ELTE kutatás: Milyen tényezők befolyásolják a kutyák szaglását?
Az ELTE Etológia Tanszékének legújabb kutatása a családi, képzetlen kutyák szaglásának vizsgálatára összpontosított, és figyelemreméltó eredményeket hozott.
Akutatók több mint négyszáz, különböző fajtájú és képzetlen családi kutya szaglási teljesítményét tesztelték, hogy feltárják, milyen környezeti és demográfiai tényezők befolyásolják ezt a képességet. Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy a teszt helyszíne nagy hatással volt a kutyák teljesítményére, miközben a hőmérséklet és a páratartalom nem bizonyult befolyásoló tényezőnek.
„Az ilyen feladatok speciális kiképzést igényelnek, viszont a képzett keresőkutyákkal végzett kutatások eredményei nem általánosíthatók az egész fajra” – magyarázta Salamon Attila, az ELTE NAP Szaglás Kutatócsoportjának kutatója, a Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent cikk első szerzője.
Hogyan tesztelték a kutyák szaglását?
A vizsgálat során a kutatók egy olyan tesztet alkalmaztak, amelyet korábban farkasok esetében is sikeresen használtak. A kísérletben a kutyáknak egy cserépsor alatt elrejtett jutalomfalatot kellett megtalálniuk. A feladat három nehézségi szintet tartalmazott, amelyek közül az első szint előtesztként szolgált. Itt derült ki, hogy a kutyák megértették-e a feladatot, motiváltak voltak-e a végrehajtására, és nem támaszkodtak-e alternatív problémamegoldó módszerekre.
Azok a kutyák, amelyek sikeresen teljesítették az első szintet, továbbhaladtak a következő nehézségi szintekre, ahol egyre bonyolultabb kihívásokkal szembesültek. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy vajon bizonyos környezeti és demográfiai tényezők, például a hőmérséklet vagy a páratartalom, befolyásolják-e a kutyák eredményességét a szaglási feladatokban. A teszt során egy kísérletvezető, aki nem tudta, hol van az elrejtett jutalomfalat, figyelte a kutya viselkedését. A kutya spontán jelzései, például a cserép nyalogatása, a mancs ráhelyezése a cserépre vagy a cserép orral való bökdösése jelezte, hogy a kutya megtalálta a jutalomfalatot.
Képzettség és szaglási teljesítmény
Az eredmények szerint sem az ivar, sem az ivartalanítási státusz nem befolyásolta a kutyák teljesítményét, ugyanakkor a 2-3 éves kutyák jobban teljesítettek, mint a fiatalabb vagy idősebb társaik. A kutatók kiemelték, hogy azok a kutyák, amelyek laborban végezték a tesztet, jobban teljesítettek, mint, amelyek viszonylag zavarásmentes helyen a szabadban. Ez a felfedezés arra utal, hogy a tesztelés helyszínének ingerei jelentős hatással lehetnek a kutyák szaglási képességeire.
Gácsi Márta, a kutatás vezetője hangsúlyozta: „Tanulmányunk választ adhat olyan, a kutyák szaglási képességeit felhasználó szakembereket régóta foglalkoztató, fontos kérdésekre, minthogy a környezeti tényezők, az ivar vagy az ivartalanítás milyen szerepet játszik a kutyák szaglási eredményességében. Azáltal, hogy a kutatásunk során képzetlen kutyák nagy és változatos mintáját vizsgáltuk, jobban általánosíthatjuk a kapott eredményeket a tágabb kutya populációra””
A vizsgálat eredményeit a Scientific Reports című tudományos folyóiratban publikálták.
Bohata Krisztina
(Kutyabarát.hu)
Forrás: MTI, ELTE Etológia
