Saját KB bal
Saját KB jobb

A víz – mit és miből igyon a kutya? – 1. rész

Sokat beszélünk a kutyák megfelelő táplálásáról, de arról nem sok szó esik, hogy mit igyon a kutyánk, és főleg miből? A válasz a víz, természetesen, de a kérdés mégsem ilyen egyszerű.

Ha belegondolunk, hogy a kutyák ősei vagy a természetben élő állatok hogyan fedezik a folyadékszükségletüket, akkor még összetettebb kérdéssel állunk szemben. A folyadék nagy része esetükben a táplálékból származik: a hús, az állati tetemek körülbelül 70%-a víz. Kisebb részét pedig természetes forrásvíz, esővíz adja. A szárazeledelen élő kutyák esetében a táplálékból szinte semmilyen folyadék sem jut a szervezetbe, ezért a tálkájukból isznak, jóval nagyobb mennyiségű vizet fogyasztva, mint például egy természetesebb, nyers vagy főtt koszton élő eb.

Minden gazdi saját döntése, hogy lehetőségei, meggyőződése és kutyája egészségi állapota szerint milyen táplálási irányt vél a legjobbnak. Cikkünk célja nem ennek eldöntése. Inkább elgondolkodásra szeretnénk ösztönözni, hiszen a napi akár több deciliter víz, amelyet kutyánk megiszik, hatással lehet az egészségére. 

Pár gondolat a vízzel kapcsolatban

A víz, amelyet iszunk – mi, a családunk, így a kutyáink is – nem tiszta H2O. Tele van természetes és mesterséges oldott anyagokkal, vegyileg vagy ózonos eljárással kezelt, hogy ne tartalmazzon kórokozókat, baktériumokat és szennyeződéseket. A víz, amíg a szánkhoz ér, számos közeggel érintkezik (vezetékek, csövek, palackok, poharak és tálkák, stb.) melyekből további anyagok oldódhatnak ki.

Csapvíz

Hazánkban az ivóvíz (csapvíz) minősége területenként, de akár háztartásonként is változó lehet. Van, ahol az ásványvizeket is megszégyenítő minőségű és tisztaságú, míg máshol, például, a vezetékek anyaga és maga az ivóvíz forrása is befolyásolja az oldott anyagok mennyiségét, minőségét.

Arzén

Hazánkban pár évtizede még a lakosság több mint 15%-a volt érintett az arzéntartalmú ivóvíz kérdésében. Az ivóvízben az arzén nem szennyezés következtében jelenik meg, hanem geológiai eredetű, és olyan helyeken fordul(t) elő, ahol nem áll rendelkezésre megfelelő tisztaságú karsztvíz, és mélyfúrt artézi kutakból fedezik az ivóvízellátást.

Az arzén bizonyítottan rákkeltő anyag. Az ivóvízben előforduló megengedett mennyiségre vonatkozó szabályozást a vízművek és a Nemzeti Népegészségügyi Központ rendszeres mintavétellel ellenőrzi. A vízminőség javítását célzó program eredményeképpen ma már csak néhány településen tartalmaz arzént az ivóvíz. Ezt a szolgáltató ellenőrzi.

Ólom

Manapság inkább az 1975 előtt épült lakóházak vezetékeiből kioldódó ólom okoz problémát. Ha ilyen épületben élünk, érdemes utánajárni, mikor cserélték a vízvezetékeket, és gyanú esetén bevizsgáltatni a csapvizet. Mivel a szolgáltató hatásköre csak a gerinc- és elosztóvezetékekig terjed, a lakóépületek vezetékeiben felmerülő kérdéseket nekünk kell tisztáznunk. Az akkreditált laboratóriumi ólomvizsgálat díja pár ezer forint, körülbelül két hét alatt kapunk eredményt.

Magyarországon körülbelül 750 000 ezer ember fogyaszt veszélyesen magas ólomtartalmú vizet. Ha arra gyanakszunk, hogy a csapvíz ólmot tartalmaz, mindenképpen végeztessük el a vizsgálatot.

Ha igazolt, hogy a vízvezetékből ólom kerül az ivóvízbe, akkor várandós édesanyák, csecsemők, kisgyermekek számára mindenképpen egyéb forrásból származó víz felhasználása javasolt, ivás és ételkészítés céljából is. Tudományos kutatások ugyanis azt igazolják, hogy ha bármilyen kis koncentrációban kimutatható kisgyermekek vérében ólom, az már okozhat egészségügyi problémákat.” – áll a Tudatos Vásárlók Egyesülete honlapján.

Mivel a kutyák, cicák és egyéb kisállatok jellemzően kisebbek, mint az ember, így a fokozott óvatosság rájuk is vonatkozik!

Klór

Klórt azért adnak az ivóvízhez, hogy a mikroorganizmusok, baktériumok, vírusok, szerves szennyező anyagok ne telepedhessenek meg benne. A klór maximális mennyiségére is rendkívül szigorú szabályozás vonatkozik, a szükséges minimális mennyiség jut csak a rendszerbe. Ez nem jelent egészségügyi kockázatot. A csapvíz klóros szagát “kiengedéssel” enyhíthetjük.

A klórozás nemcsak kellemetlen szaggal jár, hanem a kór hatására úgynevezett THM vegyületek – trihalogén-metán-vegyületek – képződhetnek. Ezek a kloroform, a bróm-diklór-metán, a klór-dibróm-metán és a bromoform. Ezek maximális mennyiségét a WHO 200 μg/l-ben adja meg, hazánkban a megengedett mennyiség ennek csupán negyede! A szigorú előírásokat szintén a szolgáltató és a NNK ellenőrzi.

A folytatásban a mikroműanyagokról, a palackozott vízről és a különböző vízszűrési eljárásokról lesz szó.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu
Forrás: https://tudomany.hu/cikkek/milyen-az-ivoviz-magyarorszagon-109563; https://tudatosvasarlo.hu/igyuk-a-csapvizet-vagy-sem/; https://www.nnk.gov.hu/index.php/kozegeszsegugyi-laboratoriumi-foosztaly/kornyezetegeszsegugyi-laboratoriumi-osztaly/vizhigienes-laboratorium/ivoviz/ivovizben-vizsgalt-parameterek/1000-arzen; https://tudatosvasarlo.hu/mennyi-mikromuanyag-van-a-csapvizben/; https://hu.wikipedia.org/wiki/Mikrom%C5%B1anyag https://hu.wikipedia.org/wiki/Iv%C3%B3v%C3%ADzszabv%C3%A1nyok_el%C5%91%C3%ADr%C3%A1sai; Képek: Photo by Jack Geoghegan from Pexels; Photo by Anna Tarazevich from Pexels; Photo by Daria Shevtsova from Pexels
További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...