Sokat beszélünk a kutyák megfelelő táplálásáról, de arról nem sok szó esik, hogy mit igyon a kutyánk, és főleg miből? A válasz a víz, természetesen, de a kérdés mégsem ilyen egyszerű. A cikk első részében a csapvízben oldott anyagokról (klór, arzén és ólom) írtunk, majd a második részben a mikroműanyagokról és a palackozott vizekről. A harmadik, befejező részben a „miből?” kérdésre térünk rá.

Miből igyon a kutyánk?

A víz útján a vezetékeken kívül a másik fontos állomás az edény, amelyből kutyánk elfogyasztja. Mivel ebben is eltölt némi időt a folyadék, ezért itt szintén számolni kell a kioldódó anyagokkal, szennyeződésekkel, elszaporodó mikroorganizmusokkal.

A tálka anyaga

A tálka készülhet fémből (lehetőleg, rozsdamentes acél), műanyagból vagy kerámiából. Ezek ártalmatlan anyagok, ugye? Nem egészen. A műanyag edényekből, ugyanúgy, ahogy a palackokból műanyagok oldódhatnak ki. Ezek lehetnek olyan veszélyes vegyületek is, amelyek bizonyítottan károsak az egészségre, és az emberi használatra szánt termékekből már kivonták őket (pl.: BPA). Az állattakarmányozási kellékekre azonban más előírások vonatkoznak, nem beszélve arról, hogy sok termék olyan országokból származik, ahol a mérgező műanyagokra csak enyhe vagy semmilyen szabályozás sincs.

A kerámia tálkák máza ólomtartalmú lehet, repedés esetén pedig a máz már egyáltalán nem garantálja sem a higiéniát sem pedig az azon belül található anyagok kiszivárgását.

Mégis milyen tálkát használjunk akkor?

Vásárlásnál figyeljünk a címkékre. Keressünk az európai előírásoknak megfelelő tálkát vagy olyat, ahol a gyártó szavatolja legalább a BPA-mentességet. Kerámia esetében válasszunk emberi használatra szánt tálkát. Nagy a választék és még olcsóbb is, ugyanakkor szigorúbb előírásoknak kell megfelelni. Alternatívaként körülnézhetünk a kisszériás vagy öko termékek között. Itt sokszor jobban odafigyelnek a minőségre és a méreganyag-mentességre.

A rozsdamentes acél jó alternatíva, amennyiben tényleg megfelelő az anyagminőség – ezt könnyen ellenőrizhetjük. Keressük a „100% rozsdamentes acél”, (stainless steel vagy Edelstahl) feliratot és ellenőrizzük a gyártási helyet.

A víz frissessége

A tiszta, mikroorganizmusoktól mentes víz körülbelül 24 órán át fogyasztható. Ezután elkezdenek benne elszaporodni a baktériumok, szerves organizmusok és más elemek, amelyeket nem szeretnénk bevinni a szervezetünkbe. Tehát, a csapból a tiszta tálkába engedett vizet legalább naponta egyszer cseréljük, akkor is, ha a kutyánk alig ivott belőle.

Ha látható szennyeződés van benne (nyál, ételmaradék, szőrszál, stb.) azonnal adjunk helyette frisset. Ezek az apró szennyeződések táptalajai a kórokozóknak. E. coli, Enterococcus, és még sorolhatnánk a nem kívánt vendégeket.

A gombák, bacilusok és vírusok megtelepedhetnek a tálka falán is. Ezért rendkívül fontos a higiénia. Ne csak kiöntsük a használt vizet, hanem alaposan tisztítsuk is meg a tálkát. Ezzel elejét vehetjük a kellemetlen fertőzéseknek, amelyek akár komoly egészségügyi panaszokat is okozhatnak. A kutyák tálkáinak tisztítására használjuk a lehető legtermészetesebb, ugyanakkor hatékony tisztítószereket.

A vízkő ellen kiváló a háztartási ecet, a forró víz pedig csodákat tesz a vírusok és baktériumok ellen. További kutyabarát takarítási tippjeinket megtalálod ebben a cikkben.

Természetes megoldások

Nem beszéltünk a különböző természetes víztisztítási technikákról (ezüstkolloid, rézedény, stb.). Ezekre vonatkozóan ugyanis nem találtunk olyan kutatást, amely a kioldódó réz, ezüst, stb. mennyiségének a kutyák egészségére gyakorolt hatását vizsgálta volna. Ha ilyen alternatívában gondolkozunk, érdemes alaposan utánaszámolni kutyánk maximális megengedett beviteli értékének, a táplálás során bevitt mennyiségnek és a vízbe kioldódó réz, ezüst mennyiségének. Ezek a fémek nyomelemek, ezért a mikrogrammos nagyságrendben gondolkozunk, ha napi mennyiségekről beszélünk (µg, a gramm egymilliomod része). Fontos tudni, hogy a napi beviteli érték és a túladagolás között minimális a különbség, ezért könnyű tévedni.

Összefoglalás

Bár első látásra egyszerűnek tűnik, számos kérdésben érdemes megfontolnunk, hogy milyen vizet és milyen edényből és milyen mennyiségben igyon a kutyánk. Ez utóbbira a táplálással van ráhatásunk, míg az első kettő kérdésben érdemes tudatos döntést hoznunk. Minden esetben törekedjünk arra, hogy kutyánk a lehető legtisztább ivóvizet kapja, amelyet a víz rendszeres cseréjével és a tálka tisztántartásával biztosíthatunk.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://tudomany.hu/cikkek/milyen-az-ivoviz-magyarorszagon-109563; https://tudatosvasarlo.hu/igyuk-a-csapvizet-vagy-sem/; https://www.nnk.gov.hu/index.php/kozegeszsegugyi-laboratoriumi-foosztaly/kornyezetegeszsegugyi-laboratoriumi-osztaly/vizhigienes-laboratorium/ivoviz/ivovizben-vizsgalt-parameterek/1000-arzen; https://tudatosvasarlo.hu/mennyi-mikromuanyag-van-a-csapvizben/; https://hu.wikipedia.org/wiki/Mikrom%C5%B1anyag https://hu.wikipedia.org/wiki/Iv%C3%B3v%C3%ADzszabv%C3%A1nyok_el%C5%91%C3%ADr%C3%A1sai; Képek: Photo by Jack Geoghegan from Pexels; Photo by Anna Tarazevich from Pexels; Photo by Daria Shevtsova from Pexels; 

The post A víz – mit és miből igyon a kutya? – 3. rész appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Sokat beszélünk a kutyák megfelelő táplálásáról, de arról nem sok szó esik, hogy mit igyon a kutyánk, és főleg miből? A válasz a víz, természetesen, de a kérdés mégsem ilyen egyszerű. A cikk első részében a csapvízben oldott anyagokról (klór, arzén és ólom) írtunk. A következőkben a mikroműanyagokról lesz szó, illetve górcső alá vesszük a palackozott vizeket is.

Mikroműanyagok, ftalátok, gyógyszermaradványok

A káros hatású vegyületeken kívül a mikroműanyagok, a ftalátok és egyéb műanyagszármazékok is bejuthatnak az ivóvízbe – legyen szó palackozott vagy csapvízről. Egy amerikában publikált vizsgálat eredményei megdöbbentőek: a vizsgált kutyák 75%-ában 1,5-szer magasabb volt a mikroműanyagok szintje, mint az emberek számára egészségesnek vélt maximum érték.

(Ennek egyik forrása lehet az ivóvíz. A műanyag játékok, melyek nem BPA és ftalátmentesek, a műanyag tálkák, melyek sokszor nem bevizsgált műanyagokból készülnek, szintén „vétkesek” lehetnek.)

Mit tehetünk?

• Ha 1975 előtt épült épületben lakunk, vizsgáltassuk be a vízminőséget.
• Mindenképpen érdemes kifolyatni a csapvizet. Ezzel csökkenthetjük a klór és az esetleges ólom koncentrációját is. Legalább egy percig folyassuk a vizet.
• Használjunk hideg vizet a kutyánk számára! A meleg víz több vegyületet old ki a csövekből, vezetékekből.
• Alkalmazzunk megfelelő vízszűrő kancsót!

Vízszűrők

A vízszűrő berendezések, víz-utótisztító kancsók és egyéb, csapra szerelhető készülékek hazánkban hivatalosan engedélykötelesek. Ezek között rengeteg félét találunk, érdemes utánajárni a témának. Az alábbiakban csak néhány megfontolásra érdemes gondolatot fogalmaztunk meg.

A víztisztító berendezések, kancsók, vízszűrők stb. nem mindegyike képes kiszűrni a vízből az ólmot, leginkább a klór és a mikroorganizmusok szűrésében eredményesek.

Figyeljünk azonban, hogy az ozmózis-technológiával működő gépek kiszűrik a víz kalcium- és magnéziumtartalmát is! Így a vízből nem jutnak be ezek az életfontosságú ásványi anyagok. A vízszűrőket rendszeresen karban kell tartani, a nem higiénikusan használt vagy rendszeresen cserélt szűrők többet árthatnak mint használnak.

Mindenképpen alaposan járjunk utána, hogy:

• a készülék rendelkezik-e engedéllyel?
• milyen anyagokat szűr ki?
• milyen gyakran kell áttisztítani, karbantartani?
• milyen gyakran cseréljük a szűrőt?

Palackozott víz, ásványvíz

A palackozott víz környezeti terhelése rendkívül nagy. Hazánkban évente egymilliárd PET palackot dobunk ki. Ennek a mennyiségnek mindössze 30%-a kerül újrahasznosításra. Egy PET palack gyártása 2 liter vizet igényel, nem beszélve a szállítás környezeti terheléséről. A palackozott vizek egy része semmiben sem különbözik a csapvíztől, ugyanúgy fertőtlenítve és kezelve vannak, ugyanazok a mikroorganizmusok szaporodhatnak el benne, ha nem frissen fogyasztjuk.

További probléma a puha műanyagokban megtalálható BPA, ftalátok és parabének, melyek kioldódhatnak a palackból. A palackozott vizek ezeken felül mikroműanyagokat is jelentősebb mennyiségben tartalmaznak, mint a csapvíz. Egy liter palackozott víz átlagosan 325 mikroműanyag-részecskét tartalmaz. Ez a csapvíz esetében 5-7 részecske körül mozog.

A palackos ásványvíz sem jó megoldás. Ezek magasabb ásványianyag-tartalma nem biztos, hogy a kutyák számára is egészséges. Különösen figyeljünk az idős, kölyök, kistestű vagy vese-/szívbeteg kutyákra.

Természetesen, a palackozott ivóvíz fogyasztása nem kérdés akkor, ha lakóhelyünk vízminősége nem felel meg az előírásoknak. Ez esetben azt tanácsolhatjuk, hogy mikroműanyagok kiszűrésére alkalmas kancsóval szűrjük a palackozott vizet is.

A folytatásban nem csak a mit, hanem a miből kérdésnek is utánajárunk. Műanyag tálka vagy fém, esetleg kerámia az ideális? Milyen gyakran cseréljük a kutyánk vizét? Szükséges minden nap elmosogatni a tálkát? Hamarosan kiderül.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://tudomany.hu/cikkek/milyen-az-ivoviz-magyarorszagon-109563; https://tudatosvasarlo.hu/igyuk-a-csapvizet-vagy-sem/; https://www.nnk.gov.hu/index.php/kozegeszsegugyi-laboratoriumi-foosztaly/kornyezetegeszsegugyi-laboratoriumi-osztaly/vizhigienes-laboratorium/ivoviz/ivovizben-vizsgalt-parameterek/1000-arzen; https://tudatosvasarlo.hu/mennyi-mikromuanyag-van-a-csapvizben/; https://hu.wikipedia.org/wiki/Mikrom%C5%B1anyag https://hu.wikipedia.org/wiki/Iv%C3%B3v%C3%ADzszabv%C3%A1nyok_el%C5%91%C3%ADr%C3%A1sai; Képek: Photo by Jack Geoghegan from Pexels; Photo by Anna Tarazevich from Pexels; Photo by Daria Shevtsova from Pexels; 

The post A víz – mit és miből igyon a kutya? – 2. rész appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Sokat beszélünk a kutyák megfelelő táplálásáról, de arról nem sok szó esik, hogy mit igyon a kutyánk, és főleg miből? A válasz a víz, természetesen, de a kérdés mégsem ilyen egyszerű.

Ha belegondolunk, hogy a kutyák ősei vagy a természetben élő állatok hogyan fedezik a folyadékszükségletüket, akkor még összetettebb kérdéssel állunk szemben. A folyadék nagy része esetükben a táplálékból származik: a hús, az állati tetemek körülbelül 70%-a víz. Kisebb részét pedig természetes forrásvíz, esővíz adja. A szárazeledelen élő kutyák esetében a táplálékból szinte semmilyen folyadék sem jut a szervezetbe, ezért a tálkájukból isznak, jóval nagyobb mennyiségű vizet fogyasztva, mint például egy természetesebb, nyers vagy főtt koszton élő eb.

Minden gazdi saját döntése, hogy lehetőségei, meggyőződése és kutyája egészségi állapota szerint milyen táplálási irányt vél a legjobbnak. Cikkünk célja nem ennek eldöntése. Inkább elgondolkodásra szeretnénk ösztönözni, hiszen a napi akár több deciliter víz, amelyet kutyánk megiszik, hatással lehet az egészségére. 

Pár gondolat a vízzel kapcsolatban

A víz, amelyet iszunk – mi, a családunk, így a kutyáink is – nem tiszta H2O. Tele van természetes és mesterséges oldott anyagokkal, vegyileg vagy ózonos eljárással kezelt, hogy ne tartalmazzon kórokozókat, baktériumokat és szennyeződéseket. A víz, amíg a szánkhoz ér, számos közeggel érintkezik (vezetékek, csövek, palackok, poharak és tálkák, stb.) melyekből további anyagok oldódhatnak ki.

Csapvíz

Hazánkban az ivóvíz (csapvíz) minősége területenként, de akár háztartásonként is változó lehet. Van, ahol az ásványvizeket is megszégyenítő minőségű és tisztaságú, míg máshol, például, a vezetékek anyaga és maga az ivóvíz forrása is befolyásolja az oldott anyagok mennyiségét, minőségét.

Arzén

Hazánkban pár évtizede még a lakosság több mint 15%-a volt érintett az arzéntartalmú ivóvíz kérdésében. Az ivóvízben az arzén nem szennyezés következtében jelenik meg, hanem geológiai eredetű, és olyan helyeken fordul(t) elő, ahol nem áll rendelkezésre megfelelő tisztaságú karsztvíz, és mélyfúrt artézi kutakból fedezik az ivóvízellátást.

Az arzén bizonyítottan rákkeltő anyag. Az ivóvízben előforduló megengedett mennyiségre vonatkozó szabályozást a vízművek és a Nemzeti Népegészségügyi Központ rendszeres mintavétellel ellenőrzi. A vízminőség javítását célzó program eredményeképpen ma már csak néhány településen tartalmaz arzént az ivóvíz. Ezt a szolgáltató ellenőrzi.

Ólom

Manapság inkább az 1975 előtt épült lakóházak vezetékeiből kioldódó ólom okoz problémát. Ha ilyen épületben élünk, érdemes utánajárni, mikor cserélték a vízvezetékeket, és gyanú esetén bevizsgáltatni a csapvizet. Mivel a szolgáltató hatásköre csak a gerinc- és elosztóvezetékekig terjed, a lakóépületek vezetékeiben felmerülő kérdéseket nekünk kell tisztáznunk. Az akkreditált laboratóriumi ólomvizsgálat díja pár ezer forint, körülbelül két hét alatt kapunk eredményt.

Magyarországon körülbelül 750 000 ezer ember fogyaszt veszélyesen magas ólomtartalmú vizet. Ha arra gyanakszunk, hogy a csapvíz ólmot tartalmaz, mindenképpen végeztessük el a vizsgálatot.

„Ha igazolt, hogy a vízvezetékből ólom kerül az ivóvízbe, akkor várandós édesanyák, csecsemők, kisgyermekek számára mindenképpen egyéb forrásból származó víz felhasználása javasolt, ivás és ételkészítés céljából is. Tudományos kutatások ugyanis azt igazolják, hogy ha bármilyen kis koncentrációban kimutatható kisgyermekek vérében ólom, az már okozhat egészségügyi problémákat.” – áll a Tudatos Vásárlók Egyesülete honlapján.

Mivel a kutyák, cicák és egyéb kisállatok jellemzően kisebbek, mint az ember, így a fokozott óvatosság rájuk is vonatkozik!

Klór

Klórt azért adnak az ivóvízhez, hogy a mikroorganizmusok, baktériumok, vírusok, szerves szennyező anyagok ne telepedhessenek meg benne. A klór maximális mennyiségére is rendkívül szigorú szabályozás vonatkozik, a szükséges minimális mennyiség jut csak a rendszerbe. Ez nem jelent egészségügyi kockázatot. A csapvíz klóros szagát „kiengedéssel” enyhíthetjük.

A klórozás nemcsak kellemetlen szaggal jár, hanem a kór hatására úgynevezett THM vegyületek – trihalogén-metán-vegyületek – képződhetnek. Ezek a kloroform, a bróm-diklór-metán, a klór-dibróm-metán és a bromoform. Ezek maximális mennyiségét a WHO 200 μg/l-ben adja meg, hazánkban a megengedett mennyiség ennek csupán negyede! A szigorú előírásokat szintén a szolgáltató és a NNK ellenőrzi.

A folytatásban a mikroműanyagokról, a palackozott vízről és a különböző vízszűrési eljárásokról lesz szó.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://tudomany.hu/cikkek/milyen-az-ivoviz-magyarorszagon-109563; https://tudatosvasarlo.hu/igyuk-a-csapvizet-vagy-sem/; https://www.nnk.gov.hu/index.php/kozegeszsegugyi-laboratoriumi-foosztaly/kornyezetegeszsegugyi-laboratoriumi-osztaly/vizhigienes-laboratorium/ivoviz/ivovizben-vizsgalt-parameterek/1000-arzen; https://tudatosvasarlo.hu/mennyi-mikromuanyag-van-a-csapvizben/; https://hu.wikipedia.org/wiki/Mikrom%C5%B1anyag https://hu.wikipedia.org/wiki/Iv%C3%B3v%C3%ADzszabv%C3%A1nyok_el%C5%91%C3%ADr%C3%A1sai; Képek: Photo by Jack Geoghegan from Pexels; Photo by Anna Tarazevich from Pexels; Photo by Daria Shevtsova from Pexels; 

The post A víz – mit és miből igyon a kutya? – 1. rész appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.