Töretlen a népszerűsége a tavaly megnyílt Tacskómúzeumnak
Az 1972-es müncheni olimpiai játékok kabalaállata, egy kék, sárga, zöld és narancs színekben pompázó plüss tacskó volt, aki a Waldi névre hallgatott. Waldi jelképezte a kitartást és az ügyességet, amely minden olimpiai sportoló sajátja, és a tacskó fajtára oly jellemző tulajdonságok. Előtte, és a többi fajtatársa előtt tiszteleg a tavaly áprilisban nyílt tacskómúzeum kiállítása.
A Passauban, Bajorországban található tárlat 4500 kiállítási tárgyat mutat be, ezzel a világ legnagyobb tacskó tematikájú gyűjteménye. Megálmodói, Josef Kübleck és Oliver Storz virágkötészettel foglalkoztak, mielőtt a tacsiknak szentelték az idejüket. A kiállítási tárgyak között találhatók bélyegek, tálak, játékok, plüssök, sótartók, szobrok, művészi nyomatok, kerámia szobrocskák, söröskorsók és Picasso híres tacskó vázlatának egy nyomata is. A kiállítás két állandó házigazdája Seppi és Moni, az ötletgazdák tacskói, de természetesen minden kutyát szívesen látnak.
A tacskók egész Németországban, de különösen Bayernben hatalmas népszerűségnek örvendenek, az ország szimbólumaként is gyakran tekintenek a fajtára. A tacskót Németországban tenyésztették ki, eredetileg róka és borzvadászatra (innen ered a neve is: Dachshund; a Dachs németül borzot jelent). II. Vilmos német császár imádott tacskója, aki vadászatokon és a mindennapokban is társa volt például saját sírkövet is kapott. A németek szeretik és büszkék a tacskóra, még egy mondásban is szerepel: “Ha a tacskó a türkörbe néz, egy oroszlánt lát.”
Bujdosó-Szalay Adél
(Kutyabarát.hu)
Forrás: The Bark; indexkép: Brigitte Werner képe a Pixabay -en.
