A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleménye szerint az ország déli és keleti vármegyéiben lesz ebzárlat és legeltetési tilalom a rókák immunizálása miatt. Az érintett területekre a vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgépekről szórják ki. Ez nem érinti a lakott és beépített övezeteket.

Hol lesz pontosan ebzárlat?

Az egyes területekre vonatkozó konkrét vakcinázási időpontokról és az ebzárlat, illetve a legeltetési tilalom kihirdetéséről az illetékes járási állategészségügyi hivatal gondoskodik. Emellett a település önkormányzata is tájékoztatja a lakosságot. Az érintett területeken kirándulókat plakátok fogják figyelmeztetni. A tájékoztató jellegű térképek, valamint az érintett területek listája ITT érhető el. A hivatal azt is ellenőrzi, hogy mennyire volt hatásos a vakcinázás. Tapasztalatok szerint az előző években a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalit.

Fő terjesztője a vörös róka

A veszettség legfőbb terjesztője a vörös róka. Magyarországon mintegy 59 ezer példány él belőlük. A veszettség azonban nemcsak a vadállatokra, hanem a kedvtelésből tartott állatokra és az emberre is veszélyes. A kutyák veszettség elleni oltása minden évben kötelező, ezt törvény szabályozza a gazdiknak. A cicák veszettség elleni oltása ugyan nem kötelező, de kijárós macskáknak mindenképpen ajánlott.

Hol fordul elő még veszettség?

A betegség a szomszédos Ukrajnában és Romániában még rendszeresen előfordul, valamint az utóbbi időszakban Szlovákia keleti régiójában is több helyen megjelent. 2022 szeptembere óta Magyarországon is öt igazolt eset volt, négy róka és egy kóbor kutya. Mindegyik eset Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében fordult elő, az ukrán határtól nagyjából 10 kilométeres körzetben. A betegség behurcolása feltehetően a vadállomány Ukrajna felőli mozgásával következett be. Jelenleg az Ukrajnához közeli területeken sajnos a szokásosnál nagyobb a járványveszély. A háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok ugyanis nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.

Milyen tünetei vannak a veszettségnek?

Amennyiben veszettségre utaló jeleket látunk egy vadállaton vagy egy háziállaton, jogszabályi kötelezettségünk jelezni a hatóságoknak az esetet. A veszettség leggyakrabban harapás útján terjed. Lappangási ideje 7-14 nap is lehet. A veszettség tünete a köztudatban elsősorban a habzó száj, pedig ennél sokkal több jele is lehet:

• félénk állatok barátságossá válnak, az agresszívek pedig visszahúzódnak
• olyan dolgokat esznek, melyek nem alkalmasak fogyasztásra
• rángatózás, kapkodás
• lógó állkapocs
• végtagbénulás
• légzési nehézség, nyáladzás

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Nébih, MTI

A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

A veszettség elleni oltóanyagot tartalmazó csalétkeket kisrepülőgépekről juttatják ki a kezelendő területekre a rókák természetes élőhelyein (elsősorban erdősült, illetve mezőgazdasági területeken). A lakott, sűrűn beépített területekre nem helyeznek ki vakcinát. A programba bevont terület térképe, valamint az ebzárlattal és legeltetési tilalommal érintett települések megyei bontású listája elérhető a Nébih honlapján: https://portal.nebih.gov.hu/-/ismet-idoszeru-a-rokaimmunizalas.

A lista tájékoztató jellegű, az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről és pontos időtartamáról az illetékes járási állategészségügyi hivatal, illetve a települési önkormányzatok informálják a lakosságot. A vakcinázási kampányról szóló részletes tájékoztatást az önkormányzatok hirdetőtábláin függesztik ki, míg a külterületeken plakátok figyelmeztetik a kirándulókat.  Az állategészségügyi korlátozó intézkedések célja az, hogy a kijuttatott vakcinát ne a háziállatok vegyék fel, hanem a vadon élő ragadozók.

Általános információk a veszettségmentesítési kampányról:
A veszettség fő fenntartói a vörös rókák. A vakcinázási programra a betegség megelőzése érdekében van szükség, a veszettség ugyanis egyaránt veszélyezteti a vadon élő és a házi emlősállatokat, illetve az emberre is veszélyes. A rókaállomány vakcinázásának fő célja a betegség háziállatokra való átterjedésének megakadályozása és az emberi fertőződések megelőzése.
Az immunizálási program eredményességét a Nébih ellenőrzi a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával. Tapasztalataink szerint a vakcinázott területeken a rókák mintegy háromnegyede fogyasztotta el a csalétket, ennek köszönhetően ma már nagyon ritkán fordul elő a betegség hazánkban. Magyarországon utoljára 2017-ben, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mutattak ki veszettséget. Emberi megbetegedésre 25 éve nem volt példa.

Háziállataink közül a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskák esetében pedig ajánlott.

A téma iránt érdeklődőknek érdemes felkeresniük a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapját (www.veszettsegmentesites.hu), ami többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és megelőzéséről nyújt széleskörű tájékoztatást.

 

Forrás: https://portal.nebih.gov.hu/

Indexkép: pexels.com