Dr. Jane Goodall gondolatai a COVID-19 és a zoonózis kapcsán
Definíció: „Zoonózis: olyan fertőző betegségek, amelyek állatról emberre képesek átterjedni (illetve emberről állatra: ez utóbbit fordított zoonózisnak is nevezik). Több súlyos betegség tartozik ide. A klímaváltozás következtében a betegségek kórokozóit hordozó állatok (vektor) közül soknak a tenyészhelye megváltozott. Eredetileg görög összetett szó: zoon jelentése állat, noszosz betegséget jelent.” (Wikipedia)
„A világ eddig ismeretlen kihívásokkal néz szembe. Amikor ezt írom, a COVID-19 koronavírus már világszerte több mint 3 millió embert fertőzött meg, és 218 286 halálos áldozatot követelt (2020. április 29.). Sokan önkéntes karanténba vonultak, távolságot tartanak a többiektől és a minimálisra szorítják vissza az érintkezéseik számát. A vállalkozások egy része bezárt, míg mások otthoni munkavégzéssel oldják meg a teendőket. Sokakat átmenetileg szabadságoltak, mások elveszítették az állásukat. A gazdasági következmények katasztrofálisak.
Követjük a híreket, és imádkozunk, hogy a halálozási ráta csökkenni kezdjen és mielőbb vége legyen a karanténnak. Kínában, ahonnan a COVID-19 koronavírus elterjedt, ez már meg is történt, a kínai kormány következetes intézkedéseinek köszönhetően. Remélhetőleg, hamarosan rendelkezésünkre áll majd a vakcina is, és az élet visszatérhet a normál kerékvágásba. Viszont soha nem szabad elfelejtenünk, hogy min mentünk keresztül és meg kell tennünk a szükséges lépéseket, hogy a jövőben elkerülhessünk egy hasonló világjárványt.
Tragikus, hogy a zoonózis kutatásokkal (állatokról emberre terjedő betegségek, mint a COVID-19 is) foglalkozó kutatók már régóta megjósolták egy hasonló világjárvány lehetőségét. Szinte biztos, hogy a mostani világjárvány is így kezdődött, a vuhani halpiacon, ahol csirke és hal mellett, szárazföldi vadállatok húsát is árusították emberi fogyasztásra.
A zoonózis betegségek terjedése a piacokon
A piacokon a vadállatokat jellemzően kis ketrecekben, összezsúfolva tartják, és gyakorta a helyszínen vágják le őket. Így az emberek – az árusok és a vevők is – érintkezhetnek ezeknek az állatoknak, például cibetmacska, tobzoska, denevér, nyestkutya, kígyók, stb. az ürülékével, vizeletével, vérével és egyéb testnedveivel.
A SARS, amely szintén zoonózis, szintén egy vadállatpiacon, a kínai Guangdongban ütötte fel a fejét.
A legtöbb kínai piac sokban hasonlít az európai és amerikai termelői piacokhoz. Világszerte rengeteg frissáru piac van, ahol zöldséget, gyümölcsöt és gyakorta háziállatok húsát vásárolhatjuk meg kedvező áron. És természetes, hogy sokan a szupermarketek helyett, inkább ott vásárolnak.
Nem Kína az egyetlen hely, ahol ideális körülmények adódtak, hogy a kórokozók átlépjenek egyik fajról a másikra. Több ázsiai országban vannak ilyen piacok. Vagy említhetnénk az afrikai bozóthús-piacokat, ahol a vadállatokat élve és húsként is értékesítik. Az emberi HIV/AIDS betegséget a bozóthús-kereskedelem miatt a csimpánzokról emberre átterjedt kórokozónak köszönhetjük. Az ebola szintén állatokról terjedt át a főemlősökre és az emberre.
A vadállatok illegális kereskedelme és a betegségek terjedése
A vadállatok és azok testrészeinek világszerte elterjedt illegális kereskedelme szintén aggodalomra ad okot. Sajnos egy kivételesen jövedelmező, sokmilliárdos üzletről beszélünk, amelyet gyakran bűnszövetkezetek űznek. Nem csak kegyetlenség, és bizonyosan a fajok kipusztulásának egyik fő oka, de a zoonózisok terjedéséhez is hozzájárul. Ahogy a vadállatok, vagy egyes részeik, illegálisan átlépik az országhatárokat, úgy mennek velük a vírusok is.
A majmok és főemlősök, madarak és hüllők, illetve egyéb vadállatok hobbiállatként tartása szintén aggasztó. Egy harapás vagy karmolás súlyos következményekkel járhat.
Amint zoonózisként azonosították a COVID-19-et, a kínai hatóságok betiltották a vadállatok húsának értékesítését és fogyasztását, bezárták a vuhani piacot és megtiltották a vadállatok húsért történő tenyésztését.
Több ezer olyan „vállalkozás” üzemel azonban Ázsia-szerte, ahol a vadállatokat továbbra is húsukért nevelik. Bizonyos vidéki közösségekben ez egyfajta megélhetésnek számít. Amíg nem biztosítanak más megélhetést ezeknek az embereknek, és azoknak, akik a vadvilág kizsákmányolására kényszerülnek, hogy megkeressék a napi betevőt, addig a kormányok tiltó rendeletei csak illegalitásba űzik ezeket a tevékenységeket. Így a szabályok betartása talán még reménytelenebb lesz.
Mindenesetre, a vadállatok kereskedelme, tenyésztése és fogyasztása ellen szóló rendeleteket állandósítani kell, és az egész társadalom érdekében szigorúan be is kell őket tartatni. Szerencsére, egy felmérésben a megkérdezett kínai és ázsiai állampolgárok nagy része egyetértett abban, hogy a vadállatokat nem szabadna húsukért, gyógyászati célra és a szőrméjükért kizsákmányolni.
A nagyüzemi állattartás és a betegségek
Nem csak a vadállatoktól eredeztethető zoonózis. A nagyüzemi állattartási körülmények, ahol rengeteg állat él összezsúfolva, szintén kedvez a vírusok emberre történő átvitelének. A madárinfluenza és sertéspestis néven ismert betegségek a baromfi- és sertésüzemekből terjedtek el. A háziállatok és értelmes lények, akik éreznek félelmet és fájdalmat. A MERS-járvány feltételezhetően a Közel-Keletről indult, ahol valószínűleg fertőzött dromedárok nem megfelelően elkészített húsát vagy tejét fogyasztották.
Összefoglalás
A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ha a zoonózisok kialakulásának okát figyelmen kívül hagyjuk, akkor még a COVID-19-nél is sokkal súlyosabb fertőzésekkel kell majd szembenéznünk. Sokan úgy hiszik, hogy az ember és a természet kapcsolata fordulóponthoz ért. Meg kell állítanunk az erdőirtást és a természetes élőhelyek pusztítását szerte a világon.
El kell kezdenünk alkalmazni a környezetbarát technológiákat, és új megoldásokat kell találnunk a táplálékigényünk és az egészségünk biztosítása érdekében. Fel kell számolni a szegénységet, hogy ne kelljen senkinek sem a vadászatból és a vadállatok kizsákmányolásából, a természet pusztításából megélni. Segítenünk kell azokat a közösségeket, akiknek az élete és a megélhetése a környezet egészségén múlik, hogy megfelelő környezetvédelmi intézkedésekkel és gyakorlattal fejlődhessenek. Végül pedig, az agyunkat és a szívünket együtt kell használnunk, hogy az ösztönös tudásunkkal, a tudománnyal és a rendelkezésünkre álló innovatív technológiák segítségével bölcsebb döntéseket hozhassunk az emberek, az állatok és a közös környezetünk sorsáról.
Míg érthető módon elsődleges szempont, hogy a COVID-19-et ellenőrzés alá vonják, nem feledkezhetünk meg a másik válságról, melynek hosszú távú katasztrofális hatásai ellehetetleníthetik a jövő generációkat. A klímaváltozás elleni küzdelem egyre erőteljesebb. Az ipar szereplőinek és a kormányoknak érezniük kell a nyomást, hogy csökkentség az üvegházhatású gázok kibocsátását, védjék az erdőket és megtisztítsák a tengereket.
A koronavírus-világjárvány hatására a világ számos országában az ipar leállásra kényszerült. Ennek következtében, sokan életükben először lélegezhettek be tiszta levegőt és láthatták meg az éjszakai égbolton ragyogó csillagokat.
Remélem, hogy a vállalatok és a kormányok megértik, hogy milyennek kellene lennie a világnak, és azt is, hogy a természet semmibevétele vezetett minket a mostani világjárványhoz. Bízom benne, hogy ezt a tapasztalatot arra használják fel, hogy tiszta, megújuló energiaforrásokat fejlesztenek, felszámolják a szegénységet és olyan megélhetést biztosítanak az embereknek, amely nem jár a természet és az állatok kihasználásával.
Értsük meg, hogy részei vagyunk a természetnek. Az ételünk, a vizünk és a tiszta levegőnk múlik ezen. Ismerjük fel, hogy az emberek, az állatok és a környezet egy nagy egész része. Mutassunk tiszteletet egymás iránt, a többi érző, értelmes állat és az Anyatermészet iránt. A mi és az ő gyermekeik jóléte érdekében, és azért, hogy a Föld, az otthonunk, visszanyerhesse az egészségét.”
Forrás: Dr. Jane Goodall – A Jane Goodall Intézet alapítója, az ENSZ Béke nagykövete, janegodall.com.au. Képek: pexels.
