Az Egyesült Államokban különleges módszerrel veszik fel a harcot egy gyorsan terjedő invazív rovarfaj, a pettyes szárnyú muslica (spotted lanternfly) ellen: speciálisan kiképzett kutyák segítségével keresik meg és távolítják el a rovar petéit még azelőtt, hogy azok kikelnének.

Komoly mezőgazdasági károkat okoz

A pettyes szárnyú muslicát tíz évvel ezelőtt észlelték először az USA-ban, de mára már elterjedt a keleti parton és a középnyugati államokban is. Noha az emberre nem veszélyes, több mint 70 különféle növény – köztük gyümölcsfák, szőlő és lombhullató fák – nedvét szívja. Ezzel jelentős mezőgazdasági és ökológiai károkat okoz. A nőstények augusztustól egészen az első fagyokig rakják le petéiket. Gyakran fatörzseken, sziklákon, kerti bútorokon vagy akár járművek alvázán is megtalálhatók.

Kutyák segítenek a felderítésben

A Cleveland környéki parkokban tavaly év vége óta négy kiképzett kutya dolgozik az invazív faj visszaszorításán. A kutyák parkokban, bokrok között, padok alatt, hídpillérek körül és más városi területeken keresik meg a petéket. A kutyák eddig több mint 4 000 petecsomót találtak meg – ez nagyjából 200 000 egyed megelőzött kikelését jelentheti.

A kutyák kiképzése a Virginia Tech Egyetem kutatási programján keresztül történt, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma is támogatott. A program célja, hogy a háziállatok – megfelelő tréning után – a természetvédelemben is szerepet kapjanak. A Clevelandben bevetett kutyák korábban már rendelkeztek szimatképzéssel, mielőtt specifikusan a pettyes szárnyú muslica tojásaira lettek kiképezve.

Minden kutya képes lehet segíteni

A programban részt vevő szakértők szerint elméletben bármilyen fajtájú kutya képezhető erre a feladatra, amennyiben rendelkezik a szükséges koncentrációval és szimatszenzitivitással. A kiképzés során a kutyák pozitív megerősítést kapnak – például jutalomfalatot – minden sikeres észlelés után.

„Minden kutya képes szagokat érzékelni, csak a terhelhetőségük különböző. Az sem kizárt, hogy rövidebb bevetési idővel egy kevésbé energikus kutya is hasznos lehet ebben a munkában” – nyilatkozta Sally Dickinson, a Virginia Tech hallgatója, aki maga is képzett egy kutyát a programban.

Ez a kutatás és a terepi alkalmazás is jól példázza, hogyan tudnak házikedvencek tudományos és környezetvédelmi célokat szolgálni, ha megfelelő módon vonjuk be őket. A kutyák munkája révén reális esély nyílik arra, hogy az Egyesült Államokban lassítsák vagy akár meg is állítsák a káros rovarfaj terjedését.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Guardian

The post Kutyák segítenek megfékezni egy invazív rovar terjedését az Egyesült Államokban appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A kutyák számára a szaglászás, a szaglás az első számú információforrás. A legújabb tudományos kutatások és kutyanevelési trendek fényében pedig már tudjuk, hogy nekünk, gazdiknak, érdemes nagyobb figyelmet szentelnünk ennek. Fontos, hogy teret adjunk a szaglászás gyakorlására a hétköznapokban is.

Az egyszerű sétán túl – a szagséta, vagy sniffari például remek alkalom erre.

Természetesen, az csak még jobb, ha egy szimat tanfolyam elvégzése során célzottan is megtanítjuk kedvencünknek, hogy mire használhatja az orrát. Talán sokan nem gondolnák, hogy a szaglás nem csak a képzett nyomkereső kutyák kiváltsága. Egy „átlagos” kutya szaglóreceptorainak száma nem sokkal marad el egy „profiétól”. A különbség aközött, hogy egy kutya hivatásszerűen szagol ki drogot, robbanóanyagot vagy rákosi viperát, és az éppen mellettünk fekvő négylábú között nem a veleszületett képesség, hanem a tanítás és a motiváció.

Szaglászás bárhol, bármikor

A szaglászás pedig remek móka és kikapcsolódás. Előnye, hogy a szellemi kihívást, a közös időtöltést és a kapcsolatépítést ötvözi. Ráadásul a kutyánk egy olyan ösztönét élheti ki benne, amelyet a normál, pórázas séták során gyakran háttérbe kell szorítania. Szaglászni bárhol, bármikor lehet, akár otthon, a lakásban is űzhető „sport”. És igazán nem kell hozzá profi felszerelés!

Az alábbi két DIY ötlettel teljesen kezdők és haladó szimatolók is bátran kísérletezhetnek.

A jó hír ráadásul az, hogy mindkét ötlet fillérekből megvalósítható és különösebb kézügyességre sincs szükség.

A szaglászás otthoni gyakorlásához szükséged lesz:

1 db papír tojástartóra (6 vagy 10 db-os, nem a tálca!)

Pár reklámújságra

Jutalomfalatokra

A tojástartót pár helyen lyukasszuk ki, hogy jobban illatozzon. Erre a célra használhatunk kötőtűt, ollót vagy kést is, de egy kínai evőpálcika is megfelel.

Helyezzünk pár jutalomfalatot a tartóba és csukjuk össze. Voilá! Készen is van a cseles doboz. Nincs is más dolgunk hátra, mint prezentálni és figyelni, hogyan oldja meg kedvencünk a problémát. Lesz, aki finoman, manccsal próbálkozik, míg mások addig tépik, amíg hozzá nem jutnak a falathoz. Nem a módszer a lényeg, hanem a mentális stimuláció és a szórakozás.

Nehezíthetjük a feladatot, ha elrejtjük a tojástartót vagy kevesebb falatot teszünk bele.

A reklámújságokkal sincs sokkal nehezebb dolgunk, ha a szaglászás tanítása a cél. Csak tépjünk le egy lapot és gyűrjük össze egy jutalomfalattal a belsejében. Először csak lazábban gyűrjük össze, majd ahogy kutyánk ráérez a szaglászás nyitjára, gyűrhetjük keményebb labdává. Esetleg több papírlabdát is gyűrhetünk össze, mindegyikben egy-egy jutit elrejtve, és ezeket szétszórhatjuk a padlón, sarkokban, bútoron, hogy keresgélhesse őket.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: Eloise Bright YouTube csatornája; PetDogPlanet.com; Kép: https://www.pexels.com/photo/adorable-animal-black-and-white-breed-220974/

The post DIY – Szimat – szaglászás gyakorlás otthon appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A COVID-19 járvány folyamatos terjedésével együtt nő azoknak az ötleteknek a száma, amelyek segítségével megfékezhetővé, de legalábbis ellenőrizhetővé válhatna a pandémia. Korábban írtunk róla, hogy többek között betegségek szimat alapján történő felismerésére képzett kutyákat is bevetnek. De vajon hogy működik ez? Vajon minden kutya alkalmas a feladatra? És honnan tudja a kutya, milyen szaga van a COVID-19-nek?

Nem csak kutyák, görények is

Köztudott, hogy számos állat szaglása jóval kifinomultabb, mint az emberé. Gazdiként tapasztalhatjuk, hogy a kutyák pontosan tudják, hogy mit rejt a zárt konzervdoboz vagy a szemetes. A kutyák szaglása nagyságrendekkel jobb, mint az embereké. Míg nekünk körülbelül 6 millió, kutyáinknak 300 millió szaglóreceptor áll rendelkezésére, így érthető, hogy ne okoz számukra gondot a számunkra érzékelhetetlen finomságú szagok detektálása.

Míg hozzánk képest lenyűgöző ez a szám, a kutyák nem a természet szaglóbajnokai. A vidrák, a menyétek és a vadászgörények még az ő teljesítményüket is felülmúlják. Összességében, a ragadozók szaglása jóval jobb, mint a növényevőké, azonban legyen bármilyen jó is egy rozsomák vagy egy oroszlán szaglása, nehezen tudjuk őket elképzelni mondjuk egy reptéren, amint kiszűrik a fertőzött betegeket.

A jó szaglás és a könnyű taníthatóság és az emberrel való együttműködési készség mind elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy állatfaj alkalmas legyen a szimat diagnosztikára. Ha így nézzük, egyértelmű, hogy a kutyáknál alkalmasabb jelölt kevés kínálkozik.

Honnan tudja a kutya, hogy valaki beteg?

Erre a kérdésre a válasz még nem teljes mértékben tisztázott. Mivel az ember szaglása nem elég kifinomult ahhoz, hogy megérezze a „betegség szagát”, ezért abban sem lehetünk biztosak, hogy melyik az az illat-komponens, amely a kutya számára árulkodó.

Az illatok, szagok közül azok a könnyen érzékelhetőek, amelyek párolognak és ezáltal betöltik a levegőt.  Mint például a kámfor, amelynek jellegzetes szaga a sportkrémek felbontása után azonnal terjedni kezd. Feltételezhető, hogy olyan anyaggal van dolgunk, amely képes ilyen párolgó illatanyagok kibocsátására, és ezt érzékelik a kutyák.

Léteznek olyan elméletek, amelyek szerint a kutya nem a betegség illatát, hanem magát a betegséget érzékeli. Ezek feltehetően arra a jelenségre akarnak magyarázatot adni, hogy egyes kutyák még jóval a diagnózis előtt „kiszagolták” gazdájuk betegségét. Többnyire daganatos betegek számoltak be arról, hogy a kutyájuk már hetekkel, hónapokkal az orvosi látogatás előtt nyalogatta, szagolgatta az érintett területet. Bár bizonyított tény, hogy egyes kutyák képesek érzékelni, és szimat alapján diagnosztizálni a rákot, ez a mai tudományos álláspont szerint a szaglásuknak és nem spirituális képességeiknek köszönhető. Erre utal az is, hogy a kiképzett kutyáknak nem kell ténylegesen találkozniuk a betegekkel: szagmintákat értékelnek.

Ahogy fentebb is írtuk, nem ismert, hogy pontosan melyik szag, melyik konkrét illatanyag informatív a kutyák számára. Ezért általában vizeletmintákkal vagy bőrről vett szagmintákkal dolgoznak. Feltételezhető, hogy a kiválasztás során a betegek váladékaiban olyan anyagok kerülnek, amelyek az egészséges emberekében nem, és ezt érzékelik a kutyák.

Hogyan tanítható meg egy kutya a szimat diagnosztikára?

A szimat kutyák kiképzése és tanítása hasonlóan történik, mint például a kábítószerkereső vagy a kutató – mentő kutyáké. Nagyon leegyszerűsítve, a kutyákat megtanítják arra, hogy ha az adott illatanyagot érzik, jelezzenek. Ezt addig gyakorolják, amíg a kutya megfelelő bizonyossággal képes az elvárt jelzésre. Ez bonyolultnak tűnhet, holott a kutyák képesek arra, hogy adott jelre adott elvárt választ adjanak. Az alapelv nem más, mint egy egyszerű trükk tanítása során: adott ingerre adott választ várunk, és ezt szorgalmasan gyakoroljuk, kondicionáljuk.

A legtöbb kutya tehát alkalmas lehet arra, hogy akár a koronavírust, akár a rákot kiszagolja, mégsem árasztották el hirtelen az utcákat a szimat ellenőrök. Ennek részben az az oka, hogy a kutyák kiképzése időigényes és költséges folyamat. A megfelelő tisztaságú minták nagy mennyiségben történő előállítása komoly hátteret igényel. Nem beszélve arról, hogy nem minden bokorban nő alkalmas tréner.

Fontos szempont továbbá, hogy a kiképzett kutya lehetőséget kapjon a bizonyításra. Ha egy kutya nem találkozik kellő számú pozitív mintával a munkája során – például egy reptéren rengeteg embert szimatol meg, de csak kevés pozitív van közöttük, akkor elveszítheti a motivációját. Ezért ilyen feladatokra általában olyan kutyákat választanak, akikben erős a motiváció, kitartóak és huzamosabb ideig képesek fenntartani lankadatlan munkakedvüket.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: The Bark; wikipedia; https://source.colostate.edu/the-scent-of-sickness-5-questions-answered-about-using-dogs-and-mice-and-ferrets-to-detect-disease/; Képek: pexels. Videó: University of Pennsylvania YouTube.

The post Szimat appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.