Saját KB bal
Saját KB jobb

Még mindig alig értjük, hogy hogyan gondolkodnak a kutyák

A kutyák agyműködésének elemzése fMRI vizsgálattal egyáltalán nem új gondolat. A tanszéken már tíz évvel ezelőtt felmerült, de eltartott egy darabig, amíg sikerült megteremteni a feltételeit. Andics Attila korábban az emberi agy kutatásával és a hangfeldolgozás jelenségével foglalkozott, őt erre a konkrét projektre hívták át az MTA-ELTE Összehasonlító Etológia Kutatócsoportjába. A 444.hu interjúja Andics Attilával.

Ez volt a világon az első alkalom, hogy az emberi agy működését egy nem főemlős agyának működésével vetették össze. Főemlősök agyműködését vizsgáló kísérletekből zajlott már több is korábban, de azokkal rendre több komoly probléma is akadt. Egyrészt, hogy a rézusz majmok vagy a makákók nem nagyon bírják ki, hogy hosszú perceken át nyugodtak maradjanak. Ezért ezeket az állatokat a vizsgálatok során vagy lekötözik, vagy le is szedálják.

„Ezért is szeretünk kutyákkal dolgozni, mert nyugodt a lelkiismeretünk. Látjuk, hogy a kutyák jól érzik magukat ebben a helyzetben, önként vesznek részt ebben, és bármikor kiszállhatnak. Ahogy időnként meg is teszik, amikor úgy tűnik, hogy éppen nincs kedvük az egészhez” – mondja Andics, aki szerint éppen az lett a versenyelőnyük a világ többi laboratóriumával szemben, ahol szintén próbálkoznak kutyákon végzett fMRI-vizsgálatokkal, hogy kidolgoztak egy tréningmódszert, aminek köszönhetően a kutyák lelkesen ugranak bele a feladatba.

Miért jó ez a kutyának?

A tréning célja, hogy szinte mozdulatlan hason fekvésre bírják a kutyákat. A tréningnek két fontos eleme van. Az egyik a pozitív megerősítésre épít, a másik pedig egy modell-rivális tréningtechnika.

A pozitív megerősítéses szakaszban lépésről lépésre haladnak a kutyákkal: amikor a kutya a vizsgálóasztalon felajánl egy olyan viselkedést, ami a hasalás felé vezetett, akkor megdicsérik, bátorítják. Ezzel pedig elérik, hogy a kutya maga kínálja fel a viselkedést. Ez az a módszer, amivel a legtöbb laborban dolgoznak. De ez még kevés a tartós eredményhez. Itt jön be a modell-rivális tréning: mindig két kutya van egyszerre a laborban, és miközben az egyikük a vizsgálóasztalon fekszik, és a megfelelő viselkedésért bátorítást, dicséretet kap, a másik kutya mindezt végignézi.„És ő azt tanulja meg ebből az egészből, hogy iszonyú buli ott lenni a vizsgálóasztalon, és az a boldogság helye, ott kell lenni.”

Andics elmesélte azt is, hogy pár alkalom után a kutyák már tolongtak, hogy ők lehessenek a következők az asztalon. Ez a mai napig nagyon szórakoztató látvány: akad kutya, aki pár hónap után tért vissza a kísérletbe, és ahogy kinyitották az ajtót, berobogott és már hasalt is fel az ágyra, mintha jobb dolgot el se tudna magának képzelni.

A kutatásban részt vevő 11 állat amúgy családi kutya. Többségük ugyan vett részt valamiféle engedelmességi tréningen korábban, de nem ez volt a fő szempont, hanem hogy a kutatás megkezdése előtt át kellett esniük egy gyakorlási folyamaton. Az pedig Andics szerint adta magát, hogy éppen kutyákat sikerül erre a típusú nyugalomra rávenni.

„Sok jel mutat arra, hogy egy hasonló tréningrendszer nem működne olyan jól más állatokkal. Nem véletlen, hogy mi nem macskákkal, lovakkal, rénszarvasokkal vagy más fajokkal kísérletezünk” – mondja a kutató, aki szerint a másik fontos szempont, amiért egy ember és egy kutya agyi működésének összehasonlítása sikeresebb lehet, mint egy ember-főemlős összehasonlítás, mert mi közös világon osztozunk a kutyákkal. Azaz ugyanott élünk, ismerjük egymást, ugyanazok a hangok ismerősek és relevánsak a számunkra, míg egy ember és egy makakó esetében ez már egyáltalán nem igaz.


Fotó: Ferenczy Borbála, MR Kutatóközpont

Miért jó ez az embernek?

Most pedig, hogy elkészült az első olyan kutatás, ami egy főemlős és egy nem főemlős agyműködését hasonlítja össze, Andics szerint új utak nyíltak meg az összehasonlító idegtudomány előtt.
 

A teljes interjú tovább olvasható a 444.hu oldalán.

 

 

(kutyabarát.hu)

 

 

Forrás: 444.hu
Fotók: Ferenczy Borbála, MR Kutatóközpont
További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...

Weboldalunk a felhasználói élmény növelése érdekében sütiket használ. Elfogadom Tovább olvasok