A globális felmelegedés drámai növekedésének egyik oka az erdők folyamatos pusztítása és pusztulása.  Az elmúlt évtizedekben ugyan sokszorosára növekedtek az erdők visszatelepítésével kapcsolatos faültető programok és az ültetés is sokkal gyorsabb ütemben zajlik a kritikus területeken.  A tempó azonban még így sem elég!

Gyorsaság, drón a neved

Egy profi faültető hetente nagyjából 11 000 fát képes elültetni ideális terepen és időjárási körülmények között.  Ez a szám egészen addig tűnik soknak, míg mellé nem állítjuk egy drón teljesítményét. A Flash Forest nevű startup tervei szerint , két pilóta és egy drón segítségével egy nap alatt 100 000 fát lesznek képesek elültetni.  Jelenleg még nem tartanak ennél a sebességnél, de folyamatos fejlesztéseiknek köszönhetően a cél egyáltalán nem tűnik teljesíthetetlennek. 2028-ig 1 milliárd fával szeretnék újra benépesíteni a bolygót.

1 milliárd hektár fa szükséges

A Flash Forest nem az egyetlen cég, amely hasonló módszerekkel próbálja felgyorsítani a faültetést. Az éghajlat változással foglalkozó szakemberek szerint nagyjából egy milliárd hektár fát kellene ültetni ahhoz, hogy a globális hőmérséklet emelkedés 1,5 Celsius fok alatt maradjon. Nagyjából akkora területet kell elképzelni, mint az egész Egyesült Államok. Ezt a mennyiséget képtelenség elérni záros határidőn belül robotok segítsége nélkül.  A drónok tízszer olyan gyorsan ültetnek, mint az emberek, ezt pedig a jelen helyzetben vétek lenne nem kihasználni.

Így dolgoznak

Egy új projekt indításakor először feltérképezik a terepet, szintén drónok segítségével. Meghatározzák a talajtípust,  az éghajlatot és kiválasztják a legmegfelelőbb helyet és fajtát az ültetésre.  Ezután a drónokat megtöltik speciális, nedvességet tároló maghüvelyekkel , amit aztán a meghatározott helyre tesz le a gép és takar be földdel. A drónok olyan terepen is képesek dolgozni, melyet ember a szárazföldön nagyon nehezen tudna csak megközelíteni.  A Flash Forest együtt dolgozik a helyi vetőmag-bankokkal, közösen határozzák meg a fajták elosztását. Nemcsak a jelenlegi viszonyokat vizsgálják, fontos azt is figyelembe venniük, hogy 5-8 év múlva mi várható az adott területen.  Az elültetett palántákat aztán többször is ellenőrzik, pár hónaposan majd egy-két évesen is megnézik,  hogy alakul az elültetett fák élete és általuk hogyan változik segítségükkel éghajlatunk és környezetünk.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: inhabitat

A Nagy-korallzátony csodálatos és teljesen egyedülálló képződmény a világon. Ausztrália északkeleti partvidékén terül el, nagyobb, mint a kínai nagy fal. Méretét jól jellemzi, hogy az egyetlen élő dolog, ami az űrből is látszódik. A természet hét csodájának egyike, UNESCO Világörökségi Helyszín.  Nagyjából 2900 zátonyból és 900 kisebb szigetből áll. Mindez 2000 kilométer hosszan terül el. Itt él a közönséges levesteknős.

Zöld teknős

A közönséges levesteknősök megjelenése igen látványos. Hosszúk elérheti a 150 centimétert, súlyuk pedig akár a 400 kilogrammot is. Vastag, nehéz, csontos páncéljuk van, melyet olajzöld pikkelyek borítanak, ezért „green turtle”-nek, vagyis zöld teknősnek is szokták őket nevezni. Ez a teknős nem tudja behúzni fejét a páncéljába, az ugyanis túl nagy egy ilyen mutatványhoz.

Drónos számlálás

A Raine-szigeteknél él a levesteknősök legnagyobb kolóniája, melyet folyamatosan figyelnek, vizsgálnak és nyilván tartanak a kutatók. Nem egyszerű azonban meghatározni, hogy pontosan mekkora példányszámú a kolónia. Sőt úgy tűnik, eddig csúnyán félreszámolták a kutatók a teknősöket. Ezidáig a szárazföldről próbálták festékes megjelöléssel nyilván tartani az egyedszámot, azonban most egy új módszert vetettek be, mely minden eddiginél pontosabbnak bizonyult. Drónok segítségével egészen pontos képet kaptak a szigetnél élő levesteknősök számáról, mely nagy meglepetést okozott. Kiderült ugyanis, hogy kétszer annyi teknős fészkel az adott szakaszon, mint amennyit eddig saccoltak. 64 000 példányt tudtak megszámolni drónfelvételek segítségével, mely igazi szenzációnak számít tudományos körökben.

Védett partszakaszok

A helyi természetvédők egyértelműen annak tulajdonítják az óriás kolónia fennmaradását és növekedését, hogy évek óta egy olyan partvédelmi program van életben, mely kiemelten óvja a teknősök fészkelő helyeit.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: independent

A természetfotósoknak munkájuk során kitartás és türelem mellett sokszor egy nagy adag kreativitásra is szükségük van. Nemrég adtunk hírt egy fotósról, aki heteket töltött hóban és fagyban a jegesmedvék barlangja előtt, hogy elkapja azt a pillanatot, amikor az anya kijön a szabadba bocsaival együtt. Nos, vannak olyan helyszínek, melyeket a legnagyobb elszántsággal sem lehet megközelíteni. Ilyenkor nem biztos, hogy elég a legmodernebb drón technológiát bevetni, bizony néha szükség van a természet jóhiszemű becsapására is. Például amikor több ezer pillangó pihenését akarjuk közelről megszemlélni egy magasban lévő fán.

A királylepke titkos élete

A Monarch Butterfly vagyis a pompás királylepke egy igazán látványos és különleges pillangó.  Az Egyesült Államokban és Kanadában él az év nagy részében. A telet viszont Mexikóban tölti, egy mindössze 155 km2-es területen. Itt várják a levegő felmelegedését, hogy újra útra kelhessenek. Minden ősszel és tavasszal nagyjából kétszázmillió lepke indul 3500-5000 km-es útra, ahol több generációval korábbi elődjei repültek legutóbb. A lepkék életciklusa ugyanis, mindössze néhány hónap. A pillangók telelő helyét 1975-ben fedezték fel majd 1986-ban természetvédelmi területté nyilvánították. 2006-ban pedig az UNESCO bioszféra rezervátumként rangsorolta és a világörökség része lett.

Álruhás drón

A pillangók miközben várják a hőmérséklet emelkedését telelő helyükön, fürtökben lógnak a fák lombjain. Egymásba kapaszkodva tartják magukat melegen, így várják a kirepülés pillanatát. Nehéz őket lefilmezni anélkül, hogy megzavarják ezt a békés nyugalmat. Egy forgatócsoportnak nem kis leleményességgel viszont sikerült lélegzetelállító képeket készítenie. Egy drónból tökéletes kolibri másolatot készítettek, arra is ügyelve, hogy ha egy pillangó a közelébe megy, vagy leszáll rá, ne sértse meg papírvékony szárnyait. A kolibri látványára egyáltalán nem reagálnak a pillangók, nem érzik magukat veszélyben. Az eredmény pedig magáért beszél:

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: wikipedia, Nature on PBS