Az utakon várható szarvasveszélyre hívja fel a figyelmet a rendőrség a Facebook oldalukon és közleményükben. A szarvasok fokozott megjelenése az erdős, ligetes útszakaszokon a szarvasbőgésnek köszönhető, mely augusztus végén kezdődik és nagyjából november közepéig tart.

Miért bőgnek a szarvasok?

A szarvasbőgés a gímszarvas párzási időszakát jelenti. A szarvasbika jellegzetes hangja egyrészt a teheneket hívogatja, másrészt jelzi a többi bikának, hogy ki a területen az uralkodó, legerősebb hím. Az adott területen így jelzi a gímszarvas a többi bikának a tehenek feletti szaporodási jogát. A bőgés már maga egyfajta versengés a bikák között, sok információt megtudnak egymásról, riválisaikról. Például a testi erejükről, pozíciójukról és bátorságukról is.

A szarvasbőgés területi megoszlása Magyarországon

A szarvasbőgés az időjárási és földrajzi viszonyoktól függően először az ország nyugati részein kezdődik, Somogy, Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében, és folyamatosan északi, észak-keleti irányba haladva a zempléni tájegységek gímszarvasai zárják a sort. A fokozott balesetveszélyt az okozza, hogy ilyenkor az állatok jóval aktívabbak, csökken a veszélyérzetük és könnyen kiszaladnak az úttestre. A rendőrség közlése szerint a szarvasok mozgása szeles időben alábbhagy, de alkonyatkor valamint hidegebb időjárás esetén mozgékonyabbak lesznek.

A szarvas gázolás következményei

A vadbalesetek sajnos nagyon súlyos következményekkel járhatnak, nemcsak a vadállat sérülhet meg, hanem az autó vezetője és utasai is. Egyetlen módja az elkerülésnek, ha a fent említett időszakokban és területeken sokkal körültekintőbben, lassabban vezetünk. Ha egy vadállatot látunk magunk előtt az úton, mindenképpen le kell lassítani, mert a mozgásuk, reakciójuk kiszámíthatatlan. Számítani lehet megugrásukra, gyors vágtázásukra, hirtelen irányváltásukra, és arra is, hogy többen vannak a környéken.

Fontos tudni azt is, hogy ha mégis megtörténik a baleset, a vadhoz nem szabad hozzányúlni. Ne kezdjük el eltávolítani, lehúzni az útról, mert ha még életben van agancsával,  harapásával vagy rúgásával komoly sérülést okozhat.  Baleset esetén a 112-es segélyhívót kell hívni és meg kell várni a rendőri intézkedést. A rendőrség azt is kiemelte, hogy az elpusztult vadállatot nem szabad a helyszínről elszállítani, az a helyi vadásztársaság tulajdonának számít, elvitele lopásnak minősül.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI, Facebook/MagyarRendőrség

Visszatérés a Csarna-völgybe

Az egyik kedvenc kutyás kirándulóhelyünkre, a Kemence mellett található Csarna-völgybe látogattunk el ismét. Miért kedvenc? Egyrészt azért, mert a patak által kivájt völgyben mindig csörgedezik a víz, ezért még nagy melegben sem kell állandóan megállni, hogy megitassuk a kutyákat. Aztán itt van a kalandos ösvény, a fakultatívan választható számú – de minimum három – patakátkelés, a vadregényes környezet és az egykori kisvasút kitekert-kifordult sínjei.

Régen a Börzsönyben kitermelt fa szállítására építették meg a keskeny-nyomtávú vasútvonalat, amelyet 1994-ben a megáradt patak – igen, az a patak, amelyen kényelmesen átugrálunk – elmosott. Voltak kezdeményezések az újjáépítésre, de időközben olyan különleges élőhely alakult ki itt, amelyet kár lenne az építkezéssel háborgatni, így a kisvasút vonalát Kemence és a Fekete-völgy Panzió között újítják csak fel. Addig is marad nekünk a poszt-apokaliptikus hangulat és az érintetlen patakvölgy.

Völgyön át, hegyre fel

A Fekete-völgy Panziótól a Börzsönyi Kéktúra kék sáv jelzését követve ereszkedjünk alá tehát a völgybe, és a jelzést követve, vagy legalábbis nagyjából a völgyben maradva körülbelül két kilométeres sétával és érkezünk a Hamuházhoz. Az egykor használt csille és a kis ház melletti padokon pihenjünk egy kicsit, mielőtt belevágnánk a Salgóvár felé tartó emelkedőnek. A combos kaptató megéri a fáradságot, hiszen innentől a gerincen haladunk tovább, követve a piros sáv jelzést.

Utunk során sorra gyönyörködhetünk a szebbnél szebb kilátásban, gyönyörű sziklaalakzatokban és ha szerencsénk van, meghallhatjuk a Börzsönyben élő szarvasbikák bőgését is.

Szarvasbőgés

A szarvasbőgés a gímszarvasok párzási időszakának jellegzetessége. Ilyenkor az akár 200 kilogrammos hímek öblös, bőgő hangot hallatnak, ezzel tudatják, hogy ők az urak a háznál, azaz a saját háremükben. Egy bika háremébe akár húsz tehén is tartozhat, akiket a bika szerencsés esetben mind megtermékenyít. Természetesen, ehhez a fiatal, agilis bikáknak is van egy-két szava, az ő bőgésük kihívás. Sokszor már a bőgés maga is elég, hogy eldöntse az versenyt, de előfordul, hogy a bikák ölre – pontosabban: agancsra – mennek.

A gímszarvasok párzási időszakában zeng az erdő, a mély bőgést az agancsok csattogása töri meg. Bár nem láthatjuk, szinte a szemünk elé képzelhetjük az eseményeket.

A gerincen végighaladva akkor sem fogunk unatkozni, ha éppen nem szeptemberben járunk itt. A magaslatokról érdemes összevetni a panorámát, beazonosítani a Börzsöny kalderájának csúcsait. Érdekes megfigyelni, hogy bizonyos szögből csalóka a látkép, és a valójában magasabb csúcsok alacsonyabbnak tűnhetnek.

A csipkés gerincen lassan ereszkedünk lefelé, hogy végül egy könnyed ereszkedéssel váratlanul ismét a Csarna-völgy bejáratánál találjuk magunkat.

Fontos információk:

Fontos: Az erdőben tartsd pórázon kutyádat, az ő biztonsága érdekében is. Ne hagyj magad után szemetet, beleértve a kutyakakit is, mivel megzavarhatja a vadállatokat. Mielőtt útnak indulnál, nézz utána az aktuális erdőlátogatási korlátozásnak, vadászati rendnek.

Szerző és képek: Bujdosó-Szalay Adél / tatyiandme.blog.hu

Az erdőlátogatás ebben az időszakban fokozott óvatosságot és körültekintést igényel. A saját és kutyánk biztonsága érdekében fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy az erdő elsősorban egy élettér, ahová mi csak „vendégségbe” megyünk.

Erdőlátogatási korlátozások

A szarvasbőgés a gímszarvasok párzási időszakát jelenti, amikor is a szaporodni kész bikák hangadással jelzik egymásnak erejüket, elszántságukat és pozíciójukat. A bikák ebben az időszakban felmérik egymás erejét, és ha úgy alakul, akkor később meg is küzdenek egymással a tehenek kegyeiért. Hazánkban a szarvasbőgés az augusztus 20-át követő lehűléssel kezdődik meg, de időpontja nagyban függ az időjárási viszonyoktól. Először a dél-somogyi és dél-zalai gímszarvas bikák kezdenek bőgni, és a sort a zempléniek zárják. Ennek megfelelően az illetékes erdőhatóságok erdőlátogatási tilalmat vezetnek be az érintett területeken. A tilalom általában 16:00-tól reggel 9:00-ig tart, amely időszak alatt TILOS az erdőben tartózkodni! Az erdőgazdálkodó társaságok a tilalom pontos kereteit és időtartamát közzéteszik, ez elérhető a társaságok honlapján, a természetjáró fórumokon és táblákkal is jelzik az adott területen.

A nappali órákban is legyetek óvatosak az erdőben, mivel ilyenkor a gímszarvasok megfeledkeznek a tőlük egyébként megszokott óvatosságról és fényes nappal is űzik a szarvasteheneket – tehát akár a közvetlen közelünkben is felbukkanhatnak száguldó szarvasok. Kiemelten fontos, hogy még a stabilan behívható kutyákat is pórázon vezessük, nehogy megijedjenek és elszaladjanak, vagy éppen a szarvasok nyomába eredjenek – ez pusztán vérmérséklet kérdése, de a veszély mindkét esetben fennáll! A túrákat úgy szervezzük meg, hogy legkésőbb a tilalom kezdetéig biztonságos távolságba kerüljünk az erdőterülettől. Az esetleges balesetek elkerülése érdekében, elővigyázatosságból adjunk a kutyára láthatósági mellényt és nyakörvet.

Csakis szervezetten, biztonságban

A semmivel össze nem téveszthető bőgés az őszi erdő egyik legcsodálatosabb hangja, viszont semmiképpen nem tanácsos a saját fejünk után menve keresni a bőgő bikákat. Több nemzeti park és erdőgazdálkodó társaság szervez vezetett programokat, amelyeken a vadállomány zavarása nélkül, biztonságos körülmények között hallgathatjuk meg a gímek csodálatos énekét. Ezen programok egy részén kutyával is részt lehet venni, erről a program szervezőjétől érdeklődjetek.

Az erdőlátogatási tilalmak aktuálisan frissített listáját az Erdei Programok oldalán találjátok:

ERDŐLÁTOGATÁSI TILALOM

Szerző: Bujdosó-Szalay Adél / @tatyiandme

Forrás: Magyar Természetjáró Szövetség; erdeiprogramok.hu

Képek: Photo by Ray Bilcliff from Pexels