Egy napon altatták el a kapibarát és tapírt, hogy egyikük se maradjon magára

Bohata Krisztina — Wed, 25 Feb 2026 07:08:12 +0000

Közösségi oldalán jelentette be az angliai Newquay Zoo, hogy elpusztult Johnson, a kilencéves kapibara és Al, a húszéves brazil tapír. Az állatorvosi és állatgondozói csapat alapos vizsgálat és egyeztetés után úgy döntött, hogy február 20-án, pénteken mindkét állatot elaltatják, mivel egészségi állapotuk az életkoruk miatt jelentősen romlott.

Évek óta elválaszthatatlanok voltak

Johnson és Al a dél-amerikai állatok kifutójában éltek együtt, és hosszú idő alatt szoros kapcsolat alakult ki közöttük. A kapibarák és a tapírok alapvetően nyugodt, társas állatok, így természetes volt, hogy egymás társaságát keresték. A gondozók szerint az elmúlt hónapokban mindkettőjük egészségi állapota romlott. Az egyre gyakoribb problémák már az életminőségüket is befolyásolták.

A szakemberek végül úgy határoztak, hogy együtt altatják el őket, hogy egyikük se maradjon magára társa elvesztése után. A közlemény hangsúlyozza: ez volt a legkíméletesebb megoldás számukra. Az állatkert dolgozóit különösen megviselte a veszteség. Johnson és Al a közösség szeretett tagjai voltak, hiányukat nemcsak a gondozók, hanem a látogatók is érezni fogják.

További fotók ITT.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Facebook/NewquayZoo

The post Egy napon altatták el a kapibarát és tapírt, hogy egyikük se maradjon magára appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Kolumbiában engedélyeznék a kapibarák vadászatát

Bohata Krisztina — Tue, 09 Sep 2025 05:55:47 +0000

Kevés vadállat vált olyan népszerűvé az interneten, mint a kapibara. Ezek a kedves, mókás rágcsálók, más néven vízidisznók, rengeteg mém és videó főszereplői, nyugalmukkal és szelídségükkel milliók szívét hódították meg. Nem csoda, hogy hatalmas felháborodást váltott ki Kolumbiában a hír: a hatóságok engedélyeznék a kapibarák kereskedelmi célú vadászatát. A tudósok szerint ellenőrzött körülmények között fenntartható lehetne a vadászat, ám az állatvédők és a közvélemény szerint ez kegyetlen és szükségtelen.

Tudomány kontra állatvédelem

Biológusok azzal érvelnek, hogy a kapibarák gyorsan szaporodnak, és bizonyos régiókban kártevőnek számítanak. Úgy vélik, a populáció 5–10%-ának szabályozott vadászata nem sodorná veszélybe a fajt, sőt bevételt hozhatna a helyi közösségeknek. Állatvédők szerint azonban a vadászat félrevezető megoldás: a fő probléma nem az állatok száma, hanem az élőhelyek pusztítása. Az Orinoquía régió ártéri szavannáit egyre inkább rizs- és szójaültetvények váltják fel, a vízfolyások elterelése, az erdőirtás és a vegyszerek pedig nemcsak a kapibarák, hanem sok más faj túlélését is veszélyeztetik.

Mi a valódi tét?

A vita végső soron nemcsak a kapibarákról szól, hanem arról, hogyan használja Kolumbia a természeti erőforrásait. A rizstermelés és más iparágak terjeszkedése már most súlyosan terheli a folyókat, az erdőket és a vizes élőhelyeket, gyengítve az ökoszisztémát a klímaváltozás okozta aszályokkal és áradásokkal szemben. Az állatvédők szerint a kapibarákat nem árucikként kellene kezelni, hanem olyan élőlényként, akik sorsa szorosan összefonódik környezetük egészségével. A „világ legbarátságosabb állatának” megóvása valójában az élőhelyek védelmét jelenti – és annak felismerését, hogy a természet iránti tisztelet nélkül az emberek jövője is veszélybe kerül.