Dobj egy csontot – biztonságosan!
A kutyák szeretik a csontot. Szeretik rágcsálni, nyalogatni, elásni, kiásni és őrizni is. De, sajnos, attól, hogy szeretik, még nem minden csont egészséges a számukra. A csontok helytelen etetése – vagy inkább a helytelen csontok etetése – komoly kockázattal jár. Fulladást, fogtörést, gyomor- és bélrendszeri elzáródást, belső sérülést, ételmérgezést, szorulást okozhat, ami pedig akár műtéthez vagy rosszabb esetben kedvencünk elvesztéséhez vezet.
Érthető, ha a kockázat minimalizálása érdekében a sokan távolról kerülik a csontot, és tojásporral vagy más kiegészítővel gondoskodnak a kalcium-pótlásról. Ugyanakkor, a csont etetésének előnyei is vannak, ha megfelelő csontot, megfelelő módon és kellő körültekintéssel adunk a kutyánknak. Lássuk, mire érdemes figyelni.
A méret
Ha csontot adunk a kutyánknak, figyeljünk, hogy a megfelelő méretű legyen. A túl nagy csont a fogaknak nem tesz jót, a túl kicsi csontot pedig egyben lenyelhetik, ami fulladáshoz, bélelzáródáshoz vezethet.
Felejtsük el a főtt/sült csontot!
A vasárnapi húslevesben főtt vagy a grillcsirkében megsült csont nem a kutyának való! Ezek a csontok a hőkezelés hatására elveszítették a rugalmasságukat és (szilánkosan) törnek! A csontszilánkok felsérthetik a nyálkahártyát a szájtól a nyelőcsövön és az emésztőszerveken át egészen a végbélig. Ezért soha ne etessünk hőkezelt csontot, akkor sem, ha mindig így csináltuk, vagy ha a papánk is így csinálta. Attól, hogy valamit régen csináltak, nem igazolja, hogy jó.
Nem mindegy, milyen csont!
Általánosságban érdemes olyan csontokat etetni, amelyek nem úgynevezett csöves csontok. Ezek azok a csontok, amelyek az állat tömegének nagy részét viselik, tehát a lábszárcsont, a combcsont, stb. Elsőre mindenképpen puhább, porcosabb csontot adjunk, ez biztonságosabb. A nagyobb velőscsontok remek játéknak számítanak, de vegyük el, ha elfogyott a velő, és a csontot kezdené rágni a kutyánk, mert ez már nem biztos, hogy jót tesz a fogaknak.
Betegségek
Mivel a csontot nem hőkezeljük (azaz, nyers), ezért a baktériumok (különösen melegben) gyorsan elszaporodnak rajtuk. Ezért ha a kutyánk befejezte a csonttal való foglalatosságot, vegyük el azt tőle. A nyers sertés csont etetése szintén nem javasolt.
Mindig felügyelettel!
Csontot csak felügyelet mellett adj a kutyádnak. Legyél ott vele, amíg rágcsálja, játszik vele. Így ha bármi gyanúsat észlelsz, azonnal tudsz reagálni. Ha a kutyádat már nem érdekli a csont, vagy nem tudsz rá figyelni, akkor vedd el.
(A fentiek nem minősülnek állatorvosi tanácsnak, és semmiképpen sem buzdítanak csont etetésére. Ez minden gazdi saját felelőssége, ami előtt kérjük ki állatorvos tanácsát!)
