Az északi sarkkörtől mintegy 300 kilométerre fekvő város melletti erőmű üzemanyag tartályából több mint 20 000 tonna olajszennyezés került egy folyóba, mely a sarkvidéki vízi utakhoz kapcsolódik. A szennyezésről nem a kárt okozó Norilisk Nickel vállalat adott hírt, hanem  egy légi felvételnek köszönhetően került nyilvánosságra június 4-én. A fotó bejárta a social médiát, mire kormányzati szinten tudomást szereztek az esetről. Putyin azonnal vészhelyzetet rendelt el és vizsgálatot indított a vállalatnál, ahol egy embert őrizetbe is vettek.

Évtizedekig fog tartani a helyreállítás

Az Oroszországi Szövetségi Halászati Ügynökség szóvivője, Dmitrij Klokov úgy nyilatkozott a Tass hírügynökségnek, hogy a kárt egyelőre még megbecsülni sem lehet. Az biztos, hogy az érintett Norilo-Pyasinsky vízrendszer ökológiai egyensúlyának helyreállítása akár évtizedekig is eltarthat. Klokov szerint még a vészhelyzet kihirdetésével is alá van becsülve az a katasztrófa, mely jelenleg zajlik az északi sarkkörön.

Nagy része a természetben marad

Szakemberek próbálják menteni a menthetőt, de a dízel üzemanyag nagy része sajnos nem begyűjthető, így ezek a folyóban és a környezetben fognak maradni. A Norilsk Nickel vállalat elmondása szerint 250 fős személyzet dolgozik a kártalanításon, június 3-ig összesen 262 tonna olajszennyeződést gyűjtöttek be, 800 köbméter szennyezett talajt távolítottak el és nagyjából 80 tonna üzemanyag beáramlását akadályozták meg, mely az Ambarnaya folyóba ömlött volna. Orosz környezetvédők szerint a sarkvidéken még soha nem történt ilyen eset, a mentési költségek akár 1,5 milliárd dollárba is kerülhetnek. A vállalat úgy véli, a balesetet nem a gondatlan üzemeltetés okozta, a szóban forgó tartály folyamatos ellenőrzés alatt volt. Szerintük a katasztrófához a talaj kiolvadása vezetett.

 Szélsőséges időjárás

Norilszk város egyik érdekessége a szubarktikus, extrém éghajlat. Az év nagy részében hó borítja a várost, és átlagosan 110-130 napon át hóviharok tombolnak. Decembertől januárig 6 héten keresztül nem kel fel a na, nyáron pedig ugyanennyi ideig nem nyugszik le. A jelenlegi időjárás szerencsére kedvez a tisztításnak,  a mentési munkálatokat a lehető leghatékonyabb módon tudják végezni.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: time.com, wikipedia

18 000 éve élt kölyköt találtak Szibéria örök hó borította területén. A lelet tökéletes állapotban maradt fent, a bundája, az orra, a szája, de még a bajusz-szőrei is sértetlenek. A kutatók, a tejfogak vizsgálatából, megállapították, hogy a kölyök körülbelül két hónapos koráig élt. A DNS elemzéshez a bordacsontokból vettek mintákat, amelyeken két vizsgálatot is végeztek, melyek során kiderült, hogy a lelet hímnemű. Arra azonban nem sikerült egyértelmű választ találni, hogy a kölyök vajon kutya vagy farkas lehetett?

A kölyök lelet a Dogor nevet kapta, amely egyrészt „barát”-ot jelent szibériai jakut nyelven, másrészt pedig a kutatókat lázban tartó „Dog or wolf?„, azaz „Kutya vagy farkas?” kérdésből kreált szójáték.

Általában nem okoz gondot a fennmaradt leletek esetében meghatározni, hogy farkastól vagy kutyától származnak, ebben az esetben azonban mégis nehézségekbe ütköztek. Feltehetően azért, mert a Dogor-lelet abból az időből származik, amikor a farkasok és a kutyák evolúciója külön irányt vett. Akár kutya, akár farkas, a lelet mindenképpen érdekes, mivel Dogor abban az időben élt, amikor az első kutyák elkezdtek különválni a farkasoktól.

További vizsgálatokra van szükség, de a kutatók bíznak benne, hogy egy harmadik genetikai elemzés segítségével eldönthetik a kérdést. Ráadásul további hasonló leletek felbukkanására lehet számítani, mivel a klímaváltozás hatására a szibériai premafrost olvadásnak indult, ezért az utóbbi években megnőtt a több-tízezer éve jégbe zárt maradványok felbukkanásának gyakorisága.

Ha a Dogor lelet valóban kutya, akkor ez egyben az eddigi legősibb kutya-lelet, amelyet találtak, megelőzve a Németországban talált 14 000 éves Bonn-Oberkassel kölyköt, amelyet egyértelműen kutyaként azonosítottak. A kölyköt egy férfi és egy nő maradványai mellett találták, ezenkívül pedig olyan betegségre utaló jeleket fedeztek fel nála, amely egyértelműen emberi gondoskodást igényelt. Ezek és más jelek arra utalnak, hogy erre az időszakra a kötődés ember és kutya között már erőssé vált.

Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás és képek: The Bark, pexels.