Saját KB bal
Saját KB jobb

Tilos lenne láncra verni a kutyákat 2016-tól?

Megemelné az állatvédelmi bírság összegét és szigorítana egyes állattartási szabályokon a Vidékfejlesztési Minisztérium – derült ki az állatvédelmi tárgyú kormányrendelet módosításával kapcsolatos régebbi tervezetből, amelyet közigazgatási egyeztetésre bocsátottak. A benyújtott tervek szerint 2016-tól, azaz jövőre már tilos lenne kutyát “tartósan” láncra verni. Hogy mi valósult meg ebből még nem tudjuk, de utána fogunk járni.

Maradt fikció a tervezet vagy történtek változások?

A kormány.hu-n, még 3 évvel ezelőtt megjelent tervezet indoklása szerint az európai gyakorlathoz igazítják az állatvédelmi bírság összegét, amely mára elveszítette visszatartó erejét. A szakminisztérium szerint az emelt összegű bírság már alkalmas lehet arra, hogy változzon a vállalkozások és magánemberek szemlélete a felelős állattartással kapcsolatban – írta a HVG.hu.

150 ezer forintot kellene fizetnie majd annak, aki elfogadható ok vagy körülmény nélkül oltja ki egy állat életét. Ugyanekkora büntetés járna állatkínzásért és állatviadal tartásáért is. Kilencvenezer forintos bírsággal sújtanák a jövőben azt, aki nem gondoskodik az általa tartott állat biztonságos elhelyezéséről, illetve szökésének megakadályozásáról, és 120 ezer forintos bírságot szabhatnak ki arra, aki nem megfelelően szállít állatot. Ha több tényállás együtt áll fenn, akkor a tervezet szerint a szorzók összeadódnának, így szélsőséges esetben akár több százezer forintra is rúghatna a bírság összege.

A 2012-es tervezet szigorítana az állattartási szabályokon is. Meghatározza azt, hogy mekkora űrtartalmú akváriumban tartható hal vagy más gerinces állat, de azt is, hogy milyen feltételekkel, milyen hosszú láncra köthető ki egy kutya. 2016-tól pedig egyáltalán nem szabad majd kutyát “tartósan” láncra verni – áll a tervezethez mellékelt magyarázatban.


2016-tól ezt akár már büntethetnék is! (Fotó: sunkingbrewing.com)

A szöveg arra is kitér, hogy kutya-, macska- és görénykölyköket nyolchetes korukig anyjukkal kell tartani, valamint azt is kimondja, hogy csak a kutyák farkát szabad kurtítani, azt is csak az állat hétnapos koráig.

A tervezet értelmében a jövőben a kereskedésekben a gerinces állatokról, valamint a természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó gerinctelen állatokról is nyilvántartás készül, és a chippel jelölt kutyák adatait is országos adatbázis tartja majd nyilván. A szaktárca így szeretné elérni, hogy átláthatóbb legyen a hazai ebállomány, és csökkenjen a kóbor kutyák száma – áll az indoklásban.

Kerestük a kormany.hu oldalon az említett tervezetet, de sajnos nem találtuk, így csak a 3 évvel ezelőtti HVG cikk utal a tervezetre. Így nehéz kiderítenünk, hogy milyen javaslatok voltak még a tervezetben, abból mi valósult meg, egy biztos, jelenleg a szabályok még nem szankcionálják egyértelműen, hogy a kutyákat területtől függetlenül tilos legyen folyamatosan láncon tartani.

A jogszabályokból kiderül, hogy a büntetési alaptétel összege 5 ezerről 15 ezer forintra emelkedett, bevezetésre került a chipezés is, illetve meghatározza, hogy kutya méretétől függően mekkora területen NEM köthető ki, de ez a láncon tartást kifejezetten nem tiltja teljes mértékben.

Az eredeti cikk teljes terjedelmében a HVG.hu oldalán olvasható.

A hatályban lévő jogszabályok egyértelműen fogalmaznak – ha ezt az alap törvényi ismeretekkel nem rendelkezők nem tudnák -, a fenti tervezet pedig erre tett módosítási javaslatokat, ugyanakkor az Európai Uniós jogharmonizáció a gyakorlatban még nem valósult meg teljes mértékben. Tehát a nem megfelelő és a törvények alapján kielégítő módon tartott állat, illetve az állat életminőségére vonatkozó előírások nem betartása esetén az állattartó büntethető.

A jogszabályok, melyek idevonatkozóan a fentieket szabályozzák:

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről

A kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések

14. §

(5) Tilos

a) kistestű ebet 10 m2-nél, közepes testű ebet 15 m2-nél, nagytestű ebet 20 m2-nél kisebb területen tartósan,

b) kistestű ebet 4 m-nél, közepes testű ebet 6 m-nél, nagytestű ebet 8 m-nél rövidebb eszközzel tartósan kikötve,

 (6) Tartósan csoportosan tartott ebek esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.

(7) Amennyiben ebet futólánccal – vagy ahhoz hasonló elven működő szerkezettel – kikötve tartanak, a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 8 m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél.

(13) Az ebek kikötéséhez, illetve vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse.

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

XXIII. FEJEZET

A KÖRNYEZET ÉS A TERMÉSZET ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

Állatkínzás

244. § (1) Aki

a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,

b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás

a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy

b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

Tiltott állatviadal szervezése

247. § (1) Aki

gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki állatviadal céljára gerinces állatot megszerez, tart, tenyészt, kiképez, idomít, vagy forgalmaz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

2. § (1) A bírság alapösszege tizenötezer forint.

(2) A bírság mértékének megállapításához a bírság alapösszegét – a jogsértés körülményeitől függően – meg kell szorozni az 1–4. melléklet szerinti szorzókkal.

(3) Több tényállás együttes fennállása esetén az egy táblázatban található szorzókat táblázatonként összeadva kell a mellékletre vonatkozó értéket megállapítani.

(4) A mellékletenként kapott szorzókat összeszorozva kapott számmal meg kell szorozni a bírság alapösszegét, amely által kapott szorzat a bírság mértéke.

(5) Amennyiben a bírság kiszabására okot adó jogsértés közvetlenül nem befolyásolja az állat jólétét vagy tíz vagy annál kevesebb gerinces állat egyedét érinti, úgy a 2. melléklet szerint alkalmazandó szorzó 1.

(6) Ha a jogsértést okozó cselekményt szándékosan követték el, az adott tényálláshoz tartozó legmagasabb szorzót vagy szorzókat kell alkalmazni.

334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az állatvédelmi hatóság kijelöléséről

1. § (1) Állatvédelmi hatóságként a Kormány a jegyzőt, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal) jelöli ki.

(2) Állatvédelmi hatóságként a Kormány az Ávt. 45/A. §-ában foglaltak tekintetében a jegyzőt, a járási hivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (a továbbiakban: NÉBIH) és a fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság) jelöli ki.

 

További állattartással kapcsolatos jogi témák Állati jogok rovatunkban találhatók.

 

 

 

(kutyabarát.hu)

 

 

Forrás: hvg.hu, MTI

További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...