Buksinak borsófőzelék szójafasírttal?
Manapság nagyon sok féle diétás trend terjed a táplálkozásban. Különböző összeállításban találunk eledeleket ugyanúgy a gazdiknak és a kedvenceiknek is, de a nagy különbség, hogy amíg mi megválaszthatjuk, hogy mit viszünk be a szervezetünkbe, a kutyáink és cicáink azt eszik, amit mi adunk nekik.
Fontos evolúciós tény, hogy amíg a macskáknak muszáj állati fehérjét adni, addig a kutyák elviekben tudják mellőzni ezeket az alapanyagokat, és növényi alapú táplálékot is képesek hasznosítani. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy borsófőzeléket és szója fasírtot fog Buksi enni minden nap, de léteznek olyan (alaposan vizsgált, és precízen összeállított) előre elkészített tápok, amivel (általában a gazdi táplálkozási meggyőződése miatt) a kutyák vegetáriánus módon tarthatók. Ugyanez macskával nem kivitelezhető (a taurin nevű aminosav, ami számukra esszenciális, nem található meg növényi fehérjékben)
Mit mond az állatorvos?
Az állatorvosok nagy részének meggyőződése, hogy a jó minőségű kutyatápok fehérjetartalmának nagy százaléka, ideális esetben állati eredetű (hiszen alapvetően ragadozó állatokról van szó, ez a fogazatukon is látszik). Nagyon sok tápmárka van a piacon, a legtöbb egészséges állatoknak javasolt eledel általában több különböző fehérjeforrást is tartalmaz. A tápok minősége (és ára) a feldolgozás mértékétől függ, egy jobb minőségű fehérje (tojás, hús, tej) kevesebb feldolgozási folyamaton esik át, hogy fogyasztható legyen, mint egy gyengébb minőségű (toll, szőr, szaru).
Azok az állatok, akik valamilyen táplálék összetevőre allergiások, vagy intoleranciájuk van nagyon speciális etetést igényelnek: a hidrolizált fehérjés tápok azok, amikben gyakorlatilag hosszú aminosav-láncokká bontják a fehérjéket, így a szervezet nem reagál rájuk allergénként.
A megfelelő kutyatáp
A tápos etetésen kívül egyéb etetési irányzatok (nyers, főtt, csupa csont) is terjednek a gazdik között, és vannak, akik semmilyen javaslatot nem követnek, hanem csak konyhai maradékkal (próbálják) táplálni a kutyáikat.
Tisztában kell lenni azzal, hogy az alapvetően ragadozó állatok a háziasítás előtt szőröstül-bőröstül megették a prédáikat, viszont az elmúlt kb 50.000 év alatt fokozatosan hozzászoktattuk őket ahhoz, hogy a táplálékot a szolgálataikért cserébe kapják, így vadászniuk sem kell (az apró testű kutyák miniatűr állkapcsa alkalmatlan erre, pl csivava). Aki csak csontot ad a kutyájának, hatalmas gondokat okozhat nekik: a rengeteg szervetlen sót tartalmazó csontok emésztése nagyon lassú, és nem teljes.
Rendelőkben rengetegszer találkozunk bélelzáródással, obstipációval, esetleg a bélfal átfúródásával, és az elváltozások nagy részében a megetetett csont a baj okozója. Ez nem azt jelenti, hogy a csont adása minden esetben káros, de tápláléknak önmagában teljesen alkalmatlan. Etetés után, heti 1-2 alkalommal felügyelet alatt nagyméretű csont adása játék céljából jó ötlet, de érdemes fél óra után begyűjteni a rágcsát (a nyári melegben a legyek beköphetik, a kutyák elássák, vagy összevesznek rajta).
Mit szabad és mit nem?
A házi maradékok adása a teljesen aránytalan összetevőkön kívül az állandó minőséget is mellőzi, amire viszont nagy szüksége van az állatainknak. Nem bírják a nagyon zsíros és fűszeres ételeket sem, romlott emberi maradékot, felvágottat adni nekik pedig nagyon nem okos gondolat. Ilyen esetekben számos alkalommal láttunk hányást, hasmenést, rosszabb esetben a felszabaduló toxinok miatt mérgezést, ami intenzív ellátást igényelt.
Ha szeretnénk a legjobbat házi kedvencünknek, keressünk fel egy állatorvost, vagy táplálkozási szakértőt, aki segít megfelelő minőségű eledel, kutyatáp kiválasztásában (a kutya fajtája és életkora is nagyon fontos tényező a kutyatáp meghatározásánál).
További információért kattintson ide!
(X)
(Kutyabarát.hu)
