A helyes és nyugodt kutyasétáltatás 5 pontja
A kutyánk életének meghatározó része a napi séta, ezért a harmonikus kapcsolat kialakításához elengedhetetlen, hogy a kutyánkat helyesen sétáltassuk. Annak ellenére, hogy ez az alapja mindennek, mégis a sétáltatás az, ami a legkevésbé szokott működni. Általában azt gondoljuk, hogy ha a kutya orra folyamatosan a földet pásztázza és izgalommal cikázik fától fáig, akkor az a kutya jól érzi magát és a sétát is élvezi, de ez sajnos nem így van.
Kutyáinknak természetesen szükségük van a szaglászásra és a különböző ingerek megismerésére, de mindkettőnk előnyére válik, ha ezt szigorú keretek közé állítjuk. Ugyanis ha a kutya fulladásig húzza a pórázt, az mindkettőnknek kellemetlen és fárasztó, pszichésen és fizikailag is.
Első körben meg kell értenünk, hogy a kutyáknak a láb melletti sétáltatás nem egy ösztön adta dolog, ezt minden esetben meg kell nekik tanítani. Szerencsés, ha ezt már egészen kölyök korban elkezdjük, de ha már idősebb kutyáról van szó, az sem lehetetlen küldetés, legfeljebb több időt, munkát igényel az elsajátítása. A kutyák egyik létfontosságú szükséglete, hogy mindenért meg kell dolgozniuk és szigorúan megszabott határok és szabályok között éljenek. Ha ezt nem mi határozzuk meg, akkor majd ők fogják. Ebbe természetesen a séta is beletartozik, ugyanis ha vehemensen húzza a pórázt és arra megyünk, amerre ő akar, akkor bizony ő irányít minket.
A helyes sétáltatásnak öt alapvető része van, amelyeket ha következetesen betartunk, akkor élvezetes lesz a kutya, és persze a mi számunkra is.
1. Csak nyugodt kutyával induljunk sétálni, mert ha már a lakásban, kertben nyugtalan állapotban van, akkor a séta egész időtartama alatt izgatott lesz. A pórázt is csak akkor adjuk rá, ha teljesen nyugodt.
2. Az ajtón, kapunk nekünk kell elsőként kimenni, ugyanis a kutyák világában a falkavezér az, aki elsőként tapasztalja meg az új dolgokat. Ez nem azt jelenti, hogy fizikálisan vissza kell fogni, mert az úgy nem ér semmit. A gyakorlat mondanivalója az, hogy a kutya engedjen előre minket. Ez azt jelenti, hogy kedvencünk csak akkor léphet ki a nyitott kapun, ha mi elindultunk, természetesen mindezt laza pórázon.
3. Nem húzhatja a pórázt, a séta idejét, irányát, tempóját is nekünk kell meghatározni. Ez ugyanúgy vonatkozik a kisméretű és a nagy kutyákra is, ugyanis kutyapszichológiai értelemben a két kutya egy és ugyanaz. A környezeti ingereket persze észlelheti, tudatosíthatja, de nem konfrontálódhat más kutyákkal, állatokkal, emberekkel.
4. A fegyelmezett, láb melletti sétáltatás után jár nekik a jutalom, ami azt jelenti, hogy megengedhetjük, hogy szaglásszon, elvégezze a dolgát, vagy biztonságos körülmények között el is engedhetjük. A lényeg, hogy nekünk kell megszabni, hogy ezeket mikor, miként teheti. A jutalom után ismét munkának kell következnie, tehát hazafelé is nyugodtan, mellettünk kell sétálnia, természetesen végig laza pórázon.
5. Hazaérkezve ismételten nekünk kell belépni az ajtón, ugyanis a kutya szemében a ház is a mi tulajdonunkat képezi, ezért csak és kizárólag utánunk mehet be. Ezután ismét jutalomban kell részesítenünk, akár egy kis játék, vagy étel formájában.
Szakértőnk Karay Zoltán kutyatréner, az Út a kiegyensúlyozott kutyához és az Út a problémamentes kutyához könyvek szerzője. Több mint 10 éve foglalkozik problémás kutyák rehabilitációjával és viselkedés korrekcióval valamint gazdik oktatásával. Munkája során több száz kutyának és gazdinak segített a harmonikus, kiegyensúlyozott és biztonságos kapcsolat elérésében.
Bohata Krisztina
(Kutyabarát.hu)
