A Belle és Sebastian című film rendezője szerint izgalmas állatokkal forgatni
Már a hazai mozikban is látható a Belle és Sebastian című film. A francia családi mozi rendezője, Nicolas Vanier nem volt könnyű helyzetben, ugyanis két főszereplője egy kisfiú és egy félig vad hegyi kutya. Éppen ezért hosszú előkészületekre volt szükség a forgatások előtt.
– A szerepre 2400 gyermek jelentkezett, belőlük én több mint 200 gyereket néztem meg, és közülük választottam ki a 15 legjobb jelöltet, akiket elvittem egy táborba. Kíváncsiak voltunk, ki milyen személyiség, hogyan viszonyul a kutyákhoz, ki az, aki otthon érzi magát a természetben és ki az, aki kevésbé. Próbaforgatásokat is szerveztünk, hogy lássuk, melyikük alkalmas leginkább a szerepre, ki mennyire viselkedik természetesen, hogyan viszonyul a kamerához. Félix elég gyorsan felszabadult, egészen kivételes volt, játékos és természetes. És nem utolsó sorban szenvedélyes kötődése volt a kutyákhoz- magyarázta a rendező, Nicolas Vanier.
– Egy kutyával nem lehet érzelmeket eljátszatni. Két színészt meg tudunk kérni arra, hogy játsszál el, mennyire fontosak egymásnak, szeretik egymást, de ezt egy kutyától nem lehet kérni, sőt igazán még egy kisfiútól sem. Már jóval a film előtt összeszoktattuk a gyereket és a kutyát, akik között valóban kialakult egy bensőséges kapcsolat, megtanulták, hogyan ismerik ki egymást és valóban létrejött az az érzelmi kapcsolat közöttük, ami látható a filmen. Nagyon-nagyon fontos volt, hogy legyenek érzelmek közöttük, hiszen ez volt a film középponti mozgatórugója.
A rendező azt is elárulta, hogyan lehetett a négylábú főszereplőt rávenni arra, hogy azt csinálja, amit a filmesek szeretnének.
– Csak egy kutya alakította Belle-t, illetve még két másik kutyával dolgoztunk, akiket Belle esetében is mondhatunk dublőrnek. Kutyával forgatni valóban nem egyszerű dolog. Ráadásul ezt a kutyát független karakterként választottuk ki – magyarázta. – Az ilyen kutyákat a hegyekben tartják az emberek azért, hogy megvédjék őket és a juhokat a farkasoktól. Mondhatni ez a kutya félig vad- félig háziállat, tehát nem éppen a legkönnyebb őt irányítani egy forgatáson. Most is azzal az állatidomárral dolgoztam együtt, akivel korábban a Farkasbarátság című filmemben, vele találtuk ki a folyamatokat, trükköket, előkészületeket, hogy miként érjük el azt, hogy a kutya olyan legyen, amilyennek szeretnénk. Erre természetesen azt mondják, hogy nagyon nehéz dolog, én pedig azt gondolom, hogy ez inkább izgalmas, mint nehéz. Az állatok többnyire ösztönlények, de ha megfelelően bánik velük az ember, akkor értik és megértik a helyzetet és az elvárt módon cselekszenek.
A film történetéről korábbi cikkünkben már írtunk, ahol a trailer is megtekinthető.
(kutyabarát.hu)
