Menjünk kutyastrandra – de ne menjünk mások agyára!
Itt a nyár, a strandidő, és sokan alig várjuk már, hogy az ebekkel együtt strandoljunk. Az alábbiakban pár tippet szeretnénk adni, hogy hogyan menjünk úgy a kutyastrandra, hogy közben ne menjünk mások agyára.
Igazán örömteli, hogy már itthon is egyre több helyen van lehetőségünk a kutyákkal együtt strandolni. Kezdő kútfúró korunkban ilyenekről még nem igazán álmodhattunk. Volt ugye a sunyiban strandolás, meg az a pár terület elvétve, ahol kutyával is be lehetett menni a vízbe. Ezek halványan hasonlítottak csak egy mai kutyastrandra. Jó esetben ha volt egy szemetes, de legtöbbször az sem.
Ehhez képest ma már néhány kutyás strandon egészen más a helyzet. Szépen karbantartott terület, kerítés, árnyékot adó fák. A jobb helyeken sekély a part, hogy a kutyák is be tudjanak menni a vízbe. Igazán szuper, hogy megjelentek azok a strandok, ahol mosdó, sőt, valamilyen vendéglátóegység is van. Az igazán csúcs persze az, amikor a kutyák és a gazdik együtt élvezhetik a vizet – ilyenre is van már példa.
Mit tehetünk, hogy továbbra is egyre szuperebb kutyastrandok létesüljenek, és mindenki egyformán élvezhesse a strandot?
Néha úgy érezhetjük, hogy vannak olyanok, akik nem becsülik meg ezt a szuper fejlődést. Amikor régen lejártunk a vízpartokra, ahol kuka sem volt, mosdó sem volt, mégis sikerült úgy otthagyni a partot, ahogy szerettük volna, ha minket is fogad. Nem szemeteltünk, és biztosan nem hagytunk hátra kutyakakit, szétrágott labdát, üdítős palackot, csikkeket és sörösdobozokat.
Most, hogy minden lehetőség adott, hogy tisztán és rendezetten tartsuk magunk körül a strandot, tegyük is meg ezt! Ne szemeteljünk, és szedjük össze kutyánk után a kutyakakit!
Azért, hogy mindenki, aki éppen ott van a strandon, de az is, aki utánunk érkezik majd, felhőtlenül élvezhesse a nyarat és a közös csobbanás örömeit, érdemes pár dologra odafigyelni.
Érkezés: A kutyáinkat vezessük pórázon, amikor megérkezünk, és minden olyan esetben, amikor nem tudunk rájuk figyelni. Például, amíg leterítjük a pokrócot vagy telefonálunk.
Behívás: Annyira alapvető készség, ha közösségbe megyünk, és a fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Tanítsuk meg a kutyánknak, és gyakoroljuk rendszeresen, hogy amikor egy olyan izgalmas helyre megyünk, mint a strand, akkor is stabilan tudja. Kevés zavaróbb dolog van, mint folyamatosan azt hallgatni, hogy a strandon valaki óbégat a kutyája után, ráadásul nekünk sem a legkellemesebb, ha állandóan Fifike után kell rohangálni.
Egészség: Alapvető szabály, ha közösségbe megyünk, ezért a kutyastrandra is igaz: oltva, féreghajtva, megfelelő külső élősködők elleni védelemmel ellátott kutyát vigyünk magunkkal. Ha bármilyen fertőző betegsége van kedvencünknek, akkor ne menjünk közösségbe. Ha beteg, megy a hasa, hány, kennelköhögése van, stb. akkor ne vigyük kutyastrandra. Tüzelő szukával ne menjünk kutyastrandra!
Ösztönök: Mi ismerjük legjobban a kutyánkat. Azt is tudnunk kell, hogy mi az ő komfortzónája. Ha fél, szorong nagyobb tömegben, esetleg hajlamos reaktivitásra vagy nem tudja megfelelően kezelni a helyzeteket, akkor nem biztos, hogy egy olyan felfokozott helyzet, mint a strand az ideális terep.
Ha kutyánk esetleg hajlamos odakapni, vagy agresszív más kutyákkal, akkor tegyünk rá szájkosarat. A póráz ez esetben nem elég, hiszen a többi kutya szabadon szaladgál, és véletlenül is odamehet a mi kutyánkhoz.
Az érem másik oldala: ne engedjük, hogy a kutyánk kéretlenül odaszaladgáljon olyan kutyákhoz, akik pórázon vannak!
Mindig és folyamatosan figyeljünk a kutyánkra! Tudjuk, hogy éppen, hol van, nem tesz-e kárt valakinek a holmijában vagy egy másik kutya játékában. Figyeljük, hogy jól érzi-e magát, nem pörög túl, nem szorong, stb.
Azért is figyeljünk, hogy lássuk, ha esetleg kakil. Ez ugye megesik. Ha viszont a gazdi nem figyel, és nem veszi észre, akkor a kaki nem szedi össze magát – és ott marad, ahová lehet, hogy más a törölközőjét terítené le, vagy épp mezítláb átsétálna.
Ha észrevesszük, hogy egy kutyus épp a dolgát végzi, szóljunk a gazdinak. Persze, átmehetünk önkéntes kakitündérbe is, ha épp nem találjuk a gazdit, hiszen mindannyiunk közös érdeke, hogy vigyázzunk a kutyastrandra és a tisztaságra.
Figyeljünk az alapvető udvariasságra és a kölcsönös tiszteletre. Köszönjünk, ha megérkezünk, kérdezzük meg, hogy megsimogathatjuk-e a kutyákat, stb. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a mi kutyánk a mi felelősségünk, és mindenki más is azért jött a kutyastandra, amiért mi: hogy jól érezzék magukat a kutyájukkal és kikapcsolódjanak. Ha ezt mindenki észben tartja, akkor biztos, hogy remek élményekkel, és talán új barátokkal is gazdagodunk.