Saját KB bal
Saját KB jobb

Öreg kutyáktól tanulhatjuk a korosodást

Több mint egymillió eurós kutatási támogatást nyert el az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológia tanszékén dolgozó kutató, Kubinyi Enikő a kutyák öregedésének vizsgálatára. Az idős kutyákat érintő viselkedési, idegélettani és genetikai változásokat ilyen átfogó módon még sehol sem kutatták a világon. Az eredmények nemcsak az életük alkonyán lévő ebek életminőségének jobbá tételében fognak segíteni, de a korosodó emberek is sokat profitálhatnak belőle – olvasható Molnár Csaba biológus, tudományos újságíró oldalán.

A humán orvostudomány fejlődésével az elmúlt évszázadban jelentősen megnőtt az emberek átlagos élettartama. Jóval többen élik meg napjainkban a nyolcvanadik vagy akár a kilencvenedik életévüket, mint száz éve. Emiatt sok olyan egészségügyi gond került a felszínre és vált gyakorivá, amely korábban nem jelentett tömeges problémát. A tudomány erre reagálva kezdte el vizsgálni az öregedés folyamatát, az ehhez kapcsolódó pszichikai, fiziológiai változásokat.

Hasonló trendek figyelhetők meg az ember mellett élő társállatok, főként a kutyák esetében is. Az idős házőrzők sok esetben az emberéhez hasonló öregkori nyavalyáktól szenvednek, elmebéli képességeik tompulhatnak, mozgásszervi, emésztési nehézségeik támadnak. Minden gazda tudja, akinek volt már tízévesnél idősebb kutyája, hogy legtöbbjükön igencsak meglátszik a kor. A 11–13 éves ebek harmadának, a 15 évesnél idősebbek több mint kétharmadának szellemi képességei oly módon hanyatlanak, amely bizonyos mértékig megfeleltethető az emberek időskori demenciájának.

A jelenség általánosan ismert, éppen ezért meglepő lehet, hogy eddig nem indítottak komplex kutatóprogramot a vizsgálatára. Most azonban az Európai Kutatási Tanács fiatal kutatóknak szóló pályázatán 1,2 millió eurót (370 millió forintot) nyert erre a célra az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológia tanszéke által vezetett kutatócsoport.

Három szempontból fogjuk vizsgálni a kutyák egészséges öregedési folyamatait: viselkedési, idegtudományi és genetikai szinten. Az idegtudományi tesztekben a legmodernebb vizsgálómódszereket, például a funkcionális mágnesesrezonancia-vizsgálatot (FMRI-t) és az elektroenkefalográfiát (EEG-t) is bevetjük majd – nyilatkozta lapunknak Kubinyi Enikő, a kutatócsoport vezetője. – A viselkedési vizsgálatok leginkább az idős kutyák elmebéli (kognitív) képességeit kutatják majd. Korábban más kutatók főként a fizikai világ ingereinek feldolgozására (és ezek időskori zavaraira) koncentráltak, és laboratóriumban élő kutyákkal dolgoztak. Mi viszont a társakkal fenntartott viszony agyi feldolgozására (a szociális kognícióra) figyelünk majd jobban, és emberi közösségben, a kutya természetes környezetében élő állatokat szándékozunk tesztelni. Úgy gondoljuk, hogy így sokkal relevánsabb ismeretekhez juthatunk

A cikk teljes terjedelmében olvasható Molnár Csaba biológus, tudományos újságíró oldalán.

 

 

 

(kutyabarát.hu)

További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...