Az utolsó két állatot is kimentették a pakisztáni horror állatkertből
A pakisztáni Marghazar állatkert bezárásáért évekig küzdöttek állatvédők, most az utolsó két medvét is sikerült biztonságos helyre szállítani.
A világ legrosszabb állatkertje címet viselő pakisztáni Marghazar Zoo-ban borzasztó körülmények között tengődtek az állatok. Sokan közülük elpusztultak, de akik életben maradtak azok is csak vegetáltak a koszos, szűk, ingerszegény ketrecekben és kifutókon. Éveken keresztül lobbiztak az állatvédők hírességek segítségével azért, hogy végre bezárják a horror állatkertet. Miután ez megtörtént, elkezdték megszervezni az állatok elszállítását a számukra legmegfelelőbb helyre.
A világ legmagányosabb elefántja is itt élt
Az állatkert akkor került a világsajtó fókuszába, amikor híre ment annak, hogy Kaavan, a 36 éves elefánt egész életét egyedül élte le itt egy beton kifutón. Az elefánt nemcsak testi, hanem súlyos lelki sérüléseket is szenvedett, teljesen apatikus volt, semmilyen ingerre nem reagált. Az állat megmentéséért petíciót indítottak és sikeresen elszállították egy kambodzsai menhelyre. Kaavan azóta már jól van, új lakóhelyén már barátokat is szerzett magának.
Két barna medve maradt utoljára
Bubloo és Suzie, a két himalájai barna medve szintén az állatkert lakói voltak. A borzasztó életkörülmények mellett éveken át kényszerítették őket medvetáncolásra és hasonló produkciókra. Mindkét medvének eltávolították a fogait, hogy esélyük se legyen védekezni az őket ért folyamatos bántalmazás ellen. 2007 óta voltak az állatkert foglyai, most pedig a Four Paws alapítvány segítségével egy egészen új élet vár rájuk. Pakisztánból Jordániába szállították őket, ahol egy biztonságos helyen kezdődik meg rehabilitációjuk. Sokáig nem volt biztos, hogy a két medve képes lesz az utazásra, ugyanis Suzie mellkasáról egy hatalmas daganatot kellett eltávolítani. Bubloo pedig a foghúzások miatt súlyos tályogtól szenvedett. Az alapítvány orvosainak végül sikerült szállítható állapotba hozni az állatokat, akik ma már új lakóhelyükkel ismerkednek, egyelőre karanténban.
A bántalmazás klasszikus jelei
Az állatkertekben sínylődő állatok nem csak fizikai tüneteket mutatnak, a hosszú távú bántalmazás klasszikus jelei az apatikus viselkedés, a monoton mozgások ismétlése, az előre-hátra ringás, a fej falba verése és a külső ingerek kizárása. Ezeket az állatokat legfontosabb joguktól, a szabadságuktól fosztják meg. Attól a szabadságtól, ami számukra az életet jelenti. Suzie és Bubloo most 13 borzalmas év után végre új életet kezdhet és bár a vadonba nem térhetnek vissza, békében, nyugalomban és a természetben élhetnek tovább.
Bohata Krisztina
(Kutyabarát.hu)
Forrás: animalrescuesite