Önismereti út az örökbefogadásig, lépésről lépésre – 3. rész
Hogyan fogjunk hozzá?
Ha készen állunk a kutyás lét felé vezető út első lépésére, és úgy érezzük, hogy felkészültek vagyunk nem csak egy kiskutya, hanem éveken keresztül egy kamasz, később felnőtt majd idős kutya gazdái lenni, akkor kezdhetjük a keresést. Léteznek gyűjtőoldalak az interneten, ahol számos menhely, gyepmesteri telep, alapítvány és civil állatmentők keresnek gazdit kutyáknak. Aztán az egyes menhelyek oldalait is érdemes megnézni (néhány esetben szűkíthető keresés is elérhető). És persze van a személyes látogatási lehetőség.
Minden esetben érdemes a listánkat fejben tartani. A sok cuki fotó és kutya között ugyanis könnyű szerelembe esni, amivel, mint tudjuk, nincs semmi gond, csak vállalni kell a következményeit. Ha olyan emberek vagyunk, akik tűzön vízen átmennek a „szerelemért”, akkor igazából kár a racionális megfontolásra vesztegetni az időt, hiszen úgyis ő lesz a világ legtökéletesebb kutyája. Még akkor is, ha a belvárosból egy tanyára kell vele költöznünk, hogy kibontakoztathassa független, a nyájat őrző és a medvéket távoltartó jellemét. Ha viszont ennél kevésbé szabad szellemek vagyunk, akkor tartsuk szem előtt a lehetőségeinket és az elképzeléseinket.
Szerencsére számos állatvédő szervezet partner abban, hogy a mentvényeiket megfelelő gazdikhoz juttassák. Ezért érdemes felvenni velük a kapcsolatot, és nyíltan beszélni arról, hogy milyen életmódhoz, milyen elképzelésekkel és elvárásokkal keresünk kutyát. Az állatvédő szervezeteknek is az az érdeke, hogy hosszú távra, felelős gazdit találjanak a kutyáknak. Nem pedig olyat, aki nem gondoskodik róla megfelelően vagy elhanyagolja, visszaviszi az állatot. Ennek jegyében számos szervezet segít a választásban, lehetőséget kínál a találkozásra – sőt, elvárja. Ezen kívül pedig ideiglenes befogadásra is van lehetőség. Ez egyfajta próbaidő, amely alatt a kutya szocializációja és tanítása mellett akár egy életre szóló döntés is megszülethet.
Végszó
Sajnos jelenleg gyakorlatilag végtelen számú kutya él menhelyeken vagy vár arra, hogy kihozzák a gyepmesteri telepről. Az ivartalanítás hiánya és a felelőtlen állattartók miatt se szeri se száma az örökbefogadható kutyáknak. Kölyök, idős, kamasz, fiatal, fekete, fehér, merle vagy zsemle… A fajtatiszta kutyáktól a legcukibb keverékekig tényleg rengeteg kutyus várja az ideális gazdiját. Ők nem tudnak minket megkeresni, de mi megtehetjük, hogy körültekintően választunk és felelősséggel döntünk. Ha sikerül megtalálnunk azt a szervezetet vagy menhelyet, akik szimpatikusak a számunkra, szinte biztos, hogy előbb-utóbb megtaláljuk az igazit.
És itt meg kell említenünk azt, hogy sajnos, nem lehetünk mindenkinek az igazi. A gazdikereső kutyákat nézegetve sokszor megszakad az ember szíve. Sokan erre hivatkozva vásárolnak inkább kutyát, mert nem bírják nézni a menhelyeken vagy gyepmesteri telepeken élő kutyákat. Mindegyiküket nem menthetjük meg és nem vihetjük haza. De ha egyiküknek mi leszünk az igazi, és boldog éveket élhetünk együtt, az jobb, mint ha homokba dugjuk a fejünket. Ennek ellenére, nehéz az, amikor kétségbeesett posztokat olvasunk, és nemet kell mondanunk, mert nem őt keressük. Szívbemarkoló érzés. Ilyen esetben ne felejtsük el, hogy annak a kutyának is az lenne az ideális, ha a számára megfelelő gazdihoz kerülne. Ebben segíthetünk neki megosztással, anyagi támogatással, virtuális befogadással vagy akár ideiglenes befogadással.
Szalay Adél / Kutyabarát.hu
(A cikk a szerző – jelenleg 3 örökbefogadott kutya gazdája – saját tapasztalatán alapuló szubjektív véleményét tükrözi. Célja nem az elrettentés, hanem támogatás a felelős döntés felé vezető saját utunk megtalálásában.)