Tovább folytatódik a magyar kutyák kemény munkája a madármérgezések ellen

A védett és fokozottan védett madarakat veszélyeztető mérgezések visszaszorítása érdekében együttműködési megállapodást írt alá Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára, Balogh János országos rendőrfőkapitány és Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

 

Sokat hallunk róla, de vajon tudjuk-e, mi lehet az ok, kinek áll útjában a felbecsülhetetlen eszmei értékű parlagi sas? A kisebb ragadozó emlős állomány illegális csökkentésére, orrvadászoktól kikerült mérgezett csalikat előszeretettel fogyasztják a ragadozó madarak is. 

Az itthon honos parlagi sas populációjának védelme érdekében kezdődött meg olyan kereső kutyák képzése, akik zseniális ösztöneiknek köszönhetően rengeteget tudnak segíteni a mérgezéses esetek felderítésében a hatóságoknak, valamint alkalmasak a még fel nem vett, kihelyezett csalik megtalálására is.

A csütörtökön Dunakeszin aláírt megállapodás célja, hogy folytatódhasson a méregkereső kutyák képzése – emelte ki az államtitkár. Rácz András felidézte, hogy a 20. század elején még dúvadgyérítés címen bevett szokás volt a madarak szervezett és szisztematikus pusztítása, de később a természetvédelem erőteljesebb megindulásával ez a folyamat lassan leállt, de az ezredfordulón újra indult. 

Hozzátette, hogy 2012-ben az Európai Unió által is támogatott Helicon Life+ program keretében sikerült megkezdeni az első méregkereső kutyakiképzését és így később 450 madármérgezéses eset vált ismertté, amelynek nagy része védett fajokat érintett.

– Közel 200 bűncselekmény során körülbelül 1000 védett madár, köztük mintegy 80 parlagi sas lelte már bizonyítottan halálát a mérgezések miatt, és a megtalált tetemek csak a jéghegy csúcsát képezik. Így a világszerte veszélyeztetett parlagi sasnál, amely EU-s állományának kétharmada nálunk fészkel (160 pár) ez már olyan mértékű veszély, hogy ha nem fékezzük meg a folyamatot, akkor a faj jelentős visszaszorulását vagy akár regionális kipusztulását is okozhatja – nyilatkozta még 2014-ben, a projekt elindulásakor Dr. Horváth Márton, a projekt akkori vezetője.

Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója arról beszélt, hogy a kutyás keresőegység felállítása még az első projekt keretében is újdonságként volt. Hozzátette, hogy a projektek előtt nem sikerült bíróság elé vinni, sőt sokszor még felderíteni sem a hasonló ügyeket, de 2016 végére már több felderítés is a bíróság elé került és született felfüggesztett börtönbüntetés is.

Az államtitkár elmondta, hogy a 2012-es projekt után tavaly megindult a program folytatása PannonEagle LIFE néven és tovább bővült a résztvevők köre a környező országokkal. Ausztria, Szerbia, Csehország és Szlovákia szakemberei a magyar szakemberekkel közösen tovább tudnak dolgozni a parlagi sasok megőrzéséért és a ragadozómérgezések visszaszorításáért. Balogh János országos rendőr-főkapitány szólt arról, hogy a madármérgezések egyszerre több bűncselekményt is magukba foglalnak, így például az orvvadászatot, az állatkínzást és a méreggel való visszaélést, ezért fontos a rendőrségnek az ilyen esetek visszaszorítása, megelőzése. 

 

Cikkajánló:

Chile fantasztikus módját választotta a leégett erdők újjáélesztésének – természetesen kutyák segítségével

Extrém orrok: borszakértők, ágyi poloska és bálnakaki kereső kutyák

A kutya új esélyt kapott, és koala-mentő lett

 

(kutyabarát.hu)

Forrás: MTI
Fotók: Horváth Márton, pxhere