A kutyák és a méz – 1. rész
A méz az emberiség egyik legegészségesebb tápláléka. Sokan azonban ódzkodnak attól, hogy a kutyájuknak is adjanak belőle. Míg mások esküsznek a jótékony hatásaira kedvenceink egészségének védelmében. Mi a helyzet mézzel? Adható a kutyáknak?
A mézet a méhek termelik, méghozzá az általuk beporzott virágok virágporából. Készülhet szinte bármilyen virágporból, amit a méhek gyűjtenek, például akác, hárs, gesztenye, lucerna, repce, napraforgó, de rozmaring és levendula méz is létezik. Ezek mind különböző színűek, állagúak és ízűek. A vegyes virágméz esetében nem választják meg, hogy mely növény virágporát gyűjtsék a méhek, hanem az adott területen bármilyen virágpor bekerülhet a kaptárba. Így az eredmény szintén változatos, kellemes, kevésbé karakteres aromájú lesz.
A méz nagy része cukor, nagyrészt glükóz és fruktóz. Jogos tehát a kérdés, hogy mégis miért adnánk a kutyánknak, amikor a cukor alapvetően kerülendő.
Ismerjük a különbséget!
Fontos, hogy tisztázzuk: a különböző mézek között hatalmas különbségek lehetnek. A szupermarketekben műanyag flakonban kapható virágméz és a termelői nyers méz között körülbelül akkora szakadék tátong, mint a zacskós kutyatáp és a nyers tanyasi csirkehús között.
(Tisztelet a kivételnek: hazánkban jó minőségű mézek kaphatók a boltokban is. Fontos, hogy informálódjunk, mielőtt választunk! Nézzünk utána, hogy ki, hol és milyen körülmények között termelte a mézet, amit megveszünk. Ezen múlik ugyanis, hogy valóban jó minőségű terméket választunk, és hozzájutunk a méz egészségünk szempontjából oly hasznos tápanyagaihoz vagy sem.)
Egészségügyi előnyök
Ebből talán már sejthető, hogy a feldolgozott, pasztörizált méz alapvetően felesleges a kutyák étrendjében. A nyers méz azonban olyan egészségügyi hatásokkal rendelkezik, amelyek kompenzálhatják magas cukortartalmát. A nyers méz antibiotikus és gombaellenes hatású, magas az antioxidáns tartalma, és lúgosító hatású – a cukortartalma ellenére.