Ivartalanítás – kölyök vagy felnőtt korban?
Rengeteg információ kerülget bennünket, ha kedvencünk ivartalanítására adjuk a fejünket. Az sem mindegy, hogyan végeztetjük el a műtétet, de az sem, kutyánk melyik életkori periódusában. Kiképző és állatorvos segítségét kértük, hogy a lehető legjobb döntés szülessen meg.
Vadócz Éva állatorvos szerint a korai ivartalanítás a kan kutyák személyiségének kialakulására csak részben hat: egy aktív, élénk kutya nem lesz nyugodtabb, de a harciasságának elejét vehetjük.
Kan korai ivartalanítását csak akkor tartom indokoltnak, ha gondot okoz a viselkedése: kötözködik, mindent be akar fedezni.
Szuka esetében, aki nem tenyészállat, ott mindenképpen javaslom a minél koraibb ivartalanítást, de véleményem szerint az első tüzelést meg kell várni, majd utána 3-4 hónappal sor kerülhet a műtétre. A személyiségét nem befolyásolja, mert a szukák esetében többnyire csak tüzeléskor van szerepe a megváltozott viselkedésnek. Viszont a korai ivartalanításnál nem ritka a vizelet visszatartási probléma, ez pedig nagyon kellemetlen lehet lakásban tartott kutyánál, de udvari kedvencnél is. mert nyáron vizelet szagú, télen pedig a saját vizeletében fekve megfázhat.
Ördög István bronz és ezüstkoszorús mesterkiképző szerint felvetődik a kérdés, hogy a túl korai, kölyökkorban elvégzett ivartalanítás hogyan befolyásolja a hormonális éréseket és a másodlagos nemi ivarjelleg kialakulását.
Az ivarérettség előtt elvégzett ivartalanítás hatására a kutyus nem esik át a korának megfelelő hormonális éréseken, nem hordozza egyértelműen az ivarának megfelelő külső jegyeket. Van olyan állat, akit ennek hatására fel sem lehet ismerni, hogy szuka vagy kan.
Felesleges műtétnek tartjuk az esztétikai átalakítást a kutyusoknál, a legtöbb fajta esetében tilos ezen műtétek végrehajtása. De ha pusztán kényelmi szempontból távolíttatjuk el kutyáink szaporító szerveit majdhogynem közvetlenül a születésük után, nem tartjuk kínzásnak – minden csak egyéni nézőpont kérdése, de én nem értek egyet vele.
Pár tény és tévhit a témában
Tévhit:
– Minden nőstény kutyának ellenie kell egyszer, hogy boldog és egészéges legyen
Tény:
– Egyetlen nem ivartalanított szülőpárnak 10 év alatt kishíján 20 millió utóda születhet átlag számokkal kalkulálva.
Tévhit:
– Nem szabad a természet rendjébe avatkozni egy ilyen fajta „megcsonkítással”
Tény:
– A természet rendjébe már akkor beavatkoztunk, amikor kutyáink őseinek életterét megváltoztattuk. A társadalomnak felelősséget kell vállalnia a felesleges túlszaporulatért.
Tévhit:
– Az ivartalanítás kínzás.
Tény:
– A műtét, főleg a legújabb műtéti eljárások össze sem hasonlítható a szüléssel járó fájdalmakkal, stresszel, vagy azokkal a következményekkel, amelyek az ivartalanítás elmaradása miatt alakulhatnak ki (pl. a gennyes méhgyulladás, emlő daganat).
Tévhit:
– Az ivartalanítás elhízást okoz.
Tény:
– Az ivartalanított állat ugyanúgy igényli a fizikai aktivitást, étkezésére pedig ugyanannyira oda kell figyelni, mint a nem ivartalanított társaiéra. Csak abban az esetben nő meg a hízékonyság lehetősége, ha kutyánk mozgásszegény életmódot folytat a műtét után, és nem megfelelő a táplálása.
Tévhit:
– Az állatorvos azért javasolja a műtétet, hogy pénzt keressen vele.
Tény:
– Hosszabb távon sokkal nagyobb bevételt jelentene az állatorvosnak az ellések levezetése, a született almok ellátása, vakcinázása, és így egyre nőne új pácienseinek száma. Ráadásul az ivartalanítás az állatorvosnak is költségekkel jár, hiszen a műtéthez biztonságos berendezések, megfelelő asszisztencia is szükséges.
Nem születhet elég cikk a témában, itt van még pár:
Az ivartalanítás fontossága
Út a jövő állatorvoslásába – a minimális beavatkozással járó sebészet
(kutyabarát.hu)
