A törvény elsősorban arra helyezi a hangsúlyt, hogy a tengeri teknősöknek joguk van az egészséges, nyugodt környezethez és ezt semmilyen emberi tevékenység nem veheti el tőlük. Amennyiben ez mégis megtörténik, az illető embernek ,szervezetnek vagy cégnek, bíróságon kell felelnie a tettéért.

Az új panamai törvény elismeri a tengeri teknősök törvényes jogait az egészséges környezetben való szabad élethez és mozgáshoz. Ez pedig a vadon élő állatok jogainak védelmében egy egészen új fejezet.

Sokat lobbiztak az állatvédők, mire kézzel fogható eredmény született

A törvény megszületéséért számos állatvédő csoport harcolt. A legkiemelkedőbb azonban Callie Veelenturf, aki nélkül valószínűleg nem tartana itt a folyamat. Veelenturf elkötelezett védelmezője a bőrhátú teknősöknek. Fáradhatatlan érdekérvényesítő tevékenysége nemcsak ezt a mérföldkőnek számító jogszabályt eredményezte, hanem lehetővé tette, hogy bármely panamai állampolgár a tengeri teknősök jogi védelmezőjévé váljon. Felelősségre vonhatja a kormányokat, vállalatokat és magánszemélyeket a jogok megsértéséért.

Az új panamai törvény innovatív perspektívája abban rejlik, hogy figyelembe veszi a tengeri teknősök szükségleteit, és felállítja az emberi viselkedés normáit, mely ezekhez a szükségletekhez igazodik. Azáltal, hogy a törvény jogot biztosít a tengeri teknősöknek az ember által okozott veszélyektől és szennyeződéstől mentes környezethez, óriási lépést tesz a túlélésük biztosításához. A törvény jelentősége abban rejlik, hogy egyértelműen elismeri, hogy a tengeri teknősök jogokkal rendelkező élőlények. Ezeket a jogokat pedig bíróság előtt is érvényesíthetik.

Az állatok jogainak elismerése lassan globális trenddé válik

Az ecuadori legfelsőbb bíróság 2022-es, a vadon élő állatok jogait elismerő ítélete által inspirált panamai lépés az állatok jogainak elismerése felé mutató, egyre növekvő globális trend egyik lépcsőfokának tekinthető. A mozgalom túlmutat az állatvilágon. A közelmúltban a minnesotai White Earth Band of Ojibwe például a vadon élő rizsre terjesztett ki hasonló jogokat. Ez a törvény különösen fontos Panama számára, ahol a bőrhátú teknősök és a karvalyteknősök kritikus fészkelőhelyei találhatók. A Sea Turtle Conservancy (Tengeri Teknősök Védelme) úgy véli, hogy a jogszabály hatékony eszköznek ígérkezik az illegális tojásvadászok és a tengeri teknősöket fenyegető egyéb veszélyek ellen.

A törvény a fejlesztők és a turisztikai szolgáltatók felelőtlen magatartását is igyekszik megfékezni. Az élőhelyet károsító esetekben visszavonja a működési engedélyeket. Megtiltja továbbá a tengeri teknősök, részeik és tojásaik hazai és nemzetközi kereskedelmét, néhány kivételtől eltekintve. Ezek bizonyos hagyományos közösségek önellátási célú felhasználására vonatkoznak.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

A felmérést Matthew Nash készítette, aki a The Swiftest biztosítás-összehasonlító webhely kutatója és társalapítója. Nash maga is gazdi és régóta érdekelték az állatok jogai, a helyzetük különböző országokban, valamint a nemzetközi állatjogi és állatvédelmi törvények alakulása a világban. Elindított tehát egy nagyon mélyreható és komplex kutatást, melynek eredményét nemrég hozta nyilvánosságra.

Nem csak a háziállatok kerületek fókuszba

A kedvenc és leggyakoribb háziállatokon túl, mint például a kutya és a macska, a haszonállatok és a vadállatok is górcső alá kerültek. Kilenc szempont alapján elemezte az adott országok állatvédelmi törvényeit, a büntetési tételeket és a kiszabott büntetéseket is. Fő szempont volt az állatok, mint érző lények elismerése, az állatkínzás elleni törekvések, de az egy főre eső húsfogyasztást is megvizsgálta. Ezen túl a természetvédelmi területek nagysága, a hektáronkénti növény védőszer használata és egy környezeti teljesítményindex is bekerült a nagy adathalmazba.

Az első helyen végzett: Luxemburg

A kutatás eredménye azt mutatja, hogy Luxemburg az az ország, ahol az állatok jogai a legkevésbé sérülnek, ahol jólétük a legjobban biztosított és ahol a legjobban élnek. Az egyetlen pont, ami egy picit lehúzta az ország indexét, a magas húsfogyasztás volt.

Az első öt országba az Egyesült Királyság, Ausztria, Csehország és Belgium kerültek be. Ezekben az országokban is  kimagaslóan jól élnek az állatok, azonban a húsfogyasztás némelyiknél magasabb volt az átlagnál. Az első 25 helyet kivétel nélkül európai országok foglalják el, egyetlen kivétellel. A 18. helyen ugyanis Új-Zéland szerepel, az egyetlen nem európai országként az elsők között.

Az utolsó helyen végzett: Kína

Az egyértelmű vesztes Kína volt a listán, rengeteg tényező mellett például az olyan bizarr szokásaik miatt, mint az élő, megnyúzott béka árulása a piacon. Sorolhatnánk az állati jogok porba tiprását Kínában, a lista elképesztően hosszú lenne. Egyetlen dolog miatt tudtak szerezni egy kis előnyt, az egy főre jutó kevés húsfogyasztás miatt. Ez azonban nem volt elég arra, hogy a felmérés szerint ne Kína legyen a világ legrosszabb helye állatvédelmi szempontból. Utána következik a sorban Vietnam, majd Irán, Azerbajdzsán és végül Fehéroroszország.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Inhabitat