A zajérzékenység a fájdalom jele is lehet!
Úgy tűnik, hogy a kutyák félelme a tűzijátéktól és más hangos zajoktól azzal is összefügghet, hogy a hangos zajok valójában fájdalmat okoznak számukra. Egy 2018-as tanulmány szerint a fájdalom lehet a zajérzékenység egyik oka, különösen az idősebb kutyáknál.
A zajérzékenység jelei kutyáknál
A zajérzékenység néhány gyakori jele a görnyedés, a remegés vagy ez elhúzódás. De fontos megjegyezni, hogy a gazdik nem mindig képesek azonosítani a félelem vagy szorongás jeleit, különösen, ha a viselkedéses jelek finomabbak. A kutyák például liheghetnek, megnyalhatják az ajkukat, elfordíthatják a fejüket, vagy akár meg is merevedhetnek. Néha a fülük hátrafordul, és a fejük a válluk alá süllyed. Ez mind jelezhet félelmet, szorongást! Tudjuk, hogy sok kutya zajérzékeny. De valószínűleg alábecsüljük ennek mértékét, mert sok kutyatulajdonos nem tud olvasni a testbeszédből.
A kommunikációja elsődlegesen testbeszéd, és ritkábban hangadás. Bár mi emberek, inkább ez utóbbira figyelünk oda. Fontos, hogy amikor kutyánk aktuális állapotát megítéljük, tisztában legyünk ezzel. A legtöbben mindent megtennénk a kutyáinkért, mégis, nem fordítunk elég figyelmet az alapvető kommunikációjukra. Pedig fontos lenne, hogy a finom testbeszédre jobban reagáljunk, hiszen így elkerülhetjük a szélsőségesebb reakciókat. Például, ha a kutyánk finoman elfordítja a fejét egy idegen közeledésekor, és mi erre megfelelően reagálunk (azaz, kivesszük a kutyát a helyzetből), elkerülhető a morgás, odacsípés.
Visszatérve a tanulmány eredményeire.
A kutatás során a kutyákat két csoportra osztották, annak mentén, hogy milyen típusú hangérzékenységgel rendelkeztek. A vizsgálatban részt vevő kutyák mindegyike félelemmel reagált olyan hangokra, mint például autók, repülőgépek, puskalövések, motorkerékpárok, tűzijáték vagy vihar. A kutyák egyik csoportjánál fájdalmat is diagnosztizáltak, míg a másik csoportba a fájdalmat nem mutató kutyák kerültek. (Nehéz biztosan tudni, hogy egy kutya valóban fájdalommentes-e. A kutatásban résztvevő kutyákat megvizsgálták, és nem találtak esetükben fájdalomra utaló jeleket.)
A kutyák két csoportja között egyéb jelentős eltérés nem volt. Általában hasonló korú, ivartalanított, hasonló temperamentumú kutyák kerültek be, és fajták tekintetében sem volt jelentős különbség. Mindegyiküket más állatorvos utalta be arra a speciális klinikára, ahol a kutatást végezték.
Volt viszont egy igazán érdekes különbség a kutyák két csoportja között:
A fájdalommal küzdő kutyáknál később (közel négy évvel) kezdődött a zajra való reagálás. A kutatók ebből azt feltételezik, hogy a hangos hangok hatására való megriadás súlyosbíthatja a fájdalmat. A hirtelen ijedségből eredő izomfeszülés vagy hirtelen mozgás felerősítheti az érzékeny területek fájdalmát. Ennek következtében a hangos zajok és a fájdalom között asszociáció alakulhat ki. Ez pedig az ilyen hangoktól való félelem kialakulásához vezethet. Ebből arra következtetnek, hogy a kor előrehaladtával nagyobb valószínűséggel alakul ki fájdalom, hiszen a kutya több ilyen negatív tapasztalatot szerez.
Régóta ismert, hogy amikor az idősebb kutyák hirtelen agresszívvá válnak, különösen más kutyákkal szemben, akkor ennek oka fájdalom lehet. A kergetőzés, a birkózás és más, játék közben gyakori viselkedések fokozhatják a fájdalmat egy sérült vagy más fizikai problémával küzdő kutyában. Ennek következtében a kutya elkerüli az ilyen viselkedést, és negatívan reagál a játékot kezdeményezni próbáló kutyákra.
Ezért, ha kutyánk hirtelen zajérzékenység tüneteit mutatja, érdemes lehet a fájdalomra gyanakodni a probléma hátterében. Az idősebb, zajérzékennyé váló kutyákat alaposan vizsgáltassuk ki az állatorvossal. Szükség esetén fájdalomcsillapítók, vagy más fájdalomkezelési stratégiák alkalmazása lehet javasolt.
