Kutyával az erdőben
Dr. Ruzsek Róbert – Először is egy tévhitet szeretnénk eloszlatni, illetve a médiában keringő fals információkat helyreigazítani. Aktuálisan olyan információk jelentek meg a médiában, hogy bekerülne a szabálysértési törvénybe az, hogy aki természeti, védett természeti területen vagy vadászterületen a kutyáját póráz nélkül elengedi, vagy kóborolni hagyja, szabálysértést követ el. – olvasható a kutyológia oldalán.
A veszélyeztetés kutyával megnevezésű szabálysértési tényállást már az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999.(XII.28.) Korm. rendelet is tartalmazta ugyanezekkel a feltételekkel, vagyis 2000. március 1-je óta nem lehet póráz nélkül a megjelölt területeken kutyát sétáltatni.
Az új szabálysértési törvény 2012. április 15. napján lépett hatályba és annyi történt, hogy a veszélyeztetés kutyával szabálysértési tényállást már nem kormányrendelet, hanem törvény szabályozza.
A szabálysértési törvény tervezett módosítása nem szigorít a pórázhasználaton, hiszen az már több mint 10 éve fennáll, hanem a kivételt bővíti azzal, hogy a vadászkutya mellett a triflakereső (értsd pl. szarvasgomba-kereső; trifla = földi alatti gomba) kutyára is kiterjeszti a pórázhasználat mentességét.
Felhívnám arra a figyelmet, hogy nem érdemes arra hivatkozni, hogy a kutyám fajtája szerint vadászkutya, mert a mentesség csak a vadászaton ténylegesen részt vevő vadászkutyára vonatkozik, illetve arra sem, hogy triflakereső kutyám van, mert a triflakereső kutyának vizsgáznia kell, és az erről szóló okiratot magunknál kell tartani és azt bemutatni, arról nem is beszélve, hogy a triflagyűjtés időpontját be is kell jelenteni vagy az erdőgazdálkodónak vagy a vadászatra jogosultnak és a gazdának is rendelkeznie kell megfelelő képesítéssel.
A pórázhasználat szempontjából felhívnám a figyelmet arra, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet 2010. március 1. napján lépett hatályba, és az új szabálysértési törvény hatályba lépéséig (2012. április 15.) két azonos szintű jogszabály (a régi szabálysértési kormányrendelet [218/1999] és az állattartási kormányrendelet) egymásnak ellentmondó jogszabályi rendelkezést tartalmazott a pórázhasználat vonatkozásában: a szabálysértési kormányrendelet nem írt elő pórázhasználatot a település belterületén, viszont az állattartási kormányrendelet belterület közterületén igen. Álláspontunk az, hogy ebben az esetben a szabálysértési kormányrendelethez képest speciális szabályozást tartalmaz az állattartási rendelet, így ebben a kétéves átmeneti időszakban jogszerűen csak pórázon lehetett kutyát sétáltatni a település belterületén közterületen.
Vagyis azzal, hogy az új szabálysértési törvény tényállásai közé került be a veszélyeztetés kutyával tényállás, megszűnt az azonos szinten álló jogszabályok közötti ellentmondás, és mivel a törvény magasabb szintű jogszabály, mint a kormányrendelet, így álláspontom szerint jelenleg jogszerűen nem bírságolható senki azért, ha belterület közterületén póráz nélkül sétáltatja a kutyáját.
A veszélyeztetés kutyával szabálysértési tényállás elemzésénél a vonatkozó jogszabályok meghatározzák, hogy mi minősül természeti területnek, védett természeti területnek és vadászterületnek, illetve mi minősül erdőnek.
Az erdő, a védett természeti terület és a vadászterület meghatározásán kívül sajnos ezek a meghatározások nem túl egzaktak, így nem könnyű eldönteni, hogy természeti területen járunk-e vagy sem, ez mindig csak a konkrét esetben dönthető el. Alapvetően azt lehet mondani, hogy minden erdő egyben természeti terület is.
A vadászterületekkel kapcsolatban annyit lehet tenni, hogy a vadászati hatóságtól (Földművelésügyi Igazgatóság, de vannak területi szervei is megyénként és a fővárosban) információt lehet kérni, hogy mi vadászterület, mert ők vezetik a vadászterületek nyilvántartását. Ezt adott esetben azért is érdemes megkérdezni, mert alapesetben a vadászterület kiterjedése minimum 3.000 hektár, de ettől el lehet térni legfeljebb 500 hektárral, azonban van olyan kivétel, ami a területnagyságra tekintet nélkül is vadászterületnek minősül.
Fontos tudni, hogy erdőben bizonyos feltételek mellett korlátozható az erdő látogatása, vagyis még pórázon sem lehet sétálni az erdőben. A jogszabályi előírások szerint a korlátozást a helyben szokásos módon kell kihirdetni és figyelmeztető táblákat is ki kell helyezni. Arról, hogy folyik-e vadászat abban az erdőben, ahova kirándulni szeretnénk, mindig győződjünk meg, mert így csökkenthető bármilyen baleset bekövetkezésének az esélye.
A vadászati törvény lehetőséget ad a vadászoknak arra, hogy a vadat űző kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, elfogja vagy elejtse, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség.
E jogszabályi rendelkezés értelmezése sajnos már feltételezi a tragédia bekövetkeztét, mégis fontosnak tartom, hogy beszéljünk róla.
A vadász csak akkor foghatja vagy ejtheti el a kutyát, ha az vadat űz, a vad sérelme másként nem hárítható el, és a kutya tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség. Ezen feltételek együttes fennállása esetén is elsődlegesen az elfogással kellene a vadászoknak próbálkozniuk, és csak ennek lehetetlenségét követően az elejtéssel, mivel a jog ismeri a fokozatosság, arányosság elvét.
Ez elméletben szépen hangzik, sajnos a gyakorlatban nem így történik, de ennek a problémának a megoldása nem a mi kezünkben van.
Kutyológia tipp: Az üzemtervezett erdőterületek térképét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján, a http://erdoterkep.nebih.gov.hu/index.htm linken találjátok.
(kutyabarát.hu)
További cikk a témában:
Kutyát csak pórázon és szájkosárral
