Saját KB bal
Saját KB jobb
(Joenomias) Menno de Jong képe a Pixabay -en.

Az emberi demencia kutatását hatékonyan segíthetik a kutyák

Az emberi demencia kutatását az ELTE Etológia Tanszék Szenior Családi Kutya Programjának legújabb eredményei szerint a kutyák nagy mértékben segíthetik.

Az ELTE Etológia tanszéke számos kutyákkal kapcsolatos nemzetközi kutatásban vesz részt.  Legutóbbi demencia kutatási eredményeiket a GeroScience szaklapban publikálták. Az egyetem kutató csoportja az amerikai Dog Aging Projecttel együtt dolgozva jutottak egészen friss eredményekhez.  Véleményük szerint az emberhez hasonlóan a kutyáknál is összefügg az elbutulás a béta-amiloid peptid nevű anyag felhalmozódásával. Mit is jelent ez pontosan?

Tízszer gyorsabban öregszenek

A magyar és amerikai kutatók szerint minél több jelét mutatja egy kutya a kognitív hanyatlásnak, annál magasabb az agyában az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó béta-amiloid 42 nevű peptid (Abeta-42) szintje. Vizsgálataik szerint a kutyák demenciája kiválóan modellezi az emberi demencia számos alapvető elemét.  A kutyák osztoznak a környezetükön az emberrel, hasonló kockázati tényezők hatnak rájuk, genetikailag változatosak és akár tízszer gyorsabban megöregednek, mint az ember. A kutyák egy részénél időskorban spontán “demencia” alakul ki.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy az Abeta-42 szintje kapcsolatban van-e a kutya kognitív állapotával és az életkorával. Laboratóriumunk Martin Darvassal együttműködve kifejlesztett egy új vizsgálatot az Abeta-42 mérésére az agyban, valamint az agy-gerincvelői folyadékban, de kezdetben nem jutottunk elegendő állati mintához” – idézi a tájékoztató Matt Kaeberleint, az amerikai Dog Aging Project egyik alapítóját.

A magyar Kutya Agy és Szövetbank bevonása

Az amerikai kutatók Kubinyi Enikő etológushoz, az ELTE kutatójához fordultak.  Kubinyi Enikő ugyanis Czeibert Kálmán állatorvossal és Sára Sándor genetikussal közösen 2017-ben létrehozta a Kutya Agy és Szövetbankot az Etológia Tanszéken. Ez a rendszer lehetővé tette, hogy az amerikai-magyar kutatócsoport összefüggésbe hozza a szövettani és molekuláris adatokat a viselkedési jellemzőkkel.

Ennek eredményeként mindhárom vizsgált agyi régióban (prefrontális kéreg, temporális kéreg, hippokampusz/entorhinális kéreg) jelentős összefüggést találtak az Abeta-42 és az életkor között, tehát minél idősebb volt az állat, annál magasabb volt az agyában a peptid szintje.

Hasonló mechanizmus

A demencia mértékével is összefüggött az agy Abeta-42 szintje. A kognitív károsodás és az Abeta-42-szint közötti kapcsolat arra utal, hogy az emberekéhez hasonló mechanizmus áll a kognitív hanyatlás hátterében a kutyákban is. A kutyaagy Abeta-42 szintje és a kognitív pontszámok közötti összefüggés megerősíti, hogy a gazdájukkal élő kutyák jól modellezik azt a genetikai és környezeti sokféleséget, ami fontos szerepet játszhat egyes betegségek kialakulásában, ezt azonban laboratóriumi környezetben lehetetlen vizsgálni.

Az Alzheimer-kór megelőzésében is segíthetnek

A jövőben érdemes lesz a kutyákat is bevonni az Alzheimer-kór megelőzését és kezelését célzó vizsgálatokba. Ezek a kutatások nemcsak az emberek gyógyítását segíthetik, hanem hozzájárulhatnak a kutyák egészséges élettartamának növeléséhez is – olvasható az Etológiai Tanszék közleményében.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI.hu, ELTE

További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...