Az ELTE Etológiai tanszékén újabb érdekes vizsgálatot folytattak kutyákkal.  A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy alvás közben érzékelik-e a kutyák az emberi hangokat. Sőt azt is vizsgálták, hogy ha érzékelik a hangokat, meg tudják-e különböztetné hogy kitől származik. Figyelnek-e alvás közben a kutyák a külső zajokra, vagy nem érzékelik őket?

Összesen 13 kutyát vontak be a vizsgálatba

A kutyákat alvás közben vizsgálták különböző eszközökkel, melyekkel az agyhullámokat monitorozták. A rájuk kötött eszközök az egész alvási folyamatot mérték, így igen pontos adatokat szolgáltattak az alvás közbeni agyi működésről. A vizsgálat során ébrenléti, majd alvás előtti, végül alvás közbeni szakaszban különböző hangokat játszottak le az ebeknek.

Embertől származót, kutyától származót, sőt különböző hangulatokat is. A hangok hossza egységesen 1 másodperc volt, mindegyik ugyanolyan hangerőn szólt. Csak olyan hanggal dolgoztak, melyek nem ébresztik fel a kutyát. A hétköznapi életben előforduló, életszerű szituáció megteremtése volt a cél. Ugatás, nevetés, sóhajtás, köhögés és ásítás – csupa olyan hang, amit a kutya gyakran hallhat alvás közben.

Alvás közben is figyelnek

A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a kutyák alvás közben is érzékelik ezeket a hangokat. Sőt képesek megkülönböztetni, hogy az adott hang kutyától vagy embertől származik. Aközött is különbséget tett az agyuk, hogy a hang pozitív vagy semleges érzelmi töltetű volt-e. Ugyanerre képesek egyébként főemlősök, például mi, emberek is. Egerekkel is folytattak hasonló kutatást, és náluk is hasonló eredményekre jutottak. Mivel az ember viszonylag sok időt tölt alvással, ez a képességünk valószínűleg kulcsfontosságú volt az evolúció során túlélés szempontjából.

Az ELTE etológusai által végzett kutatás eredményeit a Scientific Reports folyóiratban publikálták. Ez az első olyan vizsgálat, mely mérési adatokkal támasztotta alá a kutyák alvás közbeni komplex hallási folyamatát.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Scientific Reports

 

Először is kezdjük egy kis alvástudománnyal.  Az emlősök, így a kutya és az ember esetében is a legmélyebb alvásfázisban időnként rövid és gyors hullámsorozat jelenik meg, ezek az alvási orsók. Mélyalváskor általában másodpercenként 4 hullámot látunk, de az alvási orsóknál 9-16 hullám fut le ennyi idő alatt. Az alvási orsók az alvás stabilitását és a memórianyomok kialakulását is segítik. Embereken, rágcsálókon és macskákon már számtalan kutatás vizsgálta az alvási orsókat, kutyáknál viszont nagyon elhanyagolt ez a terület.

Kubinyi Enikő, az Európai Kutatási Tanács által támogatott ELTE Szenior Családi Kutya Program kutatócsoport vezetője szerint

…a kutyaagy öregedési folyamatainak feltérképezése fontos lépés ahhoz, hogy kiderüljön, alkalmas-e a kutya a humán kognitív öregedés modellezéséhez. Az életkor hatása a kutyák alvási orsóira részben átfedésben van azzal, amit az emberek esetén tudunk. Az idősebb kutyák lassú orsóinak kisebb az amplitúdója, ha frontálisan, a két szem közötti elektródával mérjük, és a fej középső részén regisztrált lassú alvási orsók előfordulásának száma is alacsonyabb. Meglepődtünk azonban, hogy az idősebb kutyáknál a frontális elvezetésnél gyakrabban fordultak elő gyors orsók. Embereknél ez inkább a kamaszkorra jellemző.

A kutatásban 1-17 éves kutyák vettek részt, több mint 100 kutyát és gazdit figyeltek meg alvás közben, bőrfelszínhez ragasztott elektródákkal rögzítették az alvási adatokat. Ez az eljárás teljesen fájdalommentes, így a vizsgálatban részt vevő kutyák békésen aludtak 3-4 órát a tanszák egyik csendes szobájában.

Ivaylo Iotchev az alábbiakat mesélte a Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban:

Kidolgoztunk egy automatikus detektálási módszert, amely a kutyáknál is működik. Ezúttal nagy mintán akartuk megvizsgálni, hogy az életkor, a nem és az ivartalanítás befolyásolja-e az orsók tulajdonságait. A humán irodalomban nagyon sokat foglalkoztak a hormonális és életkori változások orsóaktivitásra gyakorolt hatásával. Ha ezek a megállapítások a kutyák alvási orsóira is igazak, az megerősítené azt a feltételezést, hogy a kutya jó modellállat lehet az emberi evolúció, az öregedés és az agyműködés megértéséhez. Eddig leginkább viselkedéskutatások igazolták az ember és a kutya hasonlóságait. Más modellállatokhoz, például a rágcsálókhoz képest a kutya agya számunkra még mindig terra incognita.

A kutatás kiderített, hogy mind a kutya neme, mind a reproduktív állapota befolyásolta az orsók jellemzőit, tehát a nemi hormonoknak hatásuk van az alvási orsók kifejeződésére. Ez viszont azt is jelenti,  hogy emberek és kutyák esetében hasonló mechanizmusok szabályozzák az orsók kialakulását és modulálását.

A felszíni EEG- mérésekkel nem tudják részletesen megismerni az alvó kutya agyának aktivitását, az viszont egyértelműen bizonyítást nyert, hogy az alvási orsók gyakorisága az öregedés során nagyon hasonló a kutyáknál és az embereknél, sokkal hasonlóbb, mint bármely más állatfajnál.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Elte Etológiai Tanszék, MTI

Fotó: pexels