18 érdekesség a kutya tappancsokról
Míg a szemek, a fülek és a farok segítenek Kedvencünknek talán a leginkább kifejezni érzéseit, ne becsüljük le a mancsok erejét, jelentőségét sem. Abban mi kutyások biztosan egyetértünk, hogy a kutyusmancsok borzasztóan édesek, de azt is tudnunk kell, hogy a természet csodálatosan alakította ki őket. Vegyük sorra a tappancsokkal kapcsolatos érdekességeket!
Akár karcsú és elegáns, merész és sportos, hajlékony és szőrös, kutyáink tappancsa érdekes tanulmány akár anatómiailag, akár az élőhelyükhöz való alkalmazkodás tekintetében.
18 érdekesség a kutyák tappancsáról:
1. A kutya csontváza átlagosan 319 csontból áll, ebből „egy maréknyi” jut a tappancsokra. A tappancsok a csontok mellett bőrt, inakat, szalagokat, ereket és kötőszöveteket tartalmaznak.
2. Egy 4 hetes kölyök mancsa segítségével, nézzük meg miből is áll a tappancs: karmok, ujjakon lévő talppárnák, középső talppárna, farkasköröm, felső talppárna
3. A középső legnagyobb, és az ujjakon lévő 4 talppárna „lengéscsillapítóként” funkcionálnak, védik az láb ízületeit és csontjait. A felső talppárna pedig olyan, mint a „fék”, segíti a kutyát a csúszós, meredek talajon.
(fotó: Eric Isselee/Shutterstock, szöveg: MNN)
4. A talppárnákban vastag zsírszövet található, mely megvédi a talp belső szöveteit szélsőségesen hideg időjárás esetén a gyors lehűléstől (itt gondoljunk csak a bálnákra és a bálnazsírra). Miközben a mancs a földdel érintkezik, kihűl, az artériák a lehűlt vért visszaáramoltatják a testbe, így az újra felmelegszik. Emiatt a tudósok úgy vélik, hogy a háziasított kutyák először hidegebb éghajlaton éltek, mielőtt más éghajlaton elterjedtek.
5. A talppárna védelmet nyújt az egyenetlen talajon történő haladáskor. A kint tartott kutyák talppárnája sokkal durvább felületű és vastagabb, mint azoké, akik csak rövidebb ideig tartózkodnak a szabadban. Az ő tappancsuk simább felületű és puhább. A talppárnák segítségével tudják a kutyák felismerni és megkülönböztetni a különböző terepeket.
(fotó: Emily Skeels/Shutterstock)
6. A mancsokon lévő belső bőrréteg verejtékmirigyeket tartalmaz, melyek segítenek elvezetni az izzadtságot a felső rétegekbe, ez segít lehűteni a kutya testhőmérsékletét, és megakadályozza, hogy a talppárnák túlságosan kiszáradjanak. Ha Kedvencünk ideges, vagy túlságosan stresszes, akkor a talppárnáin át ugyanúgy képes izzadni, mint mi a tenyerünkön keresztül.
7. A kutyák az „ujjaikon járnak”, ez azt jelenti, hogy járás közben a testsúlyuk jelentős része nem a sarkukra, hanem ujjaikra terhelődik. Emiatt lábujj csontjaik nagyon fontos szerepet töltenek be.
8. A kutya lábujjak egyenértékűek a mi kéz és lábujjainkkal, bár ők képtelenek arra, hogy ugyanolyan könnyedén hajlítgassák, mint mi a sajátjainkat.
(fotó: Dora Zett/Shutterstock)
9. A farkaskörömről úgy tartják, hogy a hüvelykujj maradványa. A mellső lábakon mindig, de néha a hátsókon is van farkasköröm. Az első lábakon lévő farkaskörömben csontok és izom van, a hátsó lábakon lévőkben pedig sok fajtánál mindkettőből egy kevés. A hátsó farkaskörmöket gyakran eltávolítják, hogy megakadályozzák a leszakadásukat, de ennek az eljárásnak a szükségességéről megoszlanak a vélemények.
10. Bár az elülső lábon lévő farkaskörmöknek nincs sok funkciója, a kutyák azért használják őket, például az olyan dolgok szorítására, melyeket sokáig rágnak (pl. csont).
11. A hátsó lábán lévő farkaskörmök a Pireneusi hegyikutya számára is nagyon hasznosak, ő ezek segítségével igyekszik egyensúlyát megtartani az egyenetlen terepen. Gyakran előfordul az is, hogy – többek között – ennek a fajtának a hátsó lábain dupla farkasköröm nő. Egyes kiállítási kutyafajtáknál a standard szerint egyenesen kívánatos a dupla farkasköröm, ilyen például a Pireneusi pásztor, a Briard vagy a Spanyol masztiff.
(fotó: Erik Lam/Shutterstock)
12. A hideg éghajlaton élő fajtáknak, így a Bernáthegyinek és az Újfundlandinak óriási mancsaik fejlődtek, és talppárnáik felülete is jelentős. A nagy és hajlékony mancsoknak megvan a maga funkciója, a havon és a jégen stabilabb járást biztosítanak a kutyának.
13. A leghosszabb lábujjal az Újfundlandi büszkélkedhet, az előkelő második helyet pedig a Labrador Retriever foglalja el a sorban. Mindkét fajta köztudottan kiváló úszó, ebben úszóhártyás lábujjaik vannak a segítségükre. Úszóhártyás tappancsa van még például a Chesapeake Bay retrievernek, a Portugál vízikutyának, a field Spánielnek és a Drótszőrű német vizslának is.
14. Egyes fajtáknak úgynevezett „macskamancsuk” van. Ők egy rövid harmadik ujjcsonttal is rendelkeznek, ettől tappancsuk teljesen olyan lesz, mint a macskaféléké. Ez a felépítés teszi lehetővé, hogy kevesebb energiát használjanak fel, és növeli állóképességüket is. A mancslenyomat kerek és kompakt.
Ilyen például a Kuvasz, az Akita, a Doberman, az Óriás Schnauzer, az Airedale terrier, az Újfundlandi és a bull terrier.
(fotó: Marianne Perdomo/Flickr)
15. Vannak „nyúl lábú” fajták, akiknek a két középső lábujja hosszúkás, hosszabbak, mint a külső lábujjak. Ilyen például a Samoyed, a Bedlington terrier, a Borzoi és az agarak. Az ő mancslenyomatok karcsúbb és hosszúkásabb.
16. És itt van még az úgynevezett „frito láb”. Ha azt tapasztalod, hogy finom kukorica chips-hez hasonló illatot áraszt kutyád lába, állj ellen a csábításnak. Ezt a különleges aromát baktériumok és gombák okozzák, de ez általában semmi problémát nem okoz a kutyának.
17. Szereted a kezedet masszírozni? Akárcsak a kölyökkutyád. Egy jó mancs masszázs ellazítja a kutyát, elősegíti a jobb vérkeringést. Dörzsöld meg kutyád mancsát a talppárnái között a tappancsa alján, majd az egyes lábujjai között, meglátod, mennyire élvezni fogja.
18. Bár a „mancs” szó eredete pontosan nem ismert, azt feltételezik, hogy galloromán gyökere van, és kapcsolódik egy XIV. század végi ófrancia szóhoz, ami klumpát, azaz egyfajta cipőt jelent.
Ezt a gondolatmenetet folytatva egy vicces csizmás képpel zárunk, de nyilván a kutyus az exponáló gomb lenyomása után azonnal kiugrott a csinos lábbelikből.
(fotó: Javier Brosch/Shutterstock)
(kutyabarát.hu)