Pánik ellen varázsszer: polikarbonát toldóprofil
A polikarbonát lemezek nagyon sokoldalú anyagok. A medencefedéstől kezdve az üvegházak és télikertek kivitelezésén át egy sor hasznos dolog készülhet belőlük. Csakhogy a méretezés, a vághatóság és szerelhetőség néha azért okoz meglepetéseket. A legkellemetlenebb, amikor a toldás valamilyen okból nem az alátámasztásra jön ki, nem lehet ott megoldani. Pánikra semmi ok! Van megoldás.
Miért kell figyelni a polikarbonát lemez toldására?
A polikarbonát lemezek nagyon teherbíróak és nagyon jól ellenállnak a terhelésnek. Egy-két olyan hatás azonban van, amelyet hosszabb távon nehezen visel a szerkezet. A párásodáson és az éles, erős nyomáson kívül az egyik legalattomosabb veszély a szerkezetben fellépő feszültség.
A polikarbonát lemezek csavarozásánál, toldásánál mindig valamilyen rugalmas megoldásra van szükség. Ezért használunk gumi alátétet és olyan profilokat, amelyben az anyag el tud mozdulni, ha kell. Ez főleg nyáron fontos: a hőtágulás miatt a lemezek ilyenkor egymásnak feszülnek. Ha ilyenkor nincs hely elmozdulni, a szerkezetben keletkezett feszültség miatt a lemezek megrepedhetnek.
Az alátámasztáson kell toldani
A lemezek toldását lehetőség szerint úgy kell megoldani, hogy a két anyag az alátámasztásnál találkozzon. Ilyenkor merev, vízálló illesztést tudunk létrehozni. Ez bizony sokszor némi számolgatást, esetleg kompromisszumot is igényel, cserébe viszont egy tartós és biztonságos szerkezetet kapunk.
Sajnos van, amikor a toldást nem lehet az alátámasztásnál megoldani. Előtetők esetében gyakori, hogy épp csak 20 cm hiányzik ahhoz, hogy a tető igazán jól funkcionáljon, de több alátámasztást a szerkezet már nem bír el. Az is megtörténik, hogy valamilyen méretezési hiba miatt egy kicsit elcsúsznak az anyagszélek, és nem oldható meg az alátámasztott kapcsolásuk. Pánikra semmi ok! Van megoldás!
Polikarbonát toldóprofil
A polikarbonát toldóprofilok leginkább két, tetejénél összenőtt H-betűhöz hasonlítanak, ha szemből nézzük a rövidebb oldalukat. A két lemezt a H-betű két távolabbi szárába kell csúsztatni, ezáltal viszonylag stabil és esztétikus kötés jön létre. Olyan, mintha egyetlen légkamrát “szúrnánk be” a többi közé.
Sajnos még a legjobb minőségű polikarbonát toldóprofil sem a legideálisabb megoldás, így amikor csak lehet, érdemes törekedni arra, hogy a lapok a megfelelő helyen találkozzanak. A profil ugyanis nem vízálló és a lemezeket sem merevíti elég erősen. Remek kiegészítő, ha a siker csak 20-30 cm-en múlik, de jobb úgy tervezni, hogy minél kevesebb helyen kelljen így megoldani a toldást.
(x)