Törpemalac házi kedvencnek? Ez a különbség a kutyához képest

Az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport és az ELTE Etológia Tanszék kutatói az Animal Cognition c. tudományos folyóiratban tették nemrég közzé annak a kutatásnak az eredményeit, mely során a törpemalacok és a kutyák emberekkel való kommunikációját figyelték meg és hasonlították össze.

Többek között arra is fény derült a kutatás során, hogy a törpemalacoknál is megfigyelhetőek a kutyákra jellemző szociális-kommunikációs viselkedési formák, de bebizonyosodott az is, hogy kevésbé fogékonyak az emberi jelzésekre és kevésbé irányíthatóak. Ez a fajra jellemző sajátosságukból ered.

A kutyákhoz hasonlóan azonban a sertések is csoportban élő, társaságot kedvelő állatok és nagyon tanulékonyak. Az ELTE Etológiai Tanszékén végzett kutatás során a törpemalacokat 6-8 hetes koruktól olyan környezetben nevelték, mint a családi kutyákat, így egészen pontosan össze tudták hasonlítani a két faj közötti hasonlóságokat és különbségeket.

A kutatók két viselkedéses tesztben vizsgáltak fiatal családi kutyákat és törpemalacokat. „A kutyákról tudjuk, hogy kölyökkoruktól fogva ügyesen kommunikálnak velünk, akár anélkül is, hogy erre kifejezetten tanítanánk őket” – mondja Gerencsér Linda, a tanulmány vezető kutatója, a Kutatócsoport tudományos munkatársa. „Arra voltunk kíváncsiak, hogy családban élő sertéseknél is megjelennek-e a kutyákéhoz hasonló kommunikációs jelzések, illetve, hogy spontán követik-e az ember jelzéseit.”

Megvizsgálták, hogy az állatok viselkedése hogyan változik például élelem hatására.  „Miután enni kaptak, a malacok és a kutyák is többet fordultak az ember felé és gyakrabban értek hozzá, illetve többször is néztek fel az arcára. Érdekes különbség viszont, hogy ha nem vártak élelmet, akkor csak a kutyák néztek az emberi arcra, a malacok nem” – állapítja meg Paula Pérez Fraga, doktorandusz.

Egy másik tesztben az állatoknak választaniuk kellett két rejtekhely közül úgy, hogy a kísérletet vezető munkatárs mindig jelezte, hogy hol található élelem.  „Úgy, hogy előzetesen nem tanítottuk az állatokat erre, csak a kutyák követték a mutatást, a malacok nem. Viszont a malacok sem véletlenszerűen választottak, csak a szociális jelzés helyett ők inkább egy oldalválasztós stratégiát követtek; ugyanahhoz a rejtekhelyhez mentek újra és újra” – mondja Pérez Fraga.

Először történt ilyen jellegű kutatás, így most először kaptak a kutatók is választ pontosan arra, hogy milyen különbségek és hasonlóságok figyelhetők meg a két faj között az emberrel való interakció során. „További vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy megmondhassuk, a két faj közti hasonlóságok milyen mértékben környezeti hatás, vagyis tanulás, vagy esetleg fajra jellemző, genetikai adottságok következményei” – mondja Gerencsér. „Azt gondoljuk, hogy az elsődleges különbség kutyák és malacok között abban rejlik, hogy a kutyák számára az ember egy olyan természetesen vonzó szociális ingert jelent, ami önmagában, célzott tréning nélkül is elősegíti a kommunikációs jelzéseivel kapcsolatos tanulási folyamatot. Mindezen kívül eredményeink azért is érdekesek, mert rámutatnak a lehetőségekre, amelyek a törpemalacok összehasonlító etológiai kutatásokba való bevonásában rejlenek.”

A tanulmány, amely az NKFIH, az MTA Lendület program és az ELTE támogatásával valósult meg, az Animal Cognition-ben jelent meg Comparing interspecific socio-communicative skills of socialized juvenile dogs and miniature pigs címmel.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: etologia.elte.hu