Az ELTE Etológia Tanszék kutatói kifejlesztették az első olyan diagnosztikai rendszert, amely képes kiszűrni az ADHD-gyanús családi kutyákat. A rendszer a humán diagnosztikai elvekhez hasonlóan a figyelemhiány, a hiperaktivitás és az impulzivitás tüneteit vizsgálja, kiegészítve azok mindennapi életre gyakorolt hatásával. A kutatásban 1872 kutya és gazdája vett részt, az eredményeket pedig a rangos Scientific Reports folyóiratban publikálták. A cél egy egységesen alkalmazható eszköz létrehozása volt, amely segíti az állatorvosokat és a kutatókat az ADHD-szerű viselkedések felismerésében.

Hogyan működik a rendszer?

A kutatók a „Kutya ADHD és funkcionalitás kérdőívet” alkalmazták, amely két szempontból méri a viselkedést. Az első a tünetek meglétét vizsgálja – figyelemzavar, hiperaktivitás és impulzivitás –, a második pedig azt, hogy ezek a viselkedések mennyire nehezítik meg a mindennapokat, például az együttélést vagy a tanulást. A felmérés szerint a részt vevő kutyák 6,2%-ánál volt kimutatható olyan probléma, amely a mindennapi életet is negatívan befolyásolta. Végül 4,2%-uk került be a rizikócsoportba, akiknél a tünetek tartósan és több területen is gondot okoztak. Ez az arány meglepően hasonló az embereknél mért előfordulási arányhoz. A kutatók hangsúlyozzák: önmagában a kérdőív kitöltése nem elegendő, ezért egy rövid viselkedéstesztet és szakértői konzultációt is javasolnak a diagnózis pontosítása érdekében.

Miért fontos a kutatás?

A rendszer létrehozása nemcsak tudományos szempontból jelent előrelépést, hanem gyakorlati haszna is kiemelkedő. Egyre több gazda számol be arról, hogy kutyája figyelemzavarosnak vagy túlzottan impulzívnak tűnik, ám eddig nem létezett hivatalosan elfogadott diagnosztikai módszer. A most kidolgozott eszköz segíthet megelőzni a téves diagnózist, valamint hozzájárulhat a megfelelő tréningmódszer vagy kezelés kiválasztásához. A kutatók szerint ezzel nemcsak a kutyák életminősége javítható, hanem a gazdáké is, hiszen a problémák pontos felismerése az első lépés a harmonikus együttélés felé.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: ELTE TTK Biológiai Intézet 

The post Új diagnosztikai rendszer segíti az ADHD-gyanús kutyák azonosítását appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A pandémia alatt világszerte rengetegen döntöttek úgy, hogy örökbe fogadnak egy kutyát vagy más háziállatot. Nem csoda: a karantén idején sokak számára a társaság és a napi rutin biztosítását jelentette egy négylábú barát. De vajon hosszú távon tényleg boldogabbá tette az embereket a járvány idején vállalt kedvenc?

Egy idén nyáron megjelent kutatás az Eötvös Loránd Tudományegyetemen azt vizsgálta, hogyan alakult a „karantén kutyások” hangulata és jólléte öt év távlatában. Az eredmények meglepőek: a kutatók szerint csak rövid távú hangulatjavulás volt kimutatható, hosszabb távon viszont nem növekedett tartósan sem az élettel való elégedettség, sem a nyugalom, sem a jókedv. A legnagyobb meglepetést az okozta, hogy a kutyatartás a válaszadók beszámolója alapján nem csökkentette a magány érzését sem.

De miért ilyen ellentmondásosak az eredmények?

Fontos figyelembe venni, hogy egy olyan komplex krízishelyzet, mint egy világjárvány, túlmutat egyetlen tényezőn. Az élet számos területét érintette a bizonytalanság – a munkahelytől kezdve a társas kapcsolatokon át a jövőbe vetett hitig. Éppen ezért nem várható el, hogy önmagában egy háziállat megváltoztassa a teljes lelkiállapotot.

Mégis, sok kutatás bizonyítja az állatok jótékony hatását

Ez nem jelenti azt, hogy a kutyák és más háziállatok ne lennének hatással a mentális jóllétre. Számos tanulmány igazolta, hogy:

• csökkenthetik a stresszt és a szorongást,

• növelhetik a társas kapcsolatok számát (például kutyasétáltatás közben új ismeretségek születhetnek),

• fokozhatják a fizikai aktivitást, ami szintén kedvezően hat a hangulatra,

• és értelmet, napi rutint adhatnak a gazdik életének.

Ezek a pozitívumok sokak mindennapjait gazdagítják, de hatásuk mindig összefügg a környezettel, az egyéni élethelyzettel és azzal, hogyan tud a gazdi felelősséggel gondoskodni kedvencéről.

A valódi tanulság

A kutatás nem cáfolja a kutyák mentális egészségre gyakorolt kedvező hatásait, inkább arra mutat rá, hogy nem tekinthetünk rájuk „gyors megoldásként” életünk minden problémájára. Egy kutya valódi értéke nem csak abban rejlik, hogy jobb kedvre derít minket, hanem abban, hogy hosszú távon társunkká válik – örömben és nehezebb napokban egyaránt.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.kinship.com/uk/dog-lifestyle/lockdown-pet-long-term-happiness?utm_source=instagram&utm_medium=social-organic&utm_campaign=linkinbio&utm_content=www.instagram.com/p/DNq-4PF3Dcg Kép: cottonbro studio: https://www.pexels.com/photo/woman-girl-animal-dog-4047041/

The post A kutatás szerint a karanténkutyák nem tettek boldogabbá minket – de a kép ennél árnyaltabb appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A gyereknevelés nem egyszerű feladat – vajon ezért is döntenek sokan úgy, hogy inkább kutyát sétáltatnak a parkban, mintsem babakocsit tologatnak? Egy kutatás most megerősítette, a kutyatartás egyre népszerűbb alternatíva a gyerekvállalással szemben. A döntés mögött persze több van, mint egyszerűen a kényelemre törekvés.

Kutyával könnyebb – vagy csak más?

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói szerint nem arról van szó, hogy jobban szeretik az emberek a kutyákat, mint a gyerekeket. A társadalmi háttér, a világ jelenlegi állása és támogatás hiánya miatt sokan egyszerűen nem érzik úgy, hogy gyereket vállalhatnának. Kubinyi Enikő professzor szerint vannak olyan kutatások, amelyek azt mutatják, hogy a kutyatartók hajlamosabbak negatívan vélekedni a szülőségről. Azok az anyák pedig, akiknek már van kutyájuk, gyakran még nehezebbnek élik meg a gyermeknevelést – ez pedig kedvüket szegheti a további gyerekvállalástól. De nem ennyire egyszerű a történet.

A négylábú társak betöltik az űrt

Az Egyesült Államokban 1996 óta 37 millióval nőtt a kutyák száma – ez jóval több, mint amennyivel a gyerekek száma emelkedett ugyanebben az időszakban. És nem csak az amerikaiak „kutyaőrültek”. Ausztráliában például több mint 28 millió háziállat él, a háztartások közel fele pedig kutyát tart. Egy-egy ebre évente átlagosan több mint 1000 ausztrál dollárt költenek.

Kubinyi szerint ennek hátterében az áll, hogy egyre kevesebb a közösségi, családi támogatás. A régi nagy családmodell, amikor generációk éltek együtt és segtették egymást, mára már nagyrészt eltűntek. A gyerekvállalás pedig egyre nehezebben oldható meg családi segítség nélkül. A modern ember pedig egyre gyakrabban él egyedül, számára egy kutya nemcsak társ, hanem érzelmi támasz is.

A kutya nyitottabbá tehet minket a világ felé

„A kutyatartás csodálatos dolog – különösen akkor, ha összehozza az embereket, és nem elszigeteli őket” – mondja Kubinyi Enikő.

És valóban: a kutyák nemcsak társaink, hanem hidat is képezhetnek köztünk és mások között. Egy kutyás séta a parkban könnyen beszélgetéseket indíthat el idegenekkel, a kutyaiskola vagy menhelyi önkénteskedés közösséget teremt, a kutyás rendezvények pedig barátságokat szülhetnek. Egy jól nevelt négylábú nemcsak szeretetet ad, hanem nyitottabbá is tehet minket a világ felé.

Ezért is fontos, hogy a kutyatartást ne menekülésként, hanem lehetőségként éljük meg – egy lehetőségként arra, hogy újra kapcsolódjunk egymáshoz.  Mert lehet, hogy egy kutya nem tud beszélni – de tanítani annál többet tud: türelemről, felelősségről, hűségről és szeretetről.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: dailytelegraph, sagejournals

The post Egyre többen választják a kutyás életet a gyereknevelés helyett appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.