Magyar kutatás a kutyatartásról: felemás eredmények

Kutyabarát 2018. március 05.

Mindig is tudtuk, hogy kutyaszerető nép vagyunk, de azt talán sokan nem gondoltuk volna, hogy a magyarok között ennyire magas a gazdik aránya. A lakosság 41 százaléka jelenleg is tart kutyát – derül ki az MTI-hez eljuttatott országos reprezentatív kutatásból. Az is érdekes, hogy kutyás kérdésekben mit gondolunk.

Igaz barát legyen

A kutatás szerint a potenciális kutyatartók elsősorban olyan négylábút választanának, amelyből igazi társ, családtag válhat (89 százalék), 79%-uknak fontos, hogy gyerek mellett is tartható legyen illetve 68% fiatal és könnyen tanítható ebet keres.

A kutya mozgásigénye is kiemelkedően fontos szempont (75 százalék), de még mindig nagyon lényeges az is, hogy jó házőrző válhasson belőle (62 százalék). A kutya mérete a többség, mintegy 60% számára szintén fontos tényező, ami jó, hiszen azon, hogy milyen méretű ebet választunk életterünkbe, kutyánk jólléte múlhat.

A kutya neme (47 százalék), az, hogy lakásban is tartható-e (36 százalék), illetve, hogy törzskönyvezett (30 százalék) és hogy fajtatiszta-e (25 százalék) nem döntő szempont a kiválasztásnál.

Minden 10. kutya befogadott

A kutatás szerint a magyar lakosság háromnegyede nagy problémának érzékeli, hogy sok a kóbor kutya Magyarországon és a menhelyeknek nincs elég kapacitásuk arra, hogy mindet befogadják. Jelenleg állítólag csak minden 10. kutya kerül örökbe fogadáson keresztül gazdájához, mégis a kutyatartók 60%-ában erős a szándék a menhelyről való befogadásra.

Az esetek felében a kutya ismerőstől került az új gazdákhoz (53 százalék), ezt követi a tenyésztőtől vagy szaporítótól vásárlás (16-16 százalék).

A legsiralmasabb pont

A magyarok a kutyatartás költségeit is elég pontosan látják és határozott elképzeléseik vannak a felelős állattartás kritériumairól is. A potenciális kutyavásárlók átlagosan 35 ezer forintért vásárolnának kutyát, a legtöbben 10-20 ezer forint közötti összeget hajlandóak kifizetni.

A költségeket alul lőjük?

A lakosság meglátása szerint egy kutya táplálása havonta átlagosan 7500 forintba kerül. A felszerelések, higiéniai ellátás, általános orvosi költségek mintegy 10-10 ezer forintot emésztenek fel évente – sajnos az ilyen alacsony költségtervezés igencsak kétségbe vonja az elégséges ellátást és a valóban rendszeres állatorvosi ellenőrzés, kezelés meglétét. A mikrochip beültetés és ivartalanítás nem viseli meg jelentősen a magyarok pénztárcáját, hiszen ezekre egyszeri alkalommal kell költeniük és összesen 20 ezer forintba kerülnek – ha költenek: hiszen még mindig rengeteg kutya él ivarosan, de főleg mikrochip nélkül, pedig elvileg kötelező.

Ki a felelős ebtartó a szemünkben?

A magyarok elsősorban a saját hely biztosítását (95 százalék) és a kutya zárt helyen tartását (89 százalék) várják el a felelős kutyatartóktól, valamint 87%-uk azt, hogy a gazdik családtagként tekintsenek a kutyára és odafigyeljenek fajtájának megfelelő egészségügyi és lelki szükségleteire. A napi szintű foglalkozás (84 százalék) és a megfelelő táplálás (72 százalék) szintén jelentős helyen szerepel.

A lista legvégén az ivartalanítás foglal helyet, ezt sajnos nem tartja olyan fontosnak a lakosság, mindössze 54%-uk említette. Mindezek ellenére a válaszadók háromnegyede már legalább átlátja és úgy véli, az ivartalanítás elmaradása hozzájárul ahhoz, hogy sok a kóbor kutya.

Ezek is ide tartoznak:

Forrás: MTI

A Cofidis Hitel Monitor kutatást 500 fős hibrid mintán (telefonos és online adatfelvétellel) végezték, az adatok a 18-69 éves magyar lakosságra nézve reprezentatívak.