameracsapdák. Becslések szerint jelenleg körülbelül 25 egyedet számlál a hazai farkaspopuláció.
Medvék több száz éve, farkasok pedig a II. Világháború óta nem éltek Magyarország mostani területén, ezért, mondhatni, elszoktunk attól, hogy megosszuk velük az életterünket. A ma túrázói, gazdái, kerttulajdonosai nem tudják, hogyan lehetne békésen együtt élni velük, pedig úgy tűnik, hamarosan egyre több embert fog érinteni ez a kérdés.
A köztudatban az él, hogy a medvék és farkasok valamint az ember között állandó a konfliktus, amelynek többnyire a haszonállatok, majd a ragadozók látják kárát. Fontos lenne ugyanakkor, hogy ne ellenségként, hanem az ökoszisztéma részeként tekintsünk a medvékre, farkasokra. Szlovákiában 1200-1300 medve él, mégis, szinte semmilyen konfliktusról, medvetámadásról nem hallani. Az ott élők megszokták a medvék jelenlétét, tudják, hogyan viselkedjenek a medvék lakta területen, így fenntartható a békés együttélés.
Színre lépnek a kuvaszok
Szintén a békés együttélést célozza meg a Kuvasz-Őr Program. A program egyik célja, hogy a gyökerekhez visszanyúlva adja vissza a régi magyar pásztorkutya-fajta, a kuvasz eredeti feladatát, azaz a nyáj őrzését. Más részről esélyt ad a nagyragadozóknak, hogy elkerüljék az emberrel történő összetűzést, hiszen nem kérdés, hogy ki kerülne ki vesztesen.
A Kuvasz-Őr programot Szép Ábrahám alapította, aki gyermekkorában, az erdélyi Erdővidéken ismerkedett meg a hagyományos állattartással, az ott élő pásztorok világával és a nagyragadozókkal kapcsolatos konfliktusokkal. Ábrahám később a szakdolgozatát is a farkasok elleni pásztorkutyás védekezés témájában írta, és azóta is elkötelezett híve az ügynek.
A program keretében a magyar kuvasztenyésztőkkel együttműködve az erre nyitott gazdákhoz helyeznek ki kölyköket, akiknek feladatuk, hogy nyájőrző pásztorkutyákká váljanak. Ez egy éveken át tartó tanítási folyamat, amely számos hosszútávú előnnyel jár. Egyrészt a kuvasz fajta eredeti feladatkörében, pásztorkutyaként maradhat meg, másrészt a nagyragadozók esetleges populációnövekedése esetén a gazdák és a hazai kuvaszok is felkészültek lesznek, hogy megvédjék a nyájat.
A Kuvasz-Őr program a WWF és több nemzeti park, valamint a Európai Nagyragadozó-védelmi Program támogatását is élvezi.
