Egy tajpeji állatkertben élő Tuan Tuan nevű óriáspandánál agyi sérülést mutattak ki MRI-vizsgálat során. Hogy pontosan milyen agyi elváltozásról van szó, arról nem közölt részleteket az állatkert. Az MRI vizsgálatra azért került sor, mert az óriáspanda viselkedésében változások történtek. Elvesztette az étvágyát, sőt egy közel 3 perces epilepsziás rohamot is kapott.  A tajpeji állatkert Kína segítségét kérte az állat megfelelő ellátásának és gyógyulásának érdekében.

Elmérgesedett viszony

Az eset azért különös, mert Kína és Tajvan között az elmúlt években nagyon megromlott a viszony. Különösen azóta, hogy Nancy Pelosi amerikai házelnök augusztusban látogatást tett Tajvanon. Kína saját területének tekinti Tajvant, pedig a sziget régóta autonóm közigazgatással rendelkezik. Peking azon dolgozik, hogy a szigetet újraegyesítse Kínával. Pelosi látogatását követően egy sor kínai hadgyakorlat kezdődött Tajvan közelében. Úgy tűnik, hogy ezeket a körülményeket sikerült félretennie azoknak az embereknek, akiknek kizárólag az óriáspanda egészsége és gyógyulása számít.

Pandadiplomácia

Az is hozzátartozik a mostani párbeszédhez, hogy Tuant Tuant és párját Jüan Jüant Peking adományozta Tajvannak 2008-ban, a jóindulat jelenként. Kínában a „pandadiplomácia” nagy múltra tekint vissza. Egy-egy panda adományozása minden esetben valamilyen üzenetet is közvetít a befogadó ország felé. Tuan Tuan és Jüan Jüan neveinek kombinációja például újraegyesítést jelent, ez volt a finom üzenete a Kínai Kommunista Pártnak Tajvan felé, amikor az óriáspandákat ajándékba adták.

Kína segít

Úgy tűnik,  a kínai szakemberek segíteni fognak az  óriáspanda gyógyításában. Csu Feng-lien, pekingi kormányzat tajvani ügyekért felelős hivatalának vezetője megerősítette a  hivatalos megkeresését. Egészen pontosan a kínai Szecsuan tartomány székhelyén, Csengduban működő óriáspanda-központot kérték fel  (GPPRC) Tuan Tuan állapotának megvizsgálására. A China Daily (a Kínai Kommunista Párt lapja)  pedig szerdán arról számolt be, hogy a kínai szakemberek hajlandók műszaki-technikai támogatást nyújtani és segíteni a tajvani óriáspandán.

Korábban is volt már kommunikáció közöttük

A tajpeji állatkert szóvivője szerint a megkeresés és a segítségnyújtás nem új keletű dolog az állatkert és a központ között. A két fél eddig is szorosan együttműködött a pandák gondozásában és folyamatosan megosztották egymással tapasztalataikat. Akkor is kaptak kínai segítséget, amikor a pandák bocsokat hoztak világra. Tuan Tuan és Jüan Jüan 2013-ban és 2020-ban is egy-egy utódnak adott életet. A szabadon élő óriáspandák átlagos élettartama 14-20 év. Érdekesség, hogy fogságban sokkal tovább élnek a Természetvédelmi Világalap (WWF) adatai szerint. Tuan Tuan idén augusztusban múlt 18 éves. A világ legidősebb, fogságban élő pandája An An volt, aki 35 évesen, idén júliusban halt meg.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI

Kína több évtizednyi erőfeszítést követően jutott el arra a pontra, hogy a vadon élő nagyjából 1800 óriáspanda már biztonságosan élhet, nem fenyegeti őket a kihalás veszélye. A kínai kormány számos eszközt bevetett azért, hogy ezeket a csodás állatokat visszaintegrálja a vadonba.

Nemcsak az állatokra helyeztek kiemelt védelmet, de az élőhelyük megóvása is fontos eszköz volt a populáció jólétének biztosításához. Az elmúlt években rengeteg bambuszerdőt telepítettek újra, így bővítették élőhelyeiket és biztosították a megfelelő tápanyagot számukra.

Nemcsak a pandák élnek jobban a vadonban

A kínai kormány természetvédelmi munkájának köszönhetően nemcsak az óriáspandák, hanem a szibériai tigrisek, az amurleopárdok, az ázsiai elefántok és a tarajos íbiszek száma is láthatóan megnőtt. Kína azután kezdett el komolyabb erőfeszítéseket tenni a pandákért országon belül, amikor a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) törölte az óriáspandát a veszélyeztetett besorolásból „sebezhetővé” minősítette őket. A szövetség ekkor 1864 felnőtt és 2060 kölyök példányra becsülte a faj populációját.  Az óriáspandák Kínában nemzeti kincsnek számítanak, így ez a döntés óriási felháborodást váltott ki az egész társadalomban.

A most nyilvánosságra hozott adat azonban nem ad okot a megnyugvásra, hiszen az éghajlatváltozás miatt az óriáspandákat is hosszú távú fenyegetettség veszélyezteti. Az IUCN szerint a bambusz élőhelyeik több mint 35 százaléka fog elpusztulni a következő 80 évben. Az óriáspandák táplálékának 98 százaléka bambusz, napi szükségletük 10-20 kilogramm, így a faj fennmaradásának záloga a megfelelő kiterjedtségű bambuszerdők megléte.

Az összes panda Kínáé

Az óriáspandákkal kapcsolatos egyik érdekes tény, hogy a világ bármely táján fellelhető egyed a Kínai kormány tulajdona. Tehát bármely állatkertben vagy vadasparkban lévő óriáspanda a Kínai államé. Semelyik ország nem birtokolhat saját példányt. Kína pedig előszeretettel használja a pandákat politikai és diplomáciai eszközként is. Az egyik leghíresebb „pandadiplomáciai” gesztüs 1972-ben történt, amikor MaoC Ce-tung egy pandapárt ajándékozott a washingtoni állatkertnek Richard Nixon kínai látogatása után.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: focusingonwildlife, Wikipedia

Xin Xing 38 éves volt, ezzel a világ legöregebb fogságban élő pandája. Emberi kor szerint nagyjából 130 éves lett volna. Hosszú élete nagyon termékeny volt, a világban számos országban élnek kölykei, többek között az Egyesült Államokban, Kanadában és Japánban. Xin Xing neve Új Csillagot jelent, összesen 36 kölyköt szült.

Fogságban született

Xin Xing 1982 nyarán született a szecsuáni Baoxing egyik panda rezervátumában, egy éves korában került a nyugat-kínai Chongqing Állatkertbe. 2020 augusztusában ünnepelte 38. születésnapját, gondozói pedig különleges bambuszrügyes, gyümölcsös tortával kedveskedtek neki.  Xin Xing gondozója egész életében az 56 éves Zhang Naicheng volt, aki nagyon sok időt töltött a pandával. Szerette volna, ha Xin Xing megéri a 40. életévet, de sajnos nem így alakult.  Októberben kezdték észrevenni hogy kedve megváltozott, letargikus és étvágytalan lett. Ezt nehézlégzés, egyensúly ingadozások és hasi duzzanat követte. Állatorvosok vizsgálták és próbálták kezelni, de nem jutottak eredményre. Halálát követően állapították meg, hogy előrehaladott kora miatt kialakult szervi elégtelenségek álltak megromlott egészségének hátterében.

Veszélyeztetett faj

Az óriáspanda eredetileg Kelet-Kína és Mianmar területén élt, a klímaváltozásnak és az ember terjeszkedésének köszönhetően kezdett el egyre vissza szorulni a természetes élőhelye. Sokáig vadászták bundája miatt és az állatkertek állományának fenntartásáért történő befogások is drasztikusan csökkentették a populáció számát. 1939-ben helyezték védelem alá, sőt a prémvadászatért Kínában 1997-ig halálbüntetés járt. 1998 óta nem csak az óriáspanda, de természetes élőhelye, elterjedési területei is védelem alatt állnak.  Mai becslések szerint nagyjából 3000 óriáspanda él szabadon, és közel 40 rezervátum működik Kínában.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet, wikipedia

Cover: unsplash