A koronavírus-járvány kirobbanásával és terjedésével párhuzamosan sorra álltak le a termelő üzemek, a gyárak, a közlekedés és egy sor gazdasági tevékenység. Ezzel együtt pedig az ilyen tevékenységek által kibocsátott üvegházhatású gázok kibocsátása is mérhetően visszaesett.  Sokak szerint a világjárványban ez volt az egyetlen jó dolog, hogy  a természet egy kicsit fellélegezhetett az emberi tevékenység káros hatásai alól. A lélegzetvétel azonban nem tartott túl sokáig.

Visszatértünk a pandémia előtti szintre

Az Eurostat (az unio statisztikai hivatala) szerint az Európai Unióban végzett gazdasági tevékenység miatti üvegházhatású gázok kibocsátása 2021 harmadik negyedévében megközelítette a koronavírus-járvány előtti szintet. Júliustól szeptemberig mintegy 881 millió tonna gáz került a légkörbe, ez hat százalékkal volt több az előző év azonos negyedévéhez képest.  A növekedés egyértelműen a gazdasági fellendülésnek, újraindulásnak köszönhető nagy részben. A tavalyi év harmadik negyedévében a legtöbb üvegházhatású gáz kibocsátása a feldolgozóipar (a teljes kibocsátás 23 százaléka), a villamosenergia-ellátás (21 százalék), valamint a háztartások és a mezőgazdaság (mindkettő 14 százalék) számlájára írható.

A számok magukért beszélnek

2019 harmadik negyedében, mielőtt a járvány kirobbant a kibocsátás 891 millió tonna volt. Majd elkezdték bezárni a gyárakat,  feldolgozó üzemeket, vendéglátó helyeket, szállodákat és az utazás is minimális szintre csökkent. A karantén miatt az autókat is sokkal ritkábban használtuk. Meg is lett az eredménye. 2020 első negyedévében az üvegházhatású gázok kibocsátása 740 millió tonnára csökkent.  Majd ahogy szépen elkezdett visszatérni és fellendülni a gazdasági élet,  2021 harmadik negyedévére már sikerült is visszatornázni a kibocsátás szintjét a három évvel ezelőttire.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI

A világ 20 leggazdagabb országában a karbonkibocsátás növekedésének üteme kimondottan gyors. Erre figyelmeztet a Klíma Átláthatósági Jelentés, melyet a BBC News ismertetett. A jelentés szerint a G20-ak országaiban tavaly 6 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, ez nagyrészt a pandémiának is volt köszönhető. Idén azonban 4 százalékos növekedés várható. Míg Kínában, Indiában és Argentínában például nem fogják meghaladni a 2019-es számokat.

A globális karbonkibocsátás 75 százaléka a G20-ak felelőssége

A jelentésben azt is kiemelték, hogy hiába tesznek erőfeszítéseket a hőmérsékletnövekedés 1,5 Celsius fok alatt tartására, a fosszilis tüzelőanyagok használatával ez szinte lehetetlennek tűnik. Az összes karbonkibocsátás 75 százalékáért pedig a G20-ak csoportja a felelő. Egyértelműen látszik a számokon, hogy a pandémia ideje alatt jócskán csökkent a kibocsátás, azonban a gazdaság és a termelés újraindulásával a kibocsátás is jelentősen megnövekedett. A jelentést 16 kutatószervezet és környezetvédelmi kampánycsoport állította össze. Állításuk szerint Kína felelős a növekedés 60 százalékárt, de az Egyesült Államokban és Indiában is növekszik a szénfelhasználás.

Nem nőtt a zöld projektekre szánt büdzsé

Miközben a politikai vezetők azt ígérték, hogy a pandémiából való globális kilábalás során a környezetvédelemre összpontosítanak, kiderült, hogy a gazdaságélénkítésre szánt 1,8 milliárd dollárból mindössze 300 milliárd dollárt szánnak zöld projektekre. Ez az összeg majdnem megegyezik azzal a 298 milliárd dollárral, amelyet a G20-országok a 2021 augusztusáig tartó tizennyolc hónapban a fosszilis tüzelőanyag-iparágak támogatására költöttek.

Vannak pozitív fejlemények is

A jelentés szerint a nap-és szélenergia felhasználása viszont szépen növekszik, tavaly rekordmennyiségű új kapacitást telepítettek. Idén már 12 százalékát adják az energiaforrásoknak ezek a beruházások, míg 2020-ban ez csak 10 százalék volt. A G20-ak csoportjába tartozó országok többsége már elismerte, hogy a század közepére el kell érni a nettó zéró kibocsátást. Kína, India, Ausztrália és Szaúd-Arábia egyelőre nem készített még erre vonatkozó tervet.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: BBCNews, MTI