Saját KB bal
Saját KB jobb
Photo by Ron Fung on Unsplash

Új diagnosztikai rendszer segíti az ADHD-gyanús kutyák azonosítását

A magyar etológusok fejlesztése nemzetközi szinten is úttörőnek számít.

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói kifejlesztették az első olyan diagnosztikai rendszert, amely képes kiszűrni az ADHD-gyanús családi kutyákat. A rendszer a humán diagnosztikai elvekhez hasonlóan a figyelemhiány, a hiperaktivitás és az impulzivitás tüneteit vizsgálja, kiegészítve azok mindennapi életre gyakorolt hatásával. A kutatásban 1872 kutya és gazdája vett részt, az eredményeket pedig a rangos Scientific Reports folyóiratban publikálták. A cél egy egységesen alkalmazható eszköz létrehozása volt, amely segíti az állatorvosokat és a kutatókat az ADHD-szerű viselkedések felismerésében.

Hogyan működik a rendszer?

A kutatók a „Kutya ADHD és funkcionalitás kérdőívet” alkalmazták, amely két szempontból méri a viselkedést. Az első a tünetek meglétét vizsgálja – figyelemzavar, hiperaktivitás és impulzivitás –, a második pedig azt, hogy ezek a viselkedések mennyire nehezítik meg a mindennapokat, például az együttélést vagy a tanulást. A felmérés szerint a részt vevő kutyák 6,2%-ánál volt kimutatható olyan probléma, amely a mindennapi életet is negatívan befolyásolta. Végül 4,2%-uk került be a rizikócsoportba, akiknél a tünetek tartósan és több területen is gondot okoztak. Ez az arány meglepően hasonló az embereknél mért előfordulási arányhoz. A kutatók hangsúlyozzák: önmagában a kérdőív kitöltése nem elegendő, ezért egy rövid viselkedéstesztet és szakértői konzultációt is javasolnak a diagnózis pontosítása érdekében.

Miért fontos a kutatás?

A rendszer létrehozása nemcsak tudományos szempontból jelent előrelépést, hanem gyakorlati haszna is kiemelkedő. Egyre több gazda számol be arról, hogy kutyája figyelemzavarosnak vagy túlzottan impulzívnak tűnik, ám eddig nem létezett hivatalosan elfogadott diagnosztikai módszer. A most kidolgozott eszköz segíthet megelőzni a téves diagnózist, valamint hozzájárulhat a megfelelő tréningmódszer vagy kezelés kiválasztásához. A kutatók szerint ezzel nemcsak a kutyák életminősége javítható, hanem a gazdáké is, hiszen a problémák pontos felismerése az első lépés a harmonikus együttélés felé.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: ELTE TTK Biológiai Intézet 

További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...