10 fontos lecke, amit az állatok tanítanak nekünk

Az emberiség évszázadokkal ezelőtt elszigetelte magát az állatvilágtól, kerítéseket és házfalakat épít a távol  tartásra és alapvetően alacsonyabb osztályba sorolta az állatokat magához képest. Természetesen nem lehet általánosítani, hiszen egy állatszerető ember, aki még háziállatot is tart otthon, valószínűleg másként tekint rájuk.

Az általános trend azonban az, hogy az ember és az állatvilág között nagyon kevés ma már az érdemi kapcsolat. Így az állatok bölcsessége, természetes és ösztönös cselekedeteik és számtalan példás tulajdonságuk rejtve marad az emberek számára, pedig az élet számos területén segítenének bennünket ezek a megfigyelések.

Az alábbi fontos dolgokban nem csak otthoni kis kedvenceink, hanem a természetben, falkában élő csodálatos vadállatok, az állatvilág pompás és ezerféle egyedei mutatnak példát. Nekünk csak annyi dolgunk van, hogy észrevegyük a természet tiszta és ősi tanításait és a lehető legjobb módon beépítsük életünkbe.

Együttérzés

A természetben élő állatok és a háziállatok is fontos leckét adnak nekünk együttérzésből. Kutyáink és cicáink igényeit csak úgy tudjuk megérteni, ha túllépünk a saját határainkon és szavak nélkül, csupán legjobb tudásunkra és együttérzésünkre hagyatkozva gondoskodunk róluk, ahogy ők reagálnak ránk. A kutyák például teljes mértékben megérzik az ember hangulatát, akkor is, ha szomorú, akkor is, ha vidám. Sőt nemcsak hogy megérzik, villámgyorsan rá is hangolódnak. Ők az együttérzés nagymesterei.

Türelem

Az ember úgy gondolja, hogy két legértékesebb értéke az idő és a pénz. Képes a rendelkezésére álló időbe belepréselni mindent, ami lehetséges, de az időt ettől még nem ő fogja irányítani. A természet órája a bolygó természetes ritmusának és jelzéseinek megfelelően működik. Mindennek megvan az ideje és a helye, nem lehet sürgetni semmit és az állatok úgy általában nem sietnek sehová. Jusson eszedbe ez a gondolat és legyél türelmes, amikor már 20 perce állsz az esőben és várod, hogy a kutyád végre produkáljon valamit. De ő csak szaglászik és szaglászik…

A jelenben élni

Az emberek hajlamosak túlagyalni szinte mindent. Aggódunk a jövőbeni események miatt, bosszankodunk és mélázunk a múltbeli történéseken, a jelennel pedig elfelejtünk foglalkozni. Az állatok nem töltik ilyen haszontalan dolgokkal az idejüket. Az van, ami most van.  Persze, nekik is lehetnek terveik és gondolkozhatnak előre például vadászat közben, de nem élnek sem a jövőben, sem a múltban. Egy oroszlán valószínűleg nem morfondírozik azon vadászat közben, hogy mi lesz, ha nem kapja el a kiszemelt zebrát. Ezzel ellentétben mi különleges és értékes pillanatokat veszítünk el, mert egyszerűen észre sem vesszük őket.

Mindannyian kapcsolatban vagyunk egymással

Az ökoszisztéma csak akkor fejlődik és él, ha egyensúly van. A vadon élő állatok populációi kapcsolódnak egymáshoz és hatással vannak egymásra. Például ha a farkas állomány hirtelen megnő, akkor az ő prédaállatainak száma csökken, ez pedig az egész régió növényzetét befolyásolja. Attól, hogy az emberek kiragadták magukat a saját ökoszisztémájukból, még nem jelenti azt, hogy tetteik és viselkedésük nem befolyásolja a bolygó többi élőlényét. Ha az ember kapcsolatban maradt volna a természettel, nem okozna ilyen példátlan pusztítást és környezetszennyezést a saját bolygóján.

Nem különbözünk annyira, mint gondoljuk

Az ember hajlamos magának tulajdonítani az érzés, a gondolkodás és az értelem képességét. Ezért is tartja magát felsőbbrendűnek, ezért gondolja, hogy jogai csak neki lehetnek. Pedig az állatok aktív érzelmi életére ma már számos példát találunk. A delfinek név szerint hívják egymást, az elefántok gyászolják halott társukat, a főemlősök eszközöket használnak. Ne higgyük, hogy a mi privilégiumunk érezni és érteni, mert ez egyszerűen nem igaz.

Az idősek tisztelete

A vadonban a túlélés egyik záloga, hogy az idősek hogyan adják át a túléléshez szükséges tudást a fiatal generációnak. Az elefántcsordáknál figyelték meg, hogy magasabb a túlélési arány azokban a csoportokban, ahol több az idős elefánt. Ők ugyanis hamarabb és biztosabban felismerik az aszályt, vagy egyéb más természeti jelenséget, katasztrófát. Az idős emberek bölcsességére, élettapasztalatára mindig érdemes odafigyelni. Hiába az őrült technológiai fejlődés, van olyan tudás és hasznos élettapasztalat, amit csak tapasztalati úton lehet megszerezni.

Felelősség

Ma már kutatási adatok és statisztikák bizonyítják, hogy azok a gyerekek, akik kutyával nőnek fel, hamarabb tanulják meg a felelősséget, a gondoskodást, a következetességet és az önzetlen szeretetet. Emellett pedig a kiszolgáltatottságot is. A gyerek testközelből éli át, hogy ha valaki rá van utalva, arról neki gondoskodnia kell, akkor is, ha éppen nincs kedve hozzá, vagy ha éppen más dolga akadna.

Figyelem

Az állatok hallgatnak és figyelnek. Még azelőtt, hogy reagálnának bármire. Bár hallási képességünk elmarad az állatokétól, ezt a tulajdonságot sokszor bizony jó lenne, ha mindenki gyakorolná.

Harmonikus, könnyed élet

Az állatok a vadonban lehetőségeikhez mérten élnek. Ez nagyrészt a természetes környezetüket jelenti. Nem akarnak többet, nem akarnak mást, nem akarnak jobbat. Összhangban vannak a természettel, a bolygóval és szükségleteik szerint használják a rendelkezésükre álló erőforrásokat. Bárcsak elmondható lenne ez az emberiségről is.

Összetartás

Az ökoszisztéma stabilitásához az is fontos, hogy az állatok bizonyos csoportokban élnek, egymásra támaszkodva, egymást védelmezve. Nézd csak meg a madarakat, a méheket, vagy akár az oroszlánokat is.  Sokkal nagyobb a túlélés esélye akkor, ha egy állat egy családba, vagy csoportba tartozik. Igaz, hogy az embernek nem kell félnie egy támadó ragadozótól, de az összetartás, az összefogás, az elfogadás és az együttműködés hihetetlen eredményeket hozhat egy társadalomnak.

Bohata Krisztina

Kutyabarát.hu

(Forrás: onegreenplanet)