A beteges kutya gyűjtögetés emberi oldala

Kutyabarát 2017. július 18.

Az állatok beteges gyűjtögetése tragédia minden érintettnek: az elhanyagolással, betegségekkel, sokszor éhezéssel szembekerülő kutyáknak, macskáknak ugyanúgy, mint az embernek is, akik általában számos mentális betegséggel küzdenek, és szörnyű életüket sokszor a legjobb szándék vezérli. Mit tehetünk, hogy segítsünk rajtuk?

Gyakran hallunk súlyosabbnál súlyosabb esetekről, ahol akár 70-80 kutya is érintett egy-egy ügyben, és itt nem a szándékos szaporító telepekről beszélünk, hanem egy egyszerű „családi életről”.

Jószándákkal kikövezve

A legtöbb esetben a jószándék egyik problémás helyzetben sem hiányzik. A gyűjtögetők nagy része olyan kutyákkal veszik körül magukat, akiket altatás elől mentettek a helyi menhelyekről vagy gyepmesteri telepekről, vagy olyan állatok kerülnek ezekhez az emberekhez, akiknek szinte nulla az esélye az örökbe adásra. Így a gyűjtögetést életmentésként éli meg az ember.

Ketrecbe zárva élni jobb, mint nem élni

A gyűjtögetők nem képesek értelmezni a minőségi különbséget élet és élet illetve élet és halál között. Mivel túlhalmozzák az állatokat otthon, egy idő után képtelenek minőségi életet biztosítani számukra. Így legtöbben ketrecekbe zárva, saját ürülékükben élik le hátralévő életüket, de a mentális gondokkal küzdő ember ezt mégis magasabb szintre helyezi, mint az eutanáziát. Egy-egy eset megoldása sajnos mégis sok esetben altatáshoz vezet: az elhanyagolás és a kutyák visszafordíthatatlan fizikai és mentális bántalmai miatt.

A segítési vágy erősebb, mint a felelősség

Ezek az emberek nem látnak rá saját életükre, egy-egy kutya történetét képesek látni önmagában, abban a pillanatban dönteni, menteni, a következményekkel nem tudnak számolni. Csak még egy kutya – meg még egy, és hirtelen többtíz állat nyüzsög ivarosan a házban.

A gyűjtögetés egy diagnosztizált mentális betegség

Az állat gyűjtögetők úgy tekintenek magukra, mint akiket valamilyen különleges kapocs fűz az állatokhoz, úgy érzik, sokkal biztonságosabb a kapcsolat, amit az állatokkal kialakíthatnak, mint amit emberekkel. A neurológiai tesztek azt mutatják, hogy azokban a feladatokban mutatnak nehézségeket, ahol meg kell különböztetni egyes részleteket illetve ki kell egészíteni őket egészre. Látják az édes kutya szemeket, de nem látják a szennyet maguk körül.

Legtöbbször tragikus életesemény is áll a háttérben

A beteges viselkedéshez legtöbbször társul egy tragikus veszteség élménye is: egy családtag halála, zavaros családi kapcsolatok, válás, állami gondozottság vagy zaklatás.

Torz nézőpont

Az ilyen elhanyagolt házakban sokszor nagyon beteg, akár halott állatokat is találnak a szakemberek. Az ember pedig teljesen feledékeny, nem látják a körülöttük lévő állapotokat. Nem szándékosan alakítják így az életüket, egyszerűen teljesen más nézőpontból nézik, mint egy átlagember.

Sem az anyagiakkal, sem a nemekkel nem függ össze

A világszerte feltárt esetek alapján kimondható, hogy nem csaupán a szegényebb rétegeket sújtja a betegség. Nem függ össze azzal sem, hogy az illető férfi vagy nő. Házaspároknál és módosabb embereknél is ugyanúgy előfordul.

Innen ismered fel – saját magukat is elhanyagolják

Természetesen nem mindenkinek tűnik fel, ha egy ember a kelleténél több állatot tart otthonában – hiszen legtöbbször az állatok a lakásba zárva élik az életüket. De néhány jelre mi is felfigyelhetünk.

– Rossz szag a ház körül és / vagy az ember körül

– Ha láthatóak az állatok, akkor azok elhanyagoltak, letargikusak

– A ház rossz állapotú, lestrapált, állatok által tönkretett bútorok, falak

– Elhanyagolják saját magukat is: a gyűjtögetők büszkék rá, hogy akár saját szájuktól vagy gyerekeik szájától is megvonják a falatot, hogy állataikat etessék

– A gyűjtögetők gyermekei frusztráltak az elhanyagoltságtól és a háttérbe szorulástól.

Mit tehetünk?

– Jelentsük be aggodalmunkat a helyi családsegítő szolgálatnál

– Bejelentést tehetünk egyidejűleg állatvédő szervezetknél – érdemes nagyobb szervezetet megkeresni, aki fel tud készülni egyszerre sok állat mentésére

– Vonjuk be a tágabb környezetet, szomszédokat – több ember jobban tud segíteni

– Ne ítélkezzünk, ne támadjunk: meg kell értenünk a jó szándékot, a háttérben megbúvó betegséget és a múltbéli élményeket, amik a gyűjtögető állapothoz vezetnek

– Egy pszichológus segíthet feldolgozni azt az érzést, hogy nem menthetnek meg minden állatot, nem vihetnek mindenkit haza. Egészséges, hasznos emberi kapcsolatok és egy munka is nagy segítség szokott lenni, ahol a gyűjtögető hasznosnak érezheti magát: például egy menhelyi önkéntes munkában.