Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.deankoontz.com/book/a-big-little-life/; https://people.com/dean-koontz-three-dog-life-exclusive-11737481; Kép: www.kaboompics.com: https://www.pexels.com/photo/boy-and-girl-reading-books-and-playing-with-dogs-on-the-floor-6256137/

The post Kutyabarát könyvajánló – Dean Koontz: A Big Little Life (memoár) appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Márai Sándor minden szempontból nagy kutyabarát volt: több művében is megjelent a kutya, és – ahogy a korabeli írásokból is kiderül – az író mindennapjainak is fontos résztvevője volt a család négylábúja. Ismerkedjetek meg Márai „kutyás” életével!

1932-ben írt „Csutora” című regényét, az író maga is „kutya-regény”-ként aposztrofálja. A mű főhőse egy puliként vásárolt keverék kutya. Csutora gazdája zsebében, karácsonyi ajándék gyanánt érkezett a családba, ahol fenekestül felfordul az élet a kutyának köszönhetően. Ahogy cseperedik a kutya – akiről kiderül, hogy nem is puli, hanem keverék, „részben harapós kuvaszok leszármazottja” – kiszámíthatatlanná, harapóssá válik, és amikor a gazda elhatározza, hogy keményebb nevelési módszert alkalmaz, végképp elmérgesedik közöttük a viszony.

Csutorának egyénisége van, amit gazdája nem tud megtörni. „Csutora makacsul ragaszkodik élete legfőbb értelméhez, a szabadsághoz, melyet szüntelenül el akar venni tőle a törvényeket alkotó, szokások rabságába merevedett ember.” Így végül úgy dönt a család, hogy mind a kutya, mind a gazdája számára az lesz a legjobb, ha túladnak rajta. A történtek ellenére azonban Csutora konoksága, hajthatatlansága egyfajta tiszteletet ébreszt a gazdájában.

Márai Sándor a regény egy későbbi kiadásához írott utószavában így fogalmazott: „A házban egy ideje új kutya foglalta el helyét, megkapta az elköltözött nyakörvét és szájkosarát; Jimmy King a neve, hófehér, finnyás és szelíd, az őskutyáktól, a finn spitzektől származik […] minden harapás ellenére Csutora sötét emléke mégis kedvesebb neki, mint a jóságos és szépséges Jimmy King erényei. Mert, amint halad az életben, botorkálva és tévedések árán kezdi megtanulni, hogy általában nem a szépet, a jót és erényt szeretjük – hanem mindazt, ami elnyomott, tökéletlen, ingerült és vicsorogva perelő, mindazt, ami nem az erény s a beleegyezés, hanem a hiba és a lázadás.”

Márai Sándor

Márai egyik legismertebb, legnagyobb népszerűségnek örvendő műve az 1943-ban írt „Füves könyv”. Ebben külön címet szentel az állatoknak is. A közkedvelt idézet így szól: „Ne szégyelld te azt, ha szereted az állatokat. Ne röstelld, ha egy kutya közelebb van lelkedhez, mint a legtöbb ember, akit személyesen ismersz. Hazug próféták és otromba, komisz emberek azok, akik megrónak e vonzalom miatt, s ezt mondják: „Az emberektől lopja el az érzéseket, melyeket a kutyára pazarol! Önző, rideg fráter!” – ne törődj velük. Szeresd csak nyugodtan kutyádat, ezt a csillogó szemű, fáradhatatlan barátodat, aki nem kér barátságáért mást és többet, mint valamilyen szerény koncot és egy-egy simogatást. Ne hidd, hogy gyöngédség és önzés késztet az állatokat szeretni. Testvéreink ők, s ugyanabban a műhelyben készültek, mint az ember, s értelmük is van, néha bonyolultabb és finomabb, mint a legtöbb embernek. Mások nevezzék gyöngeségnek az állatszeretetet, gúnyoljanak ezért – te sétálj csak kutyáddal. Jó társaságban maradsz; s Isten tudja ezt.” (Márai Sándor: Füves könyv)

Márai azonban nem csak írt a kutyákról, maga is gazdi volt. Erről a Márai-családnál dolgozó cselédről, Terézről szóló 1932-es novellájából tudhatunk. Bár a novella főhőse Teréz, a „tökéletes” cseléd, de a műben számos utalást találhatunk a család házi kedvencére is:

„Reggel, ha álmosan kijövök szobámból, Teréz már megsétáltatta a kutyát, kitakarította szobámat, megcsinálta a fürdőt és elkészítette a reggelit.” ….. „A kutyát határozott parancsom ellenére hússal táplálja, egyszer neki adta az egész csirkekocsonya-maradékot, s kérdésemre azt felelte: „Megette a kutya. Ízlett neki.” És lenézett fölöttem. Lesütöttem a szemem.”….. „A kutyának így beszél rólam: „Most nagy legény vagy, most ugatsz, megállj csak, majd kijön a nagyságos úr.” A nagyságos úr, az én vagyok, s azért nevez így, hogy a kutya jobban megértse. Végre is nem mondhatja, hogy „majd kijön a Sándor”, sem azt, hogy „csak ugass, jön már a Márai”. A kutya valószínűleg meg sem értené. Én vagyok a nagyságos úr, a kutya az kutya, és ő Teréz. Évek óta élünk közös fedél alatt.” (Márai Sándor: Teréz).

Sziládi-Kovács Hajni

(kutyabarát.hu)

Forrás: irodalmiszemle.bici.sk/, hegyvidekinaplo.blog.hu/
Képek forrása: moly.hu,  wikipedia.org, olvassbele.com

The post A kutyabarát Márai appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Virginia Woolf (1882 – 1941), a feminista próza és a XX. századi modern irodalom egyik meghatározó alakja. A Mrs. Dalloway vagy a cselekmény nélküli A világítótorony olyan meghatározó alkotásai a világirodalomnak, hogy Virginia Woolftól valahogy nem várnánk „kutyás könyvet”. Pedig a Flush éppen ez: egy szeretetreméltó történet egy cocker spániel életéről, mondhatjuk úgy is, hogy egy kutyás biográfia.

Flush, a spániel élete rendkívül színes és izgalmas. 1842-es születését követően Elizabeth Barrett költőnőhöz kerül. Nagyjából abban az időszakban, amikor a Barrett elkezd az irodalom és költészet irányába fordulni.

Otthona a viktoriánus Anglia szellemi életének egyik magja. Miközben olyan verseket ír, amelyeket csak Tennyson költeményeihez mernek mérni, Barrett kampányol az abolicionizmus mellett és jelentős szerepet játszik a gyermekmunka szabályozását célzó törvények létrejöttében.  Ebbe a közegbe pillanthatunk be Flush meleg barna kutyaszemein keresztül.

Flush rövid időre elhagyja a szellemi magaslatokat, amikor a londoni alvilág elrabolja őt, majd kalandos úton szerencsére visszavásárolják. Ezután gazdája életében fordul fel minden, szerelmes lesz Robert Browningba, aki megszökteti. Flush-ból világutazó kutya lesz…

A kalandos történet tanúsága Woolf érzékenységének és empátiájának, melyben egy kutya szaglásán, vágyain és érzelmein keresztül tárul elénk a XIX. század közepének élete.

Szerző: Szalay Adél

Forrás: wikipedia;  https://www.libri.hu/konyv/virginia_woolf.flush.html;

Képek: Készítette: George Charles Beresford – https://bfox.wordpress.com/2010/12/24/virginia-woolf/, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=9025; Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=230346; By Source, Fair use, https://en.wikipedia.org/w/index.php?curid=20008238

The post Kutyás könyvajánló – Virginia Woolf – Flush appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Az alábbi könyvek egyrészt személyes kedvenceim, másrészt pedig a klasszikus irodalom olyan gyöngyszemei, amelyeket minden kutyásnak és nem kutyásnak életében legalább egyszer el kell olvasni. Jó szívvel ajánlom őket az otthonmaradós napokra egy bögre tea és a kockás takaró alatt hozzánk simuló eb társaságában.

Minden kötet elérhető online könyvesboltokban és antikváriumokban egyaránt.

Jack London – A beszélő kutya

Jeromos, a skót terrier története nem éppen sablonos hollywood-i sztori, bár a kérdések, amelyeket érint, legalább olyan univerzálisak, mint egy klasszikus mozifilm. Jack London vérbeli kalandor volt, igazi utazó, aki nem csak térben, de gondolatban is bebarangolta a világot. Az alaszkai jégmezőktől a csendes-óceáni szigetvilágig mindenütt megfordult. Gazdag tapasztalatai az írásait is átitatják. A Vadon szavában azt írja: „A kutya nemesebbé teszi a nemest és aljasabbá az aljast.”. Ennek szellemében A beszélő kutya sem csak a kutyáról szól, nem Jeromos a történet mozgatórugója. A kutya nem irányíthatja a sorsát, ki van szolgáltatva az emberek jó és rossz tulajdonságainak – ezzel állít tükröt a társadalom elé.

Cervantes – Két kutya beszélget

Nem kevésbé zseniális mű, mint a szerző legismertebb írása, a Don Quijote. Keserédes, színes történet, amely Berganza ​és Cipion, az irgalmasrendi kórház két utcakutyájának dialógusa. Ugyan, ki tudhatna többet az emberekről, mint két kiszolgáltatott állat, akik egész életüket közöttük élték le? Az emberek felé tükröt tartó kutyás történetben a két kóbor eb egy éjszakára megkapja a beszéd képességét – és alaposan kibeszélik a kétlábúakat!

Agatha Christie – A kutya se látta

A krimi királynője gyermekkorától kezdve rajongott a kutyákért. Az egyik első képen az édesapja által George Washingtonnak keresztelt, de a kis Agatha által csak Tony-nak hívott terrierrel látható. Részben Tony, és persze a többi drótszőrű terrier inspirálta Christie-t arra, hogy az egyik krimijében a terrierek intelligenciája és hűsége előtt tisztelegjen. Ebben a klasszikus krimiben Hercule Poirot és Hastings kapitány mellett Bob, a foxi és a labdája kulcsszerepet kap.

Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: wikipedia, Helikon kiadó, bookline.hu.

Képek: wikipedia: by Source, Fair use, https://en.wikipedia.org/w/index.php?curid=13001289; By http://www.collectionnelson.fr/IMGP/CL53A.jpg, Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=52195295; Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=1941714.

Indexkép: pexels.

The post Könyvajánló – Kutyás klasszikusok – klasszikus kutyások appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

160 évvel ezelőtt született Csehov (1860-1904) orosz drámaíró. Leghíresebb művei (Cseresznyéskert, Sirály) mellett több állatokról szóló történetet is papírra vetett.  Egyik legkedvesebb állatmeséje Kastankáról, a fiatal kutyalányról szól 1887-ből.

Kastankát asztalos gazdája elveszíti séta közben a városi forgatagban, és így egyedül marad a sötét és hideg utcán. Egy arra sétáló titokzatos idegen rátalál és hazaviszi. A kutyalány élete itt nagy fordulatot vesz. Új „gazdájánál” új barátokat ismer meg: Iván Ivanicsot, a kissé ostoba és mindig szerepelni vágyó gúnárt, Gavrila Ivanovna malac-kisasszonyt, valamint a büszke és előkelő Fjodor Tyimofejics nevű macskát.

A színes társaság esténként cirkuszban lép fel a titokzatos gazdájukkal. Kastanka nagyon jól érzi magát új barátai között, és a cirkuszi mutatványok is szórakoztatják, de mindezek ellenére álmában sokszor feltűnik egy kisfiú és egy asztalos, akikhez visszavágyik…

Egy korabeli kép tanúsága szerint Csehov nemcsak a műveiben szerepeltette a kutyákat előszeretettel, hanem az életében is fontos szerepet töltöttek be.

(kutyabarát.hu)

Képek forrása: mult-kor.hu, guardian.com

The post Csehov kutyája appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.