Búcsú verssel egy hű társtól

Papp Ádám amellett, hogy költő, valódi kutyabarát. Megható történetét elküldte nekünk, hogyan veszítette el pár napja szeretett kutyáját, aki már egy éve epilepsziában szenvedett. Olvassátok hozzá írt versét, egyben búcsúzásként hű társától.

/Kutyámhoz/

Szívekben telt gazdagok,
utolsó leheletnyi koldusok;
Egymásban társként
teljességgel ezek vagyunk.

Mindentől távol elsétált
poros utak, melyek mellett
az életet adó pusztaság nevet.
Bejártuk minden darabját megélve
e szépnek, s néha ott ért az álom,
a hűs remény. A legtisztább kikelet.

Te jó barát, én csak ember neked.
Próbálok mindig örök jóság
maradni veled, még akkor is,
ha egy-egy fáradalmamban érzed,
tán a szívem-lelkem téged nem szeret.

Ha így is érzed, sose fuss el.
Ne hagyj egyedül,
mert úgy átkos és hűbb a magány.
Ne hagyj, mert úgy érzem
nagyobb részem belehalna talán.

Te jó barát, én csak ember neked,
de olykor emberibb, kinek
Itt bent te vagy a nagyobbik
becsület.

További kutyás verseket itt találsz.

(kutyabarát.hu)