A kutyaház téliesítése nem egy választható opció, hanem törvényi kötelesség

Az interjú a Kutyabarát Magazin decemberi számában jelent meg. 

A kutyaház téliesítése ma már nem csupán a jószándék jele, hanem törvényi kötelesség. Ha a gazda nem gondoskodik megfelelően a kutyája védelméről, az állatvédelmi szabályozások alapján akár állatkínzásnak is minősülhet. Cikkünkben bemutatjuk, milyen jogi következményekkel járhat a téliesítés elmulasztása, és mit tehetünk, ha a hidegben nem megfelelően tartott kutyát látunk a környezetünkben. Kérdéseinkre a témában jártas szakértő, Dr. Nagy Csilla LL.M. állatvédelmi szakjogász válaszolt:

Miért fontos a kutyaház téliesítése, és milyen következményekkel járhat, ha ezt elmulasztjuk? Minősülhet-e ez állatkínzásnak?

Dr. Nagy Csilla: A kutyaház téliesítésének elmulasztása bizonyos esetekben valóban állatkínzásnak minősülhet. A Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint állatkínzást követ el az, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz vagy olyan bánásmódot alkalmaz, amely az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozhatja. Ennek megsértése vétségnek számít, amelyért akár két évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Természetesen mindez a körülményektől, pl. a kutya fajtájától is függ.

Ezen túl az állatvédelmi törvény (1998. évi XXVIII. törvény) is kimondja, hogy az állatokat védeni és kímélni kell. A törvény meghatározása szerint az állatkínzás olyan bánásmód, amely szükségtelen fájdalmat okoz vagy egészségkárosodást idézhet elő az állatban. Tehát ha a téliesítés hiánya olyan körülményeket eredményez, amelyek az állat egészségét veszélyeztetik, az állatkínzás tényállását közigazgatási szinten is megállapíthatják.

Milyen körülmények alapján dönthető el, hogy a kutyaház téliesítésének elmaradása állatkínzásnak minősül-e?

Dr. Nagy Csilla:  Az állatkínzás megállapításához két fő kritériumnak kell együttesen fennállnia. Először is, a kutyaház téliesítésének elmaradása alkalmas legyen az állat tartós egészségkárosodásának vagy pusztulásának előidézésére. Másodszor, az állattartó szándékosságára is szükség van: a bűncselekmény csak szándékos elkövetéssel valósul meg, amely magában foglalja, hogy az állattartó előre látja magatartása lehetséges következményeit és legalábbis belenyugszik azokba. Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, megvalósul az állatkínzás. Ha valaki tehát tisztában van azzal, hogy a téliesítés hiánya miatt az állat maradandó egészségkárosodása vagy pusztulása következhet be, és ezt közömbösen kezeli, akkor fennállhat az állatkínzás bűncselekményének tényállása.

Hogyan állapítható meg, hogy a kutyaház téliesítésének elmulasztása alkalmas-e arra, hogy az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza?

Dr. Nagy Csilla: Ez minden esetben a körülményeken múlik. Az állat fajtája, kora, egészségi állapota és korábbi életkörülményei is befolyásolják, hogy mennyire tűri a hideget. Például egy kaukázusi juhászkutya sokkal jobban viseli a hideget, mint egy csivava, különösen akkor, ha a csivava addig benti tartásban volt. Egy idős, beteg kutya esetében a téliesítés elmulasztása sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint egy fiatal és egészséges eb esetében. Az időjárási körülmények, különösen az extrém hideg, minden esetben fontos tényező. Nem lehet tehát egységes szabályozást, vagy iránymutatást adni arra, hogy hány foktól és milyen mértékben kell téliesíteni a kutyaházat. Amennyiben a gazdi bizonytalan a kérdésben, mindenképpen konzultáljon állatorvosával kutyája állapotáról, igényeiről és a számára megfelelő téli elhelyezés kritériumairól.

Milyen jogi következményekkel járhat, ha egy kutyaház téliesítésének elmaradása esetén megállapítják az állatkínzás tényállását?  

Dr. Nagy Csilla: A következmények súlyosak lehetnek. Ha a tartási körülmény nemcsak alkalmas az állat maradandó egészségkárosodásának vagy pusztulásának okozására, hanem be is következik ez, a törvény szigorúbban büntet. A büntetőjogi következmények között két évig terjedő szabadságvesztés szerepelhet, míg közigazgatási szinten állatvédelmi bírság kiszabása és az állattartástól való eltiltás is lehetséges. Az állatvédelmi törvény rendelkezései csak az állattartástól való eltiltást kötik szándékossághoz, az egyéb szankciók kiszabása ennek lététől függetlenül is helytálló.

Az állattartóknak tehát felelősségteljesen kell gondoskodniuk kedvenceikről, különös tekintettel a hideg hónapokra. Az állatok védelmét biztosító jogszabályok nemcsak az állatok jóllétét védik, hanem iránymutatást is adnak arra vonatkozóan, hogyan bánjunk helyesen kedvenceinkkel. A felelős gondoskodás elengedhetetlen, és ezáltal a jogi következmények is elkerülhetők.

Mit tehetünk, ha egy olyan kutyát látunk a környezetünkben, akinek láthatóan nincs biztosítva a megfelelőt téli elhelyezés?

Dr. Nagy Csilla: Amennyiben ez láthatóan veszélyezteti az állat jóllétét, egészségét vagy életét, semmiképp ne menjünk el mellette. Tegyünk bejelentést a helyi önkormányzat jegyzőjénél, aki elsőfokú állatvédelmi hatóságként köteles kivizsgálni az ügyet. Ilyenkor a bejelentésben részletesen leírhatjuk a problémát, az állat tartási körülményeit, és ha lehetséges, bizonyítékként fényképeket is mellékelhetünk. Célszerű lehet állatvédő szervezeteket is bevonni, hiszen ezek a szervezetek nagy tapasztalattal rendelkeznek az ilyen ügyek kezelésében, és gyakran hatékonyan együtt tudnak működni a hatóságokkal.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)